Négy parlamenti hely - Az ellenzék bírálja a választójogi törvényről szóló elképzelést

Az alaptörvény tavaszi elfogadása után még egy sor fontos törvényt  kell az ősz során elfogadni ahhoz, hogy az Alkotmány január elsejei  életbelépése után meglegyen a jogharmonizáció. A T. Ház elé kerülő  törvények egyike a választójogi törvény lesz. Ennek lényeges elemeit  Lázár János fideszes frakcióvezető már ismertette. Ezek szerint  korábbi ígéretükhöz híven jelentősen csökken a parlament létszáma,  választójogot kapnak a határokon túl élő magyarok. Az elképzelés  kétszavazatos, egyfordulós választásról beszél; képviselethez  jutnának a kisebbségek is.
 Fejér megyében jelenleg hét egyéni választókörzet van. Ha   176-ról 106-ra csökken az egyénileg választható képviselők száma,  akkor nyilván itt is kevesebb körzet lesz. Bő két évtizede nagyjából  60 ezer lakosonként alakították ki a körzeteket, most 95-96 ezer lakó  juthat egy körzetre. A 110 ezer lakosú Székesfehérvár minden bizonnyal  egy körzet lesz, s a maradék 300-310 ezer főt kell még körzetekbe  sorolni. Ebből az következik, hogy a megyének valószínűleg négy  országgyűlési kéviselője lesz. Mivel a megyei listák is megszűnnek - ez nekünk hat mandátumot jelentett -,  Fejér megyének 13 helyett 4   hely juthat - nem számolva az esetleges országos listás  helyet vagy  helyeket.  A Fidesz elképzelése szerint a Magyarországon lakóhellyel nem  rendelkező határon túli állampolgárok csak az országos listára  szavazhatnának. A magukat valamelyik kisebbséghez tartozónak vallók  kisebbségi listára szavazhatnának, ám az országos listáról történő  bejutáshoz a kisebbségek kedvezményt kapnának. Ha így sem jutnak  mandátumhoz, úgy szószólójuk lenne az országgyűlésben.
 A Fidesz tervezetét, illetve annak egyes elemeit az ellenzéki pártok  bírálják. Horváth András az MSZP megyei elnöke véleménye:
- A kisebb parlament létrehozásával egyetértünk, ám nem ilyen módon. Az elképzelések nem oldják meg igazán a kompenzáció kérdését. Ha ugyanis  egy párt elviszi a megye mind a négy képviselői helyét, akkor senki  sem fogja képviselni az itt élő, de más politikai elképzeléseket  támogatókat. Ez a győztes párt teljes hegemóniájához vezethet. Ami a határon túl élőket illeti:  az a véleményünk, hogy aki itt él, itt  adózik, az szólhasson bele az ország gazdasági, politikai rendszerébe.  A kisebbségek parlamenti képviseletét tényleg meg kell oldani.
 A Jobbik az ajánlószelvények gyűjtésének fennmaradását (750-ről 1500-ra emelkedne) kritizálja. Árgyelán János megyei elnök szerint:
 - A Jobbik már az előző választásnál is feltárt az országban kopogtató cédula vásárlást, hamisítást. Azt gondoljuk, hogy amelyik párt az előző  választáson 1 százalékot elért, azt mentesíteni kellene az  ajánlószelvények gyűjtése alól. A határon túl élők szavazati jogával  egyetértünk, mert nemzetben kell gondolkodni, s a nemzethez nem csak a trianoni határon belül élők tartoznak. A kisebbségeknek jár a  képviselet, ezért azt támogatjuk. A Fidesz elképzelésének egyik fő  negatívuma, hogy a győztest még jobban támogatja. Most 51-52 százalékot  értek el a választáson és kétharmados többségük van. Az új szisztéma  ezt tovább erősítené. Mi viszont úgy véljük, a parlamenti megoszlásnak minél inkább a tényleges választási eredményeket kellene tükröznie.