Honfoglaló babák: Tas, Huba, Töhötöm - miniben

- Mindketten szeretjük a másik munkáját, s egy kávézás alkalmával elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan dolgozhatnánk össze. Így született meg a honfoglaló babák ötlete - emlékszik Écska a kezdetekre.

Először négy „prototípus” készült el: Tas, Huba, Töhötöm és Nimród. Az ötödik lett a legkomolyabb, legrészletesebben kidolgozott figura, amely Buda személyét idézi. Az alkotók igyekeznek mindenben a honfoglalás korához igazítani a babák kinézetét, mind az arcvonások - amely Écska munkája -, mind pedig az öltözködés tekintetében. István körültekintő aprólékossággal készíti a viselet elengedhetetlen bőr tartozékait.

- Gyermekkorom óta foglalkozom hagyományőrzéssel, így nem okozott problémát az autentikus viselet elkészítése. Igyekszem Écskával együtt minden részletnek utánajárni, hogy minél pontosabban készíthessük el a figurákat - mondja István.

A babák alapja modellező gyurma illetve textil, tudjuk meg. Mindegyikőjük vonásai, arca más és más.

- Sok egyéb mellett ez az egyediség különbözteti meg a mi a figuráinkat a hagyományos viseleti babáktól, melyeknél az arc többnyire sematizált, jelzésszerű. A ruhák elkészítésénél fontos volt, hogy megtaláljuk a megfelelő, a honfoglalás korára jellemző anyagokat, majd elkészítsük a különböző szabásmintákat. Nem mindegy például, hogy lovas vagy éppen talpas íjász figuráról beszélünk - teszi hozzá Écska.

Fontos része a viseletnek a kézzel fűzött bőrcsizma, valamint a rackajuh prémmel díszített bőrsüveg, amelyek István munkái. Ám az olyan apró részletek is szépen kidolgozottak, mint a honfoglalás kori leletek mintájára készült, ezüstözött veretekkel ellátott öv, rajta a méretarányos fűzött tarsollyal, amely valóban nyitható, s amelynek fedőlapját szintén a megtalált eredeti tarsolylemez kicsinyített mása díszíti.

- Apró puzdrát is készítettem a babáknak, benne a már felajzott íjjal, hiszen elődeink is így hordták az oldalukon. Van hozzá tegez, apró íjakkal, amelyeknek végéről nem hiányozhat a valódi madártoll - sorolja István.

Sőt, végül annyira belejöttek az alkotásba, hogy a Buda nevű figura számára faragtak egy miniatűr ivócsanakot csontból, ami szintén az övre került fel. 

Bár a babákat elsősorban gyűjtők számára kezdték el készíteni, egyre többen érdeklődnek irántuk, tudjuk meg az alkotóktól:

- Jó érzés látni, hogy a vásárokban egészen kicsi gyerekek is odajönnek, nézegetik a figurákat, és sokszor kérdeznek róluk. Arra gondoltunk, oktatásra, ismeretterjesztésre is lehetne használni a honfoglaló babáinkat, ezért igyekszünk felkutatni azon intézményeket, amelyeket érdekelhetnek az efféle kiegészítő tanszerek.

Écska ezért jelenleg azzal kísérletezik, milyen típusú modellező anyagokból lehetne az eredetihez nagyon hasonló, de kevésbé sérülékeny, nem vitrinbe szánt darabokat készíteni.

- Az a fő szempontunk, hogy kézbe adhatóak legyenek a figurák: a gyerekek így valóban közelről megnézhetnék őket, sőt, akár játszhatnának is velük. A kivitelezés gazdaságosságát ugyancsak szem előtt tartjuk, hogy az iskolák számára ne jelentsen komoly beruházást a beszerzésük.

Az alkotópáros akár múzeumok számára is kész lenne efféle figurákat gyártani, korhű tárgyakkal, eszközökkel, például jurtával kiegészítve. Hiszen a hagyományőrzést sosem lehet eléggé hangsúlyozni.