Könnyebb lesz kirúgni a dolgozót, eltűnik a védelem a jogszabályból

- A médiában elhangzottak a jogszabály egésze szempontjából olyan apróságok, amelyek csupán részletnek minősülnek, és csak a jéghegy csúcsát jelentik - állítja Bodnár Zoltán ügyvéd. - Valóban  nem tükröződik a jogszabályban a szülési szabadságról visszatérők védelme, megnyirbálnák a szakszervezeti tisztségviselők jogait, de ismételném: mindez  csupán a jéghegy csúcsa, a lényeg az, ami alatta van. Napi, foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szól a vita, miközben elmegyünk a lényeg mellett. Ez pedig az, hogy a munkavállalók egy lényeges koncepcióváltást láthatnak az új Munka Törvénykönyv tervezetében.
- Az elmúlt húsz évnek, azaz a rendszerváltást követő időszaknak a munkajogi berendezkedése azt az álláspontot képviselte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók nem egyenlőek. Hiszen nyilvánvalóan a munkaadók rendelkeznek az erőforrások nagyobb részével, azaz a tárgyi infrastruktúrával, piaccal, kapcsolatokkal, ami olyan erőfölényt jelent, ami a munkavállalóknál hiányzik. Ők fizikai, vagy szellemi munkaerejüket hasznosítják megélhetésükért, szemben a vállalkozásokkal, amelyek profit-orientáltak. Az eddigi jogszabályban fel- és elismert volt, hogy nincs egyenlőség a két csoport, réteg között, ezért a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv jobban védi a dolgozót.
- Ez a védelem az általános indoklás szerint is nyíltan felvállaltan eltűnik a jelenlegi tervezetből - folytatta az ügyvéd.  - Emellett teljesen megfordul a jogszabály rendszere más  tekintetben is. Eddig a munkajogi szabályozás csak akkor engedett eltérést a törvénytől, ha az a munkavállalók számára kedvező volt. A felfogás most megváltozott, az alapszabály az, hogy mindig el lehet térni a jogszabálytól a munkavállaló hátrányára, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja.

Miről van szó? Nézzük a legfontosabbat, például a munkaviszony megszüntetésének a lehetőségét. Gyakorlatilag eltűnik a tervezetből  a felmondási védelem. A munkába szülési szabadságról,  hosszabb táppénzről visszatérő dolgozók esetében eddig megvárták, amíg letelik a várakozási idő, s csak azután közölték a felmondás tényét. Az alapvető védelem megmarad, mert a jogviszony nem szűnik meg ennek az időnek az eltelte előtt, a változás annyi, hogy most már joga lehet a munkáltatónak felmondani a védelmi idő alatt is, miközben a jogviszony nem szűnik meg.
- Nézzük a kártérítéseket. Az eddig hatályos munkajog szabályai szerint a munkáltató kártérítési felelőssége korlátlan volt, hiszen neki fokozottabban kell felelnie a munkavállalót ért károkért, hiszen az saját  erejéből a megélhetéséért dolgozik. A jelenlegi szabályozásban ezzel is kifejezésre jutott, hogy a felek között nincs egyenlőség. A munkáltató felelőssége alól akkor mentesülhetett, ha a kár bekövetkezése a működési körén kívüli, elháríthatatlan okokra volt visszavezethető, azaz ha tényleg semmit nem tehetett annak elhárításáért.  Ez a szabály is megváltozna, a munkáltató már akkor is mentesülne a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési (tehát nem a működési) körén kívül eső olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia, s nem volt elvárható, hogy a káreseményt elkerülje, vagy elhárítsa. Tehát sokkal jobban felpuhították a munkaadó felelősségét az üzemi baleset esetén, ha az   igazolni tudja,  nem volt tőle elvárható, hogy annak bekövetkezését előre lássa. De megfordították a felelősség rendszerét a dolgozó esetében is. Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló eddig differenciáltan fél havi, másfél havi, hathavi  átlagkeresetével felelt a szerződésében foglaltak  függvényében, azaz limitált volt a gondatlan károkozásért való anyagi felelősség. Az új szabály az lehet, hogy a munkavállalónak teljes kártérítési kötelezettsége lesz.
Másik változás, hogy a jogviszony eddig csak akkor szűnt meg, ha a bíróság az ítéletet arról kimondta, s addig a napig utólag a munkáltatónak fizetnie kellett a bért és a járulékokat. Ezután a megszűnés már annak kimondásával érvényes lesz.  Ha egyáltalán marad értelme perre menni.