Hatalmas bérkülönbségek felsővezetőknél

A PwC közölte, a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése - teljes éves kompenzációt vizsgálva - 19-35 millió forint között ingadozott.

A közlemény szerint bár várható volt a bérplafonnal szabályozott állami vállalati vezetők és a versenyszféra felsővezetői között feltételezett javadalmazásbeli különbség, a legmeglepőbb eltérések mégsem e bontás mentén jelentkeztek. Az egyes funkcionális területek igazgatóinak jövedelme között ugyanis akár 2,5-szeres eltérés is lehet a teljes éves jövedelmek esetében, azaz átlagosan például egy marketing vagy humán erőforrás igazgató közel kétszer annyit keres, mint egy informatikai igazgató.

A kutatás kimutatta azt is, hogy a felsővezetői változóbér-kifizetések esetében a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kitűzött teljesítménycélok teljesülésére, s jellemzően 2 millió forint eltérés van a kitűzött éves 5 millió forint és a kifizetett éves 3 millió forint felsővezetői változóbér-fizetések között.

A PwC kutatása megerősítette azt a korábbi feltevést is, hogy a fővárosi székhelyű vállalatok felsővezetőinek javadalmazása felülmúlja a vidéki székhelyű vállalatokét. Azonban a vidéken bejegyzett vállalatok között is eltérés tapasztalható aszerint, hogy az ország mely részén található a székhelyük.

Regionális és nemzetközi vonatkozásban a PwC nemzetközi javadalmazási adatai szerint Magyarországon a felsővezetői kompenzációs csomagok még mindig rendkívül konzervatívak, kevéssé alkalmazzák a hosszú távú elkötelezettséget erősítő javadalmazási formákat, mint például a részvényjuttatási vagy részvényopciós programokat. Bár az elemzett minta felsővezetői csomagjai között is találtak hosszú távú ösztönzőket, ezek mértéke között akár 30-szoros eltérés is lehet.

A kutatás alapján az is elmondható, hogy a hosszú távú ösztönzők aránya az elemzett vállalatok körében jóval alacsonyabb a nyugat-európai vállalatok azonos pozíciójú felsővezetőihez képest, ahol már bevett gyakorlatként fűzik szorosabbra ilyen módon a vállalat és a felsővezetők érdekeit.

A PwC szerint általánosságban jellemző a régióra az, hogy a nyugati, például brit mintához képest jóval rugalmatlanabb felsővezetői ösztönzési struktúra. Mindemellett a PwC nemrég megjelent nemzetközi felmérése kimutatható, hogy Magyarország még a régió néhány más országától is elmarad ebből a szempontból.