Tipikus versenybaleset

Székesfehérvár - Schweighardt Gábor, a Mecsek-ralin súlyos balesetet szenvedett autóversenyző már jobban van, s elhagyhatja a kórházat. A navigátornál jártunk látogatóban.

Matók János

Mosolyog, miközben a jobb lábszárára felhelyezett műanyag gipsszel visszahozzák a kórterembe. Persze, hogy  kényszerű Schweighardt Gábor mosolya: a navigátor, aki a pilóta Lévai Ferenc társaként életük egyik legjobb eredményének a küszöbén voltak  a Mecsek-ralin, végül egy súlyos versenybaleset miatt nem ért be a célba...

- Ha azt mondom Mecsek-rali, mi jut az eszébe?
+

- Egy nagy hajrá, majd egy pillanatnyi sokk, aztán az, hogy sok volt. Sajnos az utolsó gyorsaságin egy fának ütköztünk, s befejeződött életünk legnagyobb versenye. Hiszen addig nagyon jól szerepeltünk, jól haladtunk, ezt az eredményeink is tükrözték.

- Milyen sérülései lettek?

- A jobb bokám szilánkosra törött, a külső és belső boka rapityára ment. A bal oldalon hat bordám szintén eltörött, abból kettő megszúrta a tüdőmet, amíg a kilences és tízes gerinccsigolyám megrepedt.

- Vissza tud emlékezni az utolsó másodpercekre, kitámasztott netán a lábával?

- Biztos, hogy valamennyire megfeszítettem magamat. Viszont oldalról, s nem frontálisan vártam az ütközést a fával. Nekem úgy tűnt akkor, hogy az oldalsó fával ütközünk. Szóval, az biztos, hogy kitámasztottam. Egyébként minden mozzanatra emlékszem, így arra, hogy az autó azonnal lángra kapott, s ezt Ferkó azonnal közölte, majd megpróbálta elindítani a tűzoltó rendszert. Az én ajtóm belülről nem nyílt ki, végül az ő oldalán másztam ki, de akkor már éreztem, hogy valami nincs rendben a lábammal. Nos és azt, hogy a lélegzéssel is gond van.

- Tipikus versenybaleset volt, de hibáztat-e valakit?

- Való igaz, versenybaleset volt, s a hibákból okulni kell. De megjegyzem: a kanyar helyzetét jelző gumi nevetséges módon, értelmetlen helyen volt kirakva, és ez már a rendező felelőssége.

- Mennyi ideig tart a gyógyulási folyamat?

- Elméletileg hat hét, mire a csigolyák és a bordáim összeforrnak. A bokám viszont tíz hét, és szerencsére a tüdőm állapota is lassan, de javul.

- Visszaül még az autóba, lesz kedve ralizni?

- Korai lenne még bármit is mondani, de nem mondom azt, hogy nem. Én jobban visszaülnék, mint amit most, ebben a helyzetben az ép ész diktálna. De az biztos, hogy valamilyen szinten megmaradok a rali, az autózás, és persze Ferkó mellett.

- Október 22-én mi lesz?

- Az esküvőm, amikor is elveszem életem nagy szerelmét, Szele Krisztinát. Az biztos, hogy a menyasszonytáncnál nem virgonckodok, de a lelkes szervizcsapatunk megoldja majd helyettem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!