Orbán: 1956 a magyarok befejezetlen története volt 2010-ig

Az elmúlt évekkel ellentétben idén nem kerítették teljesen körbe a belvárosi Kossuth Lajos teret, így a több tucatnyi érdeklődő néhány méteres közelségből szemlélhette a rendbontás nélkül lezajló zászlófelvonást.

Orbán Viktor miniszterelnök délután itt mondta el ünnepi beszédét. A kormányfő szerint 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig: "a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket, 56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégis csak újra kell vívni ezt a harcot". A budapesti Kossuth Lajos téren elmondott ünnepi beszédében leszögezte: a magyar életlehetőségek szabad alakításáért vívott harcot lezárták. "Ez a harc a mi győzelmünkkel, az 56-osok győzelmével, a rendszerváltók győzelmével, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában" - hangsúlyozta, utalva a tavaszi országgyűlési választásra. Mint mondta, 1956-ban az utcán győzték le a magyarok a hazugságot, 2010-ben a választásokon döntötték le és adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének.

Úgy fogalmazott: "kemény idők jártak 56 után, de mi, magyarok itt vagyunk. Kemény idők jártak az elmúlt nyolc évben is. Négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell".

Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke a rendezvényen azt mondta: az 1956-os forradalmat a magyarok az összes európai érdekében vívták meg.

Véleménye szerint vannak olyan pillanatok a történelemben, amelyeket soha nem szabad elfelejteni, mert egy átfogó folyamat részei, és a demokrácia, a szabadság, valamint az újraegyesült Európa felé vezetnek. Az egyik ilyen pillanat az 1956-os forradalom volt - mondta az EP elnöke.

A lengyel politikus emlékeztetett arra, hogy 12 évvel ezelőtt Orbán Viktor meghívására járt Magyarországon, és akkor a lengyel nép üdvözletét hozta. Ma pedig - mint mondta - az EP elnökeként érkezett, és minden európai állampolgár üdvözletét szeretné átadni. Közölte: ez az alkalom lehetőség számára, hogy fejet hajtson a forradalom hősei előtt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke miután tárgyalásokat folytatott Jerzy Buzekkel a Parlamentben, 1956-os Emlékérmet nyújtott át a vendégnek, aki az Országgyűlés vendégkönyvébe írt üzenetében minden magyart köszöntött az 56-os forradalom 54. évfordulója alkalmából.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Keszthelyen arról beszélt, hogy összetartozás, hazaszeretet, boldog reménység és tettvágy jellemezte 1956-ban Magyarországot. Véleménye szerint 1956 októberének követeléseit 1989 változásai valósították meg, a következő lényeges fordulat az ország életében pedig az idei esztendő.

Tarlós István a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél tartott  fővárosi megemlékezésen mintegy félezer emlékező, köztük több fővárosi képviselő előtt úgy fogalmazott: 1956 az erkölcs forradalma volt, amely nem tűrte az elnyomást, a hazugságot, az emberek megnyomorítását és lelki lerombolását.

A főpolgármester párhuzamot vonva az 54 évvel ezelőtti forradalom és a mai célok között, azt hangoztatta: egybetartozik 1956 öröksége és a jelen "szorító és kényelmetlen" feladatainak sokasága, ám, mint mondta, tudni és vállalni kell a dolgukat ebben. Az örökség és a feladat mindig meghatároz, ezért nem szabad szem elől téveszteni egyiket sem - közölte.

1956 üzenete 2010 Magyarországának egyértelmű: összefogás, remény és közös felelősség - tolmácsolta a Kereszténydemokrata Néppárt ünnepi üzenetét a kisebbik kormányzópárt frakcióvezetője az MTI-nek. Harrach Péter úgy látja: 1956 októberében a magyar emberek megfogták egymás kezét, lelküket egy érzés, a felszabadult öröm töltötte be, szemük előtt a közös cél, a szabad Magyarország jelent meg.

Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője pártja nagygyűlésén hangsúlyozta: 1956 üzenete az, hogy a szabadságvágynak le kell győznie a félelmet, és felül kell kerekednie a békesség iránti hamis és lusta vágyakozáson. Az egybegyűlteknek erre példaként a többi között terrorcselekménnyel is vádolt Budaházy Györgyöt említette.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációs államtitkársága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy népszerűek az október 23-ai Szabadság-napi programok: a Jászai Mari térről délelőtt startoló Szabadság-futamon több százan, a Nyitott Parlament rendezvényen kora délutánig nagyjából négyezren vettek részt.

Az operatív törzs jelentése szerint a nemzeti ünnep alkalmából tartott állami rendezvényeken semmilyen rendkívüli esemény nem történt.

A Fidesz képviseltében Rogán Antal, Jakab István és Iván László megkoszorúzta az új köztemetőben az október 23-i forradalom központi emlékművét.

Közös volt az ünnep Miskolcon, a politikai pártok és a különböző szervezetek együtt emlékeztek meg 1956 forradalmáról és szabadságharcáról szombaton, ilyenre 2007 óta nem volt példa a borsodi megyeszékhelyen. A megemlékezésen ünnepi beszéd nem hangzott el.

Nem tartottak emlékező ünnepséget a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben az 1956 forradalom és szabadságharc évfordulóján - Kolontáron és Devecserben egész nap a kármentesítésen, valamint az adományok elosztásán dolgoztak a szakemberek és az önkéntesek.