Csang'o-5

2021.10.22. 16:39

Új holdi bazalttípusról árulkodnak a kínai űrszonda kőzetmintái

A Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetminták elemzése egy új holdi bazalttípust tárt fel, olyat, amely különbözik a korábbi Appollo és Luna holdmissziók által gyűjtött bazaltmintáktól.

(201203) -- BEIJING, Dec. 3, 2020 (Xinhua) -- This simulated image shows Chang'e-5 spacecraft blasting off from the lunar surface. The Chinese spacecraft carrying the country's first lunar samples blasted off from the moon late Thursday, the China National Space Administration (CNSA) announced. This represented the first-ever Chinese spacecraft to take off from an extraterrestrial body.

Forrás: Xinhua/AFP

Fotós: CNSA

A Kínai Tudományos Akadémia csillagászai elemezték Csang'o-5 űrszonda által a Holdon 2020 decemberében gyűjtött 10-500 mikron (egy bankkártya vastagságának egynegyede) méretű kőzeteket, és megállapították, hogy jellemzőik nagyjából a bazaltra, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetre hasonlítanak.

Ám a Földön eddig talált magnéziumban és vasban gazdag bazaltokkal ellentétben, a holdi bazaltban kevés a magnézium és magas a vas-oxid-tartalom.

„Ez a bazalt egy új osztályát jelenti” – mondta Li Csun-laj, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője, hozzátéve, hogy az újonnan azonosított bazaltminták különböznek a korábbi holdmissziók által gyűjtött mintáktól.

Ez elvezethet a holdi vulkanikus tevékenységének jobb megértéséhez.

Az amerikai Apollo és a szovjet Luna missziók által évtizedekkel ezelőtt gyűjtött holdkőzetek az égitest történetében és fejlődésébe nyújtottak betekintést, de ezek a minták a Hold egy alacsonyan fekvő térségéből származnak, amely nem jellemzi a teljes holdfelszínt – tette hozzá Li.

A kínai holdmisszió által gyűjtött kőzetminták egy közepes magasságú térségből, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) elnevezésű, nagykiterjedésű lávamező sötét és sík területéről származnak. A kutatók szerint nagyon valószínű, hogy ez a terület bizonyítékot őriz a legkorábbi holdi vulkanikus tevékenységről.

A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében.

Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre.

Kína a kőzetmintákból 17 grammnyit átadott 13 másik intézménynek tudományos kutatás céljára,

Ausztrál kutatók vizsgálata megállapította, hogy a minták nagyjából kétmilliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban Földre hozott kőzetek. Ez azt jelenti, hogy a vulkanikus tevékenység a Holdon 800-900 millió évvel hosszabb idejű volt a korábban véltnél.

Borítóképünkön a Csang'o-5 űrszonda szimulációja a Holdon

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!