Kell-e a tanúsítvány vagy sem?

"Az építéshatósági és ingatlan nyilvántartási eljárások kellékei közé bő három év alatt sem sikerült odabiggyeszteni a tanúsítványt, mint kötelező mellékletet, az építéshatóságok (tisztelet a kivételnek) tehát nem követelik meg az építtetőktől, az ingatlanügyekkel foglalkozó jogászok pedig teljesen érthetően nem kívánnak további plusz munkát magukra venni, ha az elmaradást úgysem kéri senki számon" - fogalmaz blogjában Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezője. És valóban: habár rendelet írja elő, hogy idén január 1-jétől már használt lakást sem lehet eladni e bizonyos energiatanúsítvány elkészítése nélkül, szankciók, büntetés híján gyakorlatilag senki nem foglalkozik az adott épület energiafogyasztását bemutató számítások meglétével.
Hasonló a tapasztalata a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének is, Farkas Béla, a LOSZ tagja, egyben az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke még decemberben arról számolt be lapunknak, hogy se  a földhivatalok, se az adásvételi szerződést készítő ügyvédek nem követelték meg az  energetikai tanúsítvány bemutatását. A földhivatalok álláspontja szerint viszont eddig az ingatlan- nyilvántartást érintő szabályok nem jelentek meg, ezért a földhivatal csak akkor tudja ellenőrizni a tanúsítvány meglétét az egyes bejegyzéseknél, amennyiben erre az új jogszabályok iránymutatást, és felhatalmazást adnak.

Mindezek alapján az a kérdés is feltehető, van-e egyáltalán értelme a tizenöt-húszezer forintba kerülő tanúsítvány kiállításának? Nagy István energetikus szerint igen, hiszen az egyre növekvő energiaárak miatt érdemes kis energiafogyasztású lakást, házat vásárolni. A kiszemelt lakás fogyasztását pedig a tanúsítvány alapján a laikus is ellenőrizheti. Nagy Istvánt az elmúlt időszakban egyébként  több lakástulajdonos is megbízta  ilyen tanúsítvány elkészítésével, mégpedig eladás miatt, szerinte látható, hogy sokan tisztában vannak az új előírásokkal.

Több ügyvédet is megkerestünk, januártól ellenőrzik-e adásvételi szerződéskor a szóban forgó papír meglétét, ám nem igazán  sikerült válaszra bírnunk őket. Megszereztük viszont a budapesti ügyvédi kamara belső hírlevelét, amiben a tagok figyelmét felhívják az anomáliákra:  "Kérdés, ha az  átruházáshoz szükséges a tanúsítvány elkészítése - amit a tulajdonosnak kell elkészíttetni -, de az nem áll rendelkezésre, az ügyvéd  elkészítheti-e a szerződést tekintettel az ellenjegyzésnél elvárt azon követelményre, mely szerint az okirat megfelel a jogszabályoknak?  Az ügyvédi kamara a felelős államtitkárral tisztázta, hogy a tanúsítványt a szerződés mellékleteként nem kell a földhivatalhoz becsatolni. Nyitva maradt  a kérdés, hogy a szerződés készítésénél az ügyvédet milyen tájékoztatási kötelezettség terheli?
Nézetünk szerint az ügyvédet kizárólag figyelmeztetési kötelezettség terheli, akár adásvételi-, akár bérleti szerződés készítése esetén.  Sajnos ezt a nézetet minden ügyvédnek saját kockázati körében kell elbírálnia, így ha lehet,  javasoljuk a tanúsítvány beszerezetését. A tanúsítvány beszerzésének hiányát a jogszabály semmivel sem szankcionálja, a tanúsítvány hiányát legfeljebb a vevő, vagy a bérlő vitathatja, ha a tanúsítvány hiánya az érdekét sérti."

Nem lenne meglepő, ha a jövőben szankciókat építenének be a rendeletbe, ugyanis Spanyolországot hasonló mulasztás miatt citálta bíróság elé az Európai Bizottság.