Bírság jár a tévedésért - gyakori hibák az adóbevallásokban

Az ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek többsége évek óta meglévő jogszabály alkalmazásából adódik, ilyenek a biztosítások feletti rendelkezési jog gyakorlásából adódó adókötelezettség elmulasztása, valamint a lakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó, elsősorban az öt éven túli kedvezmény igénybevétele kapcsán adódott - tájékoztatott a   Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Fejér Megyei Adóigazgatósága.
 Az ellenőrzések során leggyakrabban tapasztalt hiba a biztosítások feletti rendelkezési jog gyakorlásából adódott. Adózók figyelmen kívül hagyták, hogy a korábbi évekről szóló bevallásban az életbiztosítási díj után érvényesített adókedvezményt, visszamenőleg három évre,  20 százalékkal növelten vissza kell fizetni akkor, ha   a biztosítás feletti rendelkezés jogot  a szerződéskötést követő 10 éven belül   gyakorolták, vagyis a biztosítást megszüntették, értékesítették, vagy visszavásárolták, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vettek fel, az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsönt egynél többszöri felvették. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés módosítása is, kivéve ha szerződés szerinti kedvezményezett személye változik meg, a biztosítási díj módosítása, a szerződő személy helyébe más személy vagy a biztosított magánszemély lép.

A második leggyakrabb hiba az ellenőrzések során a lakáscélú hitel törlesztése utáni  kedvezmény igénybe vételénél adódott.  A bankok öt éven túl is adnak ki igazolást a lakáshitel törlesztésekről, azonban az adózónak kell mérlegelnie, hogy jogosult-e  meghosszabbított időtartamban csökkenteni adóját. A bank igazolása csak egyik feltétele a kedvezmény igénybevételének, vizsgálni kell a törvény által előírt  egyéb  szabályokat is, például azt, hogy  lakásépítési kedvezményt adózó nem vett-e igénybe,  amennyiben az adózó nem vette igénybe a lakásépítési kedvezményt, akkor minden olyan adóévben érvényesíthető  kedvezmény, amikor az  igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermeke van. Gyakori hiba még, hogy a kedvezményt ugyanazon ingatlan után adós és adóstárs is érvényesíti, a kedvezményt duplán veszik igénybe.
Sok esetben nem megfelelően osztják meg a végkielégítést és az ahhoz kapcsolódó adóelőleget: a végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Az adózók a végkielégítést megosztják, egy részét átviszik a következő évre, de a végkielégítés adóelőlegének teljes összegét beállítják a bevallásba. Többször előfordul, hogy adózó előző évi bevallásában következő évre átvitt végkielégítést szerepeltet, de az átvitt végkielégítést nem vallja be.

 A 2010-es adóévről benyújtott jövedelemadó bevallásban kell először alkalmazni az adóalap kiegészítésre vonatkozó szabályokat, a szuperbruttósítást. Adózók   a 10M30-as igazolás alapján  ki tudják tölteni helyesen a bevallásukat, de az Adatlap alapján, amit évközben állít ki a munkáltató, sok hiba adódik. Az Adatlap d) oszlopában szerepel az adóalap kiegészítés nélküli jövedelem. Ez zavart okozott, mert a 1053-as bevalláson a d) oszlopban már a 27 százalékkal növelt szja alapja szerepel, emiatt sokan az Adatlap d) oszlopában szereplő összeget átírják az 53-as bevallás d) oszlopában és visszanettósítják az összeget, s így nagy összegű  adókülönbözetek keletkeztek.
  A fenti hibákon túl, jogosulatlan visszaigénylésekhez vezetett az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő nyugdíj bevallásának elmulasztása, valamint a nyugdíjba vonulás alkalmából megszüntetett magánnyugdíj pénztári számla egyösszegű kifizetésének nyugdíjként szerepeltetésének elmulasztása.

- Sok esetben az adózók figyelmetlensége okozott különbözetet: az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adójóváírás összegét szerepeltették levont adóelőlegként.
 
- Az ellenőrzés során feltárt jogosulatlan igénylések adóbírság kiszabását eredményezik, mely elkerülhető, ha a bevallás elkészítése során az adózók részletesen tájékozódnának, figyelmesen elolvasnák a kitöltési útmutatót.

- Gyakran okozott eltérést olyan magánszemélyeknél, akik több kifizetőtől szereztek jövedelmet, hogy az M30-as jövedelemigazolások alapján rosszul összesítették azokat.