Tudnivalók adójóváíráshoz

Ha a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére az adójóváírás érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie. Az adójóváírás összege 2011-ben az adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) növelt bruttósított bér 16 százaléka, legfeljebb azonban jogosultsági hónaponként 12 100 forint. Teljes évi, vagyis 12 havi jogosultság esetén tehát az adójóváírás maximum 145 200 forint lehet az adóév során.

Az adójóváírás teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb a 145 200 forintot. Ez azt jelenti, hogy évi 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig csökkentett mértékben jár az adójóváírás, e jövedelemhatár felett pedig már nem érvényesíthető.

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Ha a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére az adójóváírás érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie. Az adójóváírás összege 2011-ben az adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) növelt bruttósított bér 16 százaléka, legfeljebb azonban jogosultsági hónaponként 12 100 forint. Teljes évi, vagyis 12 havi jogosultság esetén tehát az adójóváírás maximum 145 200 forint lehet az adóév során.

Az adójóváírás teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb a 145 200 forintot. Ez azt jelenti, hogy évi 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig csökkentett mértékben jár az adójóváírás, e jövedelemhatár felett pedig már nem érvényesíthető.

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az adójóváírás teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb a 145 200 forintot. Ez azt jelenti, hogy évi 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig csökkentett mértékben jár az adójóváírás, e jövedelemhatár felett pedig már nem érvényesíthető.

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az adójóváírás teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb a 145 200 forintot. Ez azt jelenti, hogy évi 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig csökkentett mértékben jár az adójóváírás, e jövedelemhatár felett pedig már nem érvényesíthető.

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe, tehát az a hónap is csak egy jogosultsági hónapnak számít, amelyben többször vagy több kifizetőtől kapott bérjövedelmet a magánszemély.

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Bérjövedelemnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat és a végkielégítést, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, a tartalékos katonai szolgálat illetménye és a felsorolt jövedelmet pótló kártérítés.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az adójóváírás érvényesíthetőségének maghatározó tényezője a magánszemély összes jövedelme az adóévben, amely az összevont, bruttósított adóalap és külön adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelem, amelynek részét képezi egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói osztalékalap, a külföldön adóköteles jövedelem, továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevétel, és az a bevétel, amely után külön törvény alapján az adó mértéke 98 százalék.

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Sok tétel van, amit nem kell beszámítani...

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).

Az ingatlan-átruházásból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelőleget (az osztalékelőleg - vagy annak egy része - ugyanis a beszámoló elfogadásának évében válik osztalékká, amely abban az évben lesz majd része a magánszemély összes jövedelmének).