Kevesebbet keresünk idén?

A közintézményeknek alig két hetük volt, hogy a megszűnő adójóváírással kapcsolatban nyilatkoztassák a dogozókat,  hogy igénylik-e a bérkompenzációt, amit a kormányfő megígért a közszférában dolgozóknak. Ahol a szűkös határidő nem volt elég a nyilatkozatra, ott bizony soványabb a mostani boríték az egy hónappal ezelőttihez képest.

Az igazgatói kinevezések miniszteri jogkörbe helyezése, a közalkalmazotti törvény változásai és az általános létbizonytalanság együtt hihetetlenül megterheli az ágazatot - mondta el érdeklődésünkre Udvardy Béla,  a Pedagógus Szakszervezet megyei vezetője.  Mindenki annyira fél, hogy egyelőre csend van, minket eddig egyetlen - egyébként rokkantnyugdíjas - pedagógus kolléga hívott fel amiatt, hogy a februári illetménye csökkent, az övé azonban drasztikusan, 27 ezer forinttal. A megyében egyébként átlagban nyolcvanezer forintos fizetést visznek haza a pedagógusok, igazán nem tudom, mekkora stressz kell még ahhoz, hogy az emberek tiltakozni kezdjenek...

A székesfehérvári Tóvárosi Általános Iskolában például nincs helyzet, s ennek oka, hogy ott időben összegyűjtötték és eljuttatták az államkincstárhoz a dolgozók bérkompenzációs nyilatkozatát.

Mondok néhány példát nevek nélkül a bérekre - segítette eligazodásunkat a témában Barabás Lászlóné, az intézmény gazdasági vezetője.  Az egyik kolléga január elején 116 ezret, most 121 ezret kapott a számlájára, egy másik a 130 ezres nettó bérére ugyancsak megkapta a bérkompenzációt, s tegnap 133 ezer nettót kapott.

A kormány a minimálbéreseket úgy akarta megvédeni, hogy 78 ezer forintról 93 ezerre növelte a minimálbért. Ám nem biztos, hogy ez elérte a célját, a munkaadó úgy próbálja lefaragni a kiadásokat, hogy csökkenti a munkaidőt, illetve az egyéb juttatásokat, például elveszi a cafeteriát, és ugyanannyi vagy kevesebb béremeléssel letudja a kompenzációt. A trükk eredménye, hogy a dolgozó végsősoron kevesebbet visz haza, mint a múlt hónapban.

A rosszul járt munkaadók egyetlen menedéke a béremelés lehet, amelyhez az állam is támogatást ad, ha a cég legalább 5 százalékban növeli a béreket. Viszont azok a  cégek nem kaphatnak állami támogatást, amelyeknek három hónapnál régebbi köztartozásuk van. Egyes becslések szerint a cégek mintegy harmada ilyen.

Kiss János ügyvezető elmondta, építőiparban tevékenykedő kisvállalkozóként jelenleg a  talpon maradásért küzdenek, szinte egyáltalán nincs is munkájuk. Hangsúlyozta, ennek ellenére  a legvégsőkig megtartják dolgozóikat. 

Sajnos béremelést, kompenzációt nem tudunk biztosítani, bízunk abban, hogy tavasszal nagyobb munkákhoz jutunk, s akkor jobban megfizethetjük a dolgozókat  mondta a cégvezető. Megjegyezte, a dolgozók elfogadták a pillanatnyi helyzetet, azonban senkit nem tartanak vissza, ha akad jobb lehetősége. Márpedig sokan külföldi munkákban bíznak. 

Nagyné Fodor Mónika egy szépségszalon vezetőjeként úgy vélekedett, ha valaki nem elégszik meg bérével, vállalkozóként megpróbálhat érvényesülni. A nála dolgozók azonban nemigen akarnak vállalkozást alapítani, s esetleg bérelni az üzlethelyiséget, inkább a biztosat választják.

Kozmetikusom, műkörmösöm érzi, a hölgyek is lemondanak a szépészeti kezelésekről, ha kevesebb pénzből gazdálkodnak. Nem mernek vállalkozni. Szakképzett minimálbért és plusz juttatásokat biztosítok, örülök, ha ennyire meg tudom fizetni a dolgozókat  mondta a cégvezető.