Kétszer több melléktermék - iszap, amivel számolni kell

Az átlagembernek vajmi kevés fogalma van arról,  mi lesz a sorsa a szennyvíznek, amelyet a mindennapok során termel, amikor kihúzza a dugót a kádból, a mosogatóból, vagy  lehúzza a toalettet. Persze nem is szívesen gondolunk bele ebbe, pedig jobb, ha tudjuk: bolygónk léte múlik azon, hogyan kezeljük az így  keletkezett mellékterméket.   Amelynek mennyisége  egyébként szinte megduplázódott az országban 10 esztendő alatt. Égetően fontos kérdés ezért, mit kezdünk vele.
A szennyvíz mechanikai és biológiai tisztítása során keletkező iszap az, amelynek felhasználásától sokat remélhetünk még a jövőben. A szennyvíziszapot a Fejérvíz Zrt. is kezeli, hasznosítja telepén: rothasztják, sűrítik, majd pedig víztelenítik, végül, attól függően, mi lesz a sorsa, szalmával keverik. A hasznosítása pedig azon múlik, milyen minőségű az anyag, milyen a kémiai összetétele, a víztartalma, fertőzőképessége. Használható komposztálásra, talajjavításra, de megújuló energiaforrásként is hasznosítható, hisz biogáz nyerhető belőle.
- A legrosszabb, ami történhet vele, ha beleömlesztik a természetes vizekbe. A tengerparti országokban ez még ma is dívik, bár már sok helyen megtiltották - árulta el Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület vezetője, aki egyébként a fehérvári szennyvíztelep laborját is vezeti.  A hulladéklerakóban való elhelyezés és az égetés is nagyon rossz megoldás. Az előbbi esetében ugyanis magától is termelődnek benne a gázok, amelyek az üvegházhatást tovább erősítik. Viszont a tájsebek rekultivációjára kiváló. Ha egy sérült talajfelszínre szennyvíziszapot terítünk, azon a területen egy idő után erdő nő.
- Igaz, hogy a szennyvíztisztítás  a legnagyobb horderejű környezetvédelmi tevékenységek egyike, de ugyanígy igaz, hogy a szennyvíztisztításon belül a szennyvíziszap kezelése és elhelyezése a legtöbb gondot okozza - mondta Zsebők Lajos, a Fejérvíz Zrt. kommunikációs vezetője.   Székesfehérváron tavaly a telepre befolyó 9 millió köbméter szennyvízből majd 9 ezer tonna komposztálható iszap keletkezett, míg a megye többi településén működő 22 szennyvíztisztító telepre a beérkező, valamivel kevesebb szennyvízből 8 ezer tonna.
Nagy a vita környezetvédelmi körökben, mi a célszerűbb: visszaadni a természetnek a szerves anyagot, vállalva káros összetevők esetleges halmozódásából származó kockázatot, vagy el kell égetni - mint technológiailag fejlettebb és gazdagabb országokban is sok helyen teszik   - vállalva a légszennyezéssel járó kockázatokat. Nálunk ez a vita azonban csak elvi jellegű, hiszen egy égetőmű meglehetősen költséges beruházás.

Klímavédelemmel foglalkozó sorozatunk cikkei itt!