Ez így nem mehet tovább! Új akció a Hírlappal

A Fejér Megyei Hírlap hagyományos közösségi felelősségvállalási programjául 2012-ben a klímaváltozás témakörét választotta. Aktualitását - azon túl, hogy a Pannon Lapok Társasága lehetőséget kap a felszólalásra a IV. Magyarországi Klímacsúcson -, a rendkívül szélsőséges időjárás is adja. A most érkező mínuszok azonban - derült ki csütörtökön a témaindító kerekasztal-beszélgetésen, amelyre számos szakértőt meghívtunk -, nem feltétlenül a klímaváltozással, mint inkább a klímaváltozékonysággal függnek össze. De hogy ez pontosan mit is jelent, az elkövetkezendő hónapok cikksorozatából derül majd ki pontosan.

- A médiának komoly szerepe van abban, hogy az emberek felismerjék:  a klímaváltozás  valóban befolyásolja életünket, s ha nem teszünk semmit, akkor a jövőnket is - húzta alá Elekes András, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője a megjelentek előtt. Akik egyébként mindannyian egyöntetűen állítják: így, ahogy eddig, nem mehet tovább az élet. Mindenkinek, tudósoknak, országoknak és a hétköznapi embereknek is tenniük kell azért, hogy csökkentsük a klímaváltozást előidéző emberi tényezőket. A Fejér Megyei Hírlap helyi szinten szeretne hatni, a megyében élők számára szeretné feltárni azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthetik az üvegházhatás jelenségét. Az emberi pazarlás ugyanis nem maradhat büntetlenül, és a bolygónk már üzent is nekünk: bizonyított tény, hogy egy  fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadok óta, s ez jórészt az elmúlt ötven év számlájára írható. Ez ugyan nem feltétlenül érzékelhető a mindennapi életben, de a tudósok bebizonyították: ezért olvadnak a jégsapkák, ezért zavarodnak meg a költöző madarak, ezért gyakoribbak az árvizek  és ezért van egyik héten hőség, a másikon pedig fogvacogtató hideg.

A martonvásári kutatóközpontban például már elkezdődött a felkészülés, a Magyar Tudományos Akadémia ugyanis nem bízza a véletlenre: a megváltozott éghajlati viszonyokhoz ellenállóbb búzafajtákra van szükség, amelyeket már ki is kísérletezett - erről az oldalról közelítette meg a kérdést Veisz Ottó, a kutatóközpont programigazgatója.
A hulladékkezelés modernizálása a másik fontos tényezője klímánk megmentésének. Ebben a kérdésben jár élen a legnagyobb hazai hulladékgazdálkodási fejlesztés,  a mintegy 650 ezer  főt átfogó Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás, amely  megyénk több mint 70 százalékát kívánja lefedni. Többek közt tagja a Vertikál Zrt. is, melynek képviselője,  Bokor Veronika  vett részt a témaindító megbeszélésen. Az Eurovert Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Poszmik Petra egy másik új kezdeményezésről tett említést:  a hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyagot hasznosító piac a nem megújuló  tüzelőanyag-felhasználás csökkentésének szándékával alakult ki. Jó példa erre a közelmúltban Polgárdiban felépített, válogatott hulladékokból és mezőgazdasági melléktermékekből pelletet előállító üzem is.

Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője viszont óva intett a pellet felhasználásától, ugyanis a szerves anyagokra ott van szükség, ahol létrejöttek. Nagy egyetértés volt e kérdésben a beszélgetésen, helyeselt a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke  Varga Gábor, és tagja, Gárdonyi László is. 
Vízkészleteinket, s a lakosság vízfogyasztását  is befolyásolja a klímaváltozás, amelyet elsősorban úgy érzékelünk, hogy egyre drágább a csapvíz, s ezért egyre kevesebbet fogyasztunk belőle - mutatott rá az összefüggésekre Zsebők Lajos, a Fejérvíz Zrt. kommunikációs és minőségfejlesztési főmérnöke.  Az ok dióhéjban: a  klímaváltozás miatt eltűnnek a növények, így  megváltozik a párolgás, s  ez édesvízkészletünk csökkenéséhez vezetett.  A  népesség viszont növekszik, s a kevesebb vizet több ember közt kell elosztani. Ez az adatokon is meglátszik: míg néhány évtizede még 150 liter volt, addig mára 100 literre apadt az egy főre jutó vezetékes víz felhasználás.

Ezekre a mindennapi, klímaváltozással kapcsolatos problémákra szeretne helyi, közösségi válaszokat adni a fehérvári Ökokör. Tagja, Livits Réka a civilek azon rétegét képviselte a megbeszélésen, amely    kreatív, de használható ötletekkel igyekszik változtatni: az ország több pontján hoztak már létre közösségi kerteket, energiafüggetlen településrészeket, kerékpáros klubokat. Egy másik lehetséges alternatívát mutatott fel az elektromos autókat gyártó fehérvári cég vezetője, Bednár András, aki szerint még ma is tabunak számít az elektromos közlekedés, noha ez már egy létező, az elsődleges tüzelőanyagoktól abszolút mentes szállítást tenne lehetővé.  Mi készen állunk - szögezte le.
A víz mellett a távfűtés árának emelkedése is összeköttetésben áll a klímaváltozással, ugyanis a gáz, amit a fenntartáshoz használnak, szintén nem megújuló, vagyis egyre csak  fogyó energia. Amelynek ára épp ezért egyre magasabb. Ennek ellenére nincs még megoldás a kiváltására - hangsúlyozta Égi Tamás, Székesfehérvár alpolgármestere, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke.
A klímaváltozás tehát ott van a Fejér megyeiek mindennapjaiban: amikor megnyitják otthon a csapot, felmelegítik a radiátort, ömlesztve dobják ki a szemetet, a bolygó vérkeringését bolygatják meg.
Klímánk, éghajlatunk változása, változékonysága pedig az emberiségre is kihat. Nem pazarolhatunk a végtelenségig büntetlenül! 

Üvegház - A  Hírlap környezetvédelmi programja a klímaváltozásról

A klímaváltozás bonyolult jelenség, amely rendkívül összetett folyamatok eredménye, éppen ezért, a hétköznapi ember nem is szembesül ezzel konkrétan, ezért nem tudatosul, hogy ez valami igen komoly dolog. Pedig a változásnak, az üvegházhatásnak radikálisan figyelmeztető tényei vannak. Az elmúlt 12 év a meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb 12 év volt. Hazánkban az átlaghőmérséklet már több mint egy fokkal emelkedett. A klímaváltozásnak a földi élővilágra és az emberre eddig sokféle hatását mutatták ki. Így például a fák hamarabb levelesednek ki, a költöző madarak előbb indulnak vándorútnak és előbb raknak fészket, mint korábban, és sok állat és növényfaj észak felé, illetve a hegyeken fölfelé terjeszkedik. Dél felől új kórokozók és más idegen fajok is megjelentek. Az egész földi élővilág vált sérülékenyebbé... Megyénk gazdaságában, a helyi tudományos műhelyek gondolkozásában már mélyen jelen vannak a klímaváltozás ellensúlyozására, vagy éppen ezek okán létrejött projektek, ökoszerveződések. Megtalálható a zöldenergia beruházások számos formája, a klímaváltozás miatti gazdálkodásváltás, s bizony körülöttünk is érezzük, tapasztaljuk:  egyre sérülékenyebb környezetben élünk. Hogy mennyire és mit tehetünk, teszünk ez ellen, erről szól a klímaváltozás hatásainak bemutatása, lapunk idei környezetvédelmi programja, az Üvegház című feldolgozás-sorozat.