Hogyan lesz jobb a világ?

A második pódiumbeszélgetésen válság és a klíma kapcsolatát feszegették  prof. dr. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának moderálásával  - ismert gazdasági szakemberek, dr. Bod Péter Ákos és prof. dr. Mellár Tamás. Bod Péter Ákos szerint a mostani válság abban különbözik az előzőektől, hogy míg azok a perifériát érintették, addig a mostani a centrumban zajlott. A válságból való kilábalásnál nem szabad figyelmen kívül hagynunk az emberi tényezőt sem, s rámutatott: minden látszat ellenére az ember irracionális lény, tehát nem feltétlenül logikus választ ad a válság által felvetett problémákra. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora már 2008-ban megjósolta, a válság akár még 10-15 évig is eltarthat. Prognózisa beigazolódni látszik, a számos ok közül az egyikként említette, hogy a piaci és egyéb más információkat nem lehet központosítani, így nem ismerjük "torzításmentesen" a gazdaság minden adatát, ezért gyakran rossz döntések születnek.
 
Plenáris előadásában Ütőné dr. Visi Judit, az Eszterházy Károly Főiskola docense a Nemzeti alaptanterv és a klímaváltozás összefüggéseiről beszélt. Szerinte fokozatosan, az évek során több tárgy keretébe kellene beágyazni az éghajlat változásának kérdését, hogy az érettségire a diákok átfogó, globális szemlélettel rendelkezzenek. Az éghajlatváltozás kihívása az energiastratégiára címmel tartott előadást dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus (CEU), azt hangsúlyozva, hogy Magyarországon is tudunk olyan épületeket építeni, amelyekben az energiafelhasználás 90 százalékkal is csökkenthető. Ehelyett jó esetben is csak 40 százalékos megtakarítást érünk el. A gondot az jelenti, hogy ha egyszer rászánjuk magunkat és hozzányúlunk a házhoz, utána már évekig nem akarunk felújítási munkálatokba kezdeni. Érdemes tehát inkább várni és egyszerre teljes felújítást végezni, az energiafelhasználás így akár 85 százalékkal is csökkenthető. 

 
A tudomány és az éghajlat-politika kapcsolatáról szóló pódiumbeszélgetést Somlyódi László professzor vezette. Dr. Faragó Tibor, prof. dr. Mika János és dr. Bartholy Judit egyetemi tanár e téren a legfőbb problémát egybehangzóan abban látják, hogy a döntéseket az egyébként is bizonytalan politikusoknak kellene meghozni, de ők nem tudnak hosszú távra tervezni, hiszen a négyévenkénti választások megnyerése vezérli őket. Ezért a legfontosabb döntéseket újra és újra meghiúsítják, pedig elkerülhetetlenek lennének és rendkívül gyorsan meg kell hozni őket, hiszen az ember beavatkozott a klímába, az elkövetett hibákat helyre kell hozni.
 Szépszó Gabriella meteorológus, éghajlati modellezéssel foglalkozó szakember a kutatási eredményeiről számolt be. Az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedése a modellezés segítségével írható le, így könnyen felkészülhetünk a változásokra. Az éghajlatváltozásra hatással levő emberi tevékenységet leíró forgatókönyvek a szén-dioxid-koncentrációt határozzák meg a század végéig. A regionális éghajlati modellek hasonló módon viselkednek, viszont nem az egész Földet, csak egy kisebb tartományt modelleznek. Az 1961-91-es időszakhoz viszonyítva megállapítható, hogy az évszázad végére az ország teljes területén melegedéssel kell számolnunk, a hőségnapok száma több mint egy hónappal fog növekedni. A nyári időszakban csapadékcsökkenésre számíthatunk, éves szinten azonban nem változik a mennyiség.  Békés Tamás, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. vezető auditora az energia felügyeletének új eszközét mutatta be, amely az energiagazdálkodási programot segítheti.  Kertész Ádám, az MTA-FKI tudományos osztályvezetője a klímaváltozás és elsivatagosodás veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely a Föld szárazföldjeinek 40 százalékát érinti.