Korrupció: Magyarország megítélése nem javult

Magyarország korrupciós megítélése nem javult: jelenleg az 54. helyen áll a 183 országot vizsgáló korrupciós rangsorban, míg tavaly az 50. volt 178 ország között; európai összehasonlításban a tavalyihoz hasonlóan a 20. helyezett - ismertette a Transparency International (TI) 2011-es Korrupció Érzékelési Index (CPI) eredményeit Földes Ádám, a nemzetközi szervezet magyarországi vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

"Magyarországon az elmúlt évben a korrupció elleni fellépésben kulcsszerepet játszó független intézmények kerültek veszélybe, ami tovább rontotta az ország megítélését" - mondta Földes Ádám. Az elemzők azt látják, hogy politikai elszámoltatás folyik, ami összefügg korrupciós ügyekkel, nem látszik azonban, hogy átfogó és hatékony korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be. Negatívan értékelik a jogállami garanciák és a jogbiztonság sérelmét, a közszektorban látható politikai korrupciót is.

A CPI indexet különböző felmérések összesítésével készítik évente, Magyarország esetében kilenc elemző intézet 11 adata került be. Azt vizsgálják, hogy a nemzetközi és helyi elemzők, üzletemberek mennyire látják súlyosnak a korrupció problémáját az egyes országokban. Az index nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat, az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal. A vizsgált országok több mint kétharmada 5 pont alatti besorolást ért el. 

Magyarország idei pontszáma 4,6, míg tavaly 4,7 volt. A felmérés a 2009. december és 2011. szeptember közötti adatokat tartalmazza, ez a teljesítmény már a kormányváltás utáni időszakot jellemzi - jelentette ki Földes Ádám. Az EU-tagállamok között Magyarország a 18. helyen áll. 
A rangsor élén Új-Zéland áll 9,5 ponttal, Dánia és Finnország követi 9,4-9-4,4 ponttal, majd Svédország és Szingapúr következik 9,3, illetve 9,2 ponttal. Tavaly is ezek az országok voltak az élmezőnyben, csak más sorrendben. 

A sereghajtó Afganisztán és Mianmar 1,5-1,5, valamint Észak-Korea és Szomália 1-1 ponttal.  Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Az elmúlt évek változásaiból azonban az az összefüggés is kiolvasható, hogy azokat az országokat, amelyeknek a korrupciós fertőzöttsége magas - tekintettel felhalmozott államadósságukra - súlyosabban érintette a válság. 
Európában a legkevésbé korrupt Dánia (9,4 pont), Finnország (9,4) és Svédország (9,3). Megelőzi Magyarországot a rangsorban Észtország (6,49, Ciprus (6,3), Szlovénia (5,9), Málta (5,6, Lengyelország (5,5) és Litvánia (4,8) is, míg Csehország (4,4), Lettország (4,2), Horvátország (4) vagy például Szlovákia (4) és Olaszország (3,9) utána következik.

Európában jelentősen javult Belgium (+0,4) és Norvégia (+0,4) helyezése, míg Szlovénia (-0,5) és Bulgária (-0,3) esetében jelentős visszaesés következett be.
A TI a korrupció visszaszorítására átfogó korrupcióellenes stratégia végrehajtását, az átlátható párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó új törvény elfogadását, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a kontrollintézmények függetlenségének megőrzését, a nyomozó hatóságok és az ügyészség korrupcióellenes munkája hatékonyságának növelését javasolja. Földes Ádám úgy látja, bár a szervezet már évek óta ezeket a lépéseket javasolja, inkább ellenkező tendencia figyelhető meg, példaként a bírák jogállásáról szóló törvényt említette, amelyet éppen a napokban fogadott el a parlament.


A korrupció erősíti Európa adósságválságát

A korrupció továbbra is mélyen gyengíti a világ túl sok országát, egyes kormányok nem képesek megvédeni polgáraikat a korrupciótól, legyen szó közpénzek elsikkasztásáról, kenőpénzekről vagy titokban tartott döntések elfogadásáról - véli a Transparency International (TI).

A berlini székhelyű nemzetközi civil szervezet csütörtökön tette közzé a korrupciós helyzetről szóló éves jelentését, amelyben hangsúlyozza, hogy az idei évet jellemző - sokszor a korrupció és a nehéz gazdasági helyzet által szított, az egész világra kiterjedő - tüntetések világosan mutatják, hogy a polgárok szerint vezetőik és a közintézmények tevékenysége nem eléggé átlátható és nem eléggé felelős.
   
"Idén láttunk utalást a korrupcióra a tüntetők transzparensein, úgy a gazdag, mint a szegény országokban. Legyen szó az adósságválságtól sújtott Európáról, vagy az új politikai korszakba lépő arab világról, a vezetőknek meg kell érteniük, hogy hatékonyabb kormányzást követelnek" - jelentette ki Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
   
A Transparency International által kidolgozott Korrupció Érzékelési Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet idén 183 országot állított rangsorba, s ezeknek kétharmada kapott ötösnél alacsonyabb osztályzatot.
   
A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti, míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és Észak-Korea szégyenkezhet. Magyarország 4,6 ponttal az 54. helyen áll, Kuvaittal együtt.
   
A Transparency International szerint a korrupció erősíti Európa adósságválságát. Az eurózóna gazdasági nehézségei részben azzal állnak összefüggésben, hogy a hatóságok nem képesek leküzdeni a válság fő okai közé sorolható korrupciót és az adózás alóli kibúvást - mutatott rá a szervezet, kiemelve Olaszország és Görögország rossz helyezését.
   
Olaszország a 69. helyre került Ghanával, Macedóniával és Samoával együtt 3,9 ponttal. Görögország 3,4 ponttal a 80. helyen áll, csakúgy mint Kolumbia, Salvador, Marokkó, Peru és Thaiföld. Franciaország (7,0 pont) és Németország (8,0 pont), amely két országtól sokan remélik az euróövezet problémáinak megoldását, a 25., illetve a 14. helyre került a listán.
   
Az Egyesült Államok 7,1 ponttal éppen megelőzi Franciaországot, a 24. helyre került. A nagyhatalmak közül Kína a 75. helyen futott be Romániával együtt 3,6 ponttal. Oroszország viszont 2,4 ponttal a 143. helyen áll, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Mauritániával, Nigériával, Togóval, Ugandával, a Comore-szigetekkel és Kelet-Timorral egy társaságban.
   
Ezzel együtt Oroszországban javult a korrupciós helyzet a tavalyihoz képest, s ugyanez igaz Franciaországra, Lengyelországra, Kubára, Iránra és az Egyesült Arab Emírségekre is.
   
Az arab világ országainak többsége négyesnél rosszabb értéket kapott, és erős visszaesést könyvelhetett el. Így például Tunézia a tavalyi 59. helyről a 73-ra esett, Egyiptom a 98-ról a 112-re, Jemen és Líbia a tavalyi 146. helyezettből a 164-re, illetve 168-ra csúszott le, míg Szíria két helyet rontva a 129. helyen futott be.