Felveszik a harcot a buszgyártók, összefognak

Alulról jövő kezdeményezés révén, de a kormány bábáskodása mellett alakult meg tegnap a hazai autóbuszgyártók klasztere. A szerveződés nem titkolt célja az, hogy hazai közlekedési vállalatok igényeit - legyen szó új fejlesztésű vagy felújított járművekről - lehetőleg itthon készült autóbuszokkal elégítsék ki. Magyarország a hetvenes években valódi nagyhatalomnak számított az autóbuszgyártásban: a legendás Ikarusok számos pontjára eljutottak a világnak. A hazai ipar történetének eme dicső lapjait nagyobbrészt éppen Székesfehérváron írták, ahol 1962-re nyúlnak vissza a buszgyártás kezdetei. Ekkor olvasztották be a repülőgépeket, illetve a hozzájuk tartozó alkatrészeket gyártó Általános Mechanikai  Gépgyárat a már korábban létrehozott Ikarusba. A termelés súlypontja csakhamar Fehérvárra tevődött át: a gyártás felfutását nagyban segítette, hogy a KGST munkamegosztása révén Magyarországra került a közúti személyközlekedést szolgáló 11 és 16,5 méteres járművek gyártása. A kvóta már kezdetben évi nyolcezer darabra szólt, ami a korabeli kapacitás mellett órási mennyiségnek számított. Az Ikarus legfényesebb sikere az 1970-es nizzai és a rákövetkező évben rendezett monacói buszkiállításhoz kötődik: a 250-es távolsági és luxusváltozata ezüstfokozatot ért el, sőt a magyar márka a monacói nagyherceg különdíját is besöpörte. A '70-es évek közepén az Ikarus a világ negyedik legnagyobb gyártójának számított, s az NDK-ban például 1976-tól kizárólag Ikarusokat helyeztek csak forgalomba. A magyar buszgyártás a '80-as években került lépéshátrányba, mivel  elmaradt a típuskínálat megújítása. A '90-es évek pedig - talán nem túlzás - az Ikarus agóniáját hozta: a fehérvári gyárat 2004-ben zárták be. 

A buszgyártás azonban nem szűnt meg a megyeszékhelyen: a több évtizedes termelési kulturát - ha jóval szerényebb léptekben is - az Alfa Busz névvel 2003-ban alakult társaság mentette át. A Mogyoróssy Tibor  tulajdonában és vezetése alatt álló cég(csoport)   termékeny együttműködést alakított ki a Volvóval, olyannyira, hogy buszain a svéd márka logója is fölfedezhető. A társaság az Ikarus fehérvári telephelyén bérelt csarnokban még néhány hónapja is 150 dolgozót foglalkoztatott. Nagy port vert föl, hogy a több millió eurós Volánbusz tenderen  többször is  egy kínai gyártót hoztak ki ellenében győztesnek. A Volánbusz - mint azt az elmúlt napokban hírül adtuk  - végül mégsem kötött szerződést, és a közeljövőben új tendert ír ki, amin az Alfa Busz is indul. A cég - sajtóértesülések szerint - időközben azonban mintegy 500 millió forint tartozást halmozott föl, ami miatt  csődvédelmet kért,  s  korábbi információnk szerint  a dolgozóit sem tudta fizetni.
 A 19 hazai céget tömörítő autóbuszgyártó klaszter alapítói között az Alfa Busz Projekt Kft.-t is ott van. A szövetkezés a hazai gyártókat a kutatás-fejlesztés erősítése és a kapacitások összehangolása révén a nemzetközi piacokon is helyzetbe kívánja hozni. Erre már csak azért is szükség  van, mert kapacitásuk még akkor is jócskán meghaladná a hazai keresletet, ha elkezdődne  a közösségi közlekedésben futó, magas átlagéletkorú járműpark lecserélése.  

---

A klaszterek olyan iparági, horizontális szakmai szerveződések, ahol a tagok együttműködési pontokat keresnek a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében. A szerveződési forma elsősorban az angolszász országokban volt honos, majd a sikeres példa alapján az Európai Unió is preferált szerveződési formájává vált. Magyarországon először a nyugat-dunántúli régióban indult el a kezdeményezés. Alapelve a hálózati elvű szerveződés. Az első
hazai klasztert több is követte, a legújabb a honi autóbuszgyártóké.