Ha mozogni kezdenek a ház falai a fejünk fölött

Adony - Idős olvasónk azért ajánlotta nekünk a történetét megírásra, mert úgy véli: bár segíteni aligha tudunk, azért a tanulság sosem késő. Mások talán még okolhatnak az előre bebiztosíthatatlan apróságokból...

Pekarek János


Adonyi olvasónk, Köller József ajánlotta ezt a témát nekünk: úgymond tisztában lévén azzal, hogy mi nem segíthetünk rajta - de mások talán okulhatnak belőle.
A tanulság, véljük mi, nem összegezhető egyetlen mondatban - mint ahogyan a történtek is szerintünk több okra vezethetők vissza.
Köller úr nyolcvankét éves, a vasúttól váltókezelőként ment nyugdíjba 1990-ben. Házát, amelynek helyén régebben egy elismert bognármester háza állott, 1974-ben építette, nagyrészt a saját keze munkájával, feleségének és három gyermekének. Mégpedig (és észrevételünk szerint ez az egyik ok) közepes méretű, kilenc téglányi térfogatú kohósalak blokkokból, amiket jutányos áron vett meg a dunaújvárosi vasműben.
Az országban vannak városok (Miskolc, Ózd), ahol egész negyedek állapota kérdéses a változó állagú kohósalak tágulása-porladása miatt. Dunaújvárosban sem ismeretlen ez a probléma, főként a Barátság városrészben, vagy némely garázscsoportokban.
A szép, komfortos adonyi ház alatt azonban nincsen pince, csak egy sávalap. Véljük, ez lehet a mai gondok másik forrása.
Köller úrnak megtetszett a házfalra felfuttatható vadszőlő. Ő is ültetett ilyet a falai tövébe: minden oldalon. Akkoriban nem tudta, ami miatt ma már fogja a fejét: a vadszőlő levelei, bár gyönyörű, természetközeli látványt nyújtanak, lepergetik a házfalról a csapadékvizet  egyenesen a falak tövébe. Ez is lehet a falrepedések egy újabb okozója.
Köllerék utcájában úgy állnak a telkek, hogy a házak mintegy félméternyire kiemelkednek a talajból: két ház között pedig egy kis természetes vályú vezeti el a vizet a falaktól. Viszont, ha valaki, élve a lehetőséggel, amit semmilyen építési szabályzat nem tilt, feltölti a telkét: ez megváltoztathatja a víz lefolyásának irányát. Ha ez konkrétan úgy történik,  hogy egyenesen Köllerék házfalára vezeti az esőt vagy a gyep locsolására kipermetezett öntözővizet, akkor ez súlyosan alámoshatja a házat.
Az építési hatóság a telekfeltöltésben nem talált kivetnivalót, viszont a vadszőlőt megjelölte, mint a vízelfolyás zavaró tényezőjét. A biztosító nem lát biztosítási eseményt, mivel a Köller-ház alámosását, a falak repedezését nem csőtörés okozta.
Így Köller úr és ugyancsak nyugdíjas felesége kevéske félretett pénzükből fizethetnek több százezer forintot az alapok megerősítésére.
- Csak azért mondtam ezt el, hogy mások figyeljenek az olyan apróságokra is, mint amilyen a vadszőlő! - mondja Köller József. Igaza van: a tanulság sosem késő.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!