A Telapo ötven éve

"December 17-én avatta fel bemutató csillagvizsgálóját az érdeklődők jelenlétében Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Ünnepi beszédében megmutatta azokat az eredményeket, amelyeket az emberi elme évezredek rögös útján felfedett; hogyan pókhálózta le  az emberi kutatás a babona és a téveszmék pókhálóit az égbolt firmamentumáról, és vette át a szellem eredményeit, amelyek ugródeszkául szolgáltak  a csillagászat új eredményeinek eléréséhez" - így számolt be a Fejér Megyei Hírlap 1961-ben a város első csillagvizsgálójának felavatásáról, amely  az akkori József Attila Gimnázium tetején kapott helyet. A  15 centiméter átmérőjű  reflektor  hamar népszerű lett, amiben  oroszlánrésze volt Hajmási Józsefnek, aki a Liszt Ferenc utca sarkán tartotta távcsöves bemutatóit. Ezeken a csillagvizsgálásokon összesen  76 ezren vettek részt, ami több volt, mint a város akkori lakóinak száma!
A világűr iránti érdeklődést 1957. október 4-én az első mesterséges hold, a Szputnyik-1 indítása ébresztette fel.  Hamar kiderült, hogy szükség van egy távcsőre, amellyel be is lehetne mutatni mindazt, amiről addig csak meséltek. A helyi Uránia Csillagvizsgáló vezetője pedig Hajmási József lett.
 A csillagvizsgáló 1967-től '77-ig a vidámparkban, az óriáskerék mellett működött. Itt már azt a  teleszkópot használták, amely ma a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban működik A Szabadművelődés Háza tetején. Józsi bácsi sokat kilincselt a város és a város üzemeinek vezetőinél, hogy ez a távcső elkészülhessen - mondja Trupka Zoltán, aki szeretné, ha a másfél hónap múlva esedékes évforduló igazi csillagászati ünnep lenne Fehérváron.

Visszatérve a csillagda történetére: 1977-ben helikopter emelte  viharos szélben   az akkori úttörőház tetejére az új obszervatórium  hat méter átmérőjű kupoláját.  A  '80-as évek elején  vette át  Hudoba György  a csillagvizsgáló vezetését, a '90-es éveket aranykornak is nevezhetjük a helyi csillagászati ismeretterjesztés történetében. A Magyar Asztronautikai Társaság és más szervezetek pályázatain, versenyein szép sikereket értek el a fehérvári csillagászpalánták. Eredményei révén juthatott el Huntsville-be, a NASA Nemzetközi Űrtáborába Bicsák Mátyás, Moldoványi Balázs és Zakariás Ildikó. Az Ausztrál Nemzetközi Űrakadémiára Bicsák Mátyás, Böhm Felícia, Fűrész Gábor, Hudoba György, Moldoványi Balázs, Papp László, Pintér András és Zakariás Ildikó.
Azt, hogy Fehérvár  valóban fent van a csillagászat  térképén, mi sem bizonyítja jobban, minthogy idén júniusban a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta Trupka Zoltán felterjesztését, hogy a Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett  kisbolygót  Hajmási Józsefről nevezzék el. Így már négy olyan égitest van, amely a neve alapján Fehérvárhoz köthető!  Az első ilyen az Alba Regia névre hallgató kisbolygó volt, amelyet Fűrész Gábor fedezett fel 2001-ben. A következő kisbolygó  egy évvel később vette fel  a fehérvári születésű csillagász, Terkán Lajos nevét. 2009-ben pedig a 166886. sorszámú égitestet nevezték el Ybl Miklós építészről.