Méhészek napja Kishantoson – Mentsük meg a méheket!

A méhállomány létszáma az utóbbi években mind Európában, mind Észak-Amerikában riasztó mértékben csökkent. A jelenség azért is ijesztő, mert a világ élelmiszerbiztonsága és a biológiai sokféleség nagymértékben ezektől a beporzó rovaroktól függ. A méz ősi élelmiszerünk, életelixírünk. Karrierje az ókortól töretlen, a középkorban már egy sereg betegség ellen kínálták. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, hatása áldás a szervezetnek... Mindezekről most nem esett szó! A méhpusztulásról, az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyekről Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse tartott előadást. Minden harmadik falat ételünket a rovarok beporzásának köszönhetjük – fejtette ki lapunknak az előadó.

Több mint 25 ezer méhfaj létezik, a rovarbeporzású növényfajok 80 százalékának fennmaradását köszönhetjük a méheknek. Nélkülük haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama. A rovarbeporzástól függő haszonnövények értéke globálisan mintegy 265 milliárd euró, csak az európai mezőgazdaságban végzett munkájuk értéke 22 milliárd euróra tehető. A méhpusztulásért felelős három legfontosabb tényezőnek az élősködőket, a nagyüzemi mezőgazdaságot és a globális klímaváltozást ítélte Tömöri Balázs.

Tömöri Balázs a Greenpeace méhészeti tanulmányát mutatja Ács Sándorné agrármérnöknek

A nagyüzemi mezőgazdaság az okozója az élőhelyek, a méhlegelők fogyatkozásának, eltűnésének, a táplálék fogyatkozásának. Különösen jelentős ebben a vegyszerek negatív hatása. A méhekre a rovarölő szerek jelentik a legnagyobb veszélyt – emelte ki a kampányfelelős.

A méhek négy különböző módon kerülhetnek kapcsolatba a növényvédő szerekkel: permetezéskor, nektárban/pollenben, guttációs cseppeken keresztül, csávázott vetőmagok vetésekor leporlás formájában. És a következmény? A méhek nem találnak haza saját kaptárjukba, visszaesnek tanulási képességeik, nehezebben találnak ivóvizet, kevésbé ellenállók a kórokozókkal, gombás megbetegedésekkel szemben. Adja magát a teendő: mentsük meg a méheket! A döntéshozóknak be kell tiltaniuk a méhekre veszélyes rovarirtó szerek használatát – véli a Greenpeace.

Támogatni és népszerűsíteni szükséges azokat az eljárásokat, melyek a mezőgazdaságon belül a beporzási szolgáltatások javát szolgálják. Javítani kell a mezőgazdasági táj természetes és félig természetes élőhelyeinek védelmét, növelve a szántóföldek biológiai sokszínűségét. Ugyancsak növelni kell az ökológiai gazdálkodási módszerek kutatására, fejlesztésére és bevezetésére nyújtott támogatásokat. Az Európai Unió döntéshozóinak több támogatását kell biztosítaniuk az ökológiai mezőgazdasági megoldások kutatására a közvetlen kifizetések és a kutatási keretprogram égisze alatt – tette hozzá Tömöri. A nap során Darvas Béla címzetes egyetemi tanár a méhekről és a mérgekről tartott előadást; Békési László méhészeti kutató előadása a Mérgek nélkül a méhbetegségek ellen címet viselte; a méhtakarmányozásról, a biodiverzitás csökkenéséről, a méhbetegségek összefüggéseiről Fendrik Péter állatorvos osztotta meg gondolatait a méhészekkel.