Gazdasági húzótelepülések: Sárkeresztes, Kisapostag, Rácalmás

Érdekes tendenciákra hívta fel a tavaszi fórumsorozat fehérvári rendezvényén a vállalkozók figyelmét Kozák Ákos, a GFK Hungária Piackutató Intézet igazgatója. Fejér megyében most is kedvezőbb mutatókkal operálhat a gazdaság, a vásárlóerő tekintetében például 10 százalékkal magasabb a megyei átlag, mint az országos.

A statisztika szerint 57-58 ezer vállalkozás működik a megyében, 2,617 M forint az éves átlagbér (ez történetesen nem tér el a magyar átlagtól). S még ma is figyelembe veszik a megye gazdasági mutatói között, hogy Székesfehérvár a 90-es években Európa tíz legdinamikusabban fejlődő városa között volt. Ha a megye gazdasági mutatók tekintetében „top” településeit keresnénk, a megyeszékhely mellett ma olyan falvakat találnák a listán, mint Sárkeresztes, Sukoró, Rácalmás, Kisapostag – valamennyi országos átlag feletti volumenben fejlődött az utóbbi időben.

Kozák Ákos beszélt a várható megyei gazdasági tendenciákról, amelyekkel a vállalkozóknak is számolniuk kell
Fotó: Koppán Viktor

Arról, hogy mire számíthatnak a helyi vállalkozók beruházásaik kalkulálásánál, a GFK vezetője több adattal is szolgált. A magyarok Fejér megyében is a bevételük negyedét élelmiszerre, napi kiadásokra fordítják, egy másik negyedét pedig lakhatásra, rezsire. Milyen szegmensben érdemes akkor fejleszteni? Az építőiparban visszaesést értünk meg, pedig a többi terület fejlődött, ez nem feltétlenül jó hír a megye 2150 építőipari vállalkozásának.

– Ami a kereskedelmet illeti, ebből 4400 működik Fejérben, szálláshelyként, vendéglátóipari egységként 933 vállalkozás működik. Nem árt tudni, hogy Fejér megye kiskereskedelmi vásárlóerő szempontjából 6 százalékkal van az országos átlag felett. Az élelmiszerekre is többet fordítottunk, mint az átlagos magyar, dohányárura pedig honfitársainknál 14 százalékkal többet. De még bútor, háztartási kisgép, vagy ruházat vásárlásakor is 5 százalékkal nagyobb vásárlóerőt tapasztalunk Fejérben.

A végzettség szerinti kereseteknél óriási különbségeket talált a GFK, amely a témában felmérést készített múlt ősszel. A diploma akár háromszoros különbséggel „járhat” a fizetéseknél. Az úgynevezett kékgalléros munkakörökben elérhető 129.879 forintos átlagfizetéshez képest a fehérgalléros munkakörökben foglalkoztatott diplomások 300-500 ezer forintos havi átlagkeresettel számolhatnak. Itt szólni kell természetesen az ismert munkaerőpiaci helyzetről is: ha a megyében 4-5 százalékos a munkanélküliség, az nem mindig teremt kedvező környezetet, hiszen azzal is jár, hogy a cégek nem nagyon kapnak munkaerőt. Kozák Ákos szerint ez átmeneti tendencia, amely idővel megoldódik. Ami a különböző ágazatok bizalmi indexét illeti, bármelyiket vizsgáljuk is, vagy stagnál, vagy növekszik, lejtmenetet most nem tapasztalnak elemzők. A trend az év második felében is marad, jósolják a piackutató intézet szakemberei.

– Ennek azért van jelentősége, mert megmutatja, mennyire van kedvük a vállalkozásoknak beruházni az adott térségben – fejtegette a GFK igazgatója, hozzátéve: adataik szerint a megyék közül Fejérben a legnagyobb a beruházási kedv. Ami a következő mintegy másfél évben várható tendenciákat illeti, a fogyasztásbővülést 2017-ben és 2018-ban is 3-4 százalékosra teszik a szakértők, s a kereskedelem is nagyjából ilyen bővülést produkál majd Fejér megyében.