Elakadt a lendület? A bodajki testület úgy döntött, nem kell rovásírásos tábla

- Csatlakoztunk ahhoz a mozgalomhoz, amelynek  lényege, hogy újra megadjuk a rovásírásos kultúrának azt a tiszteletet és figyelmet, amit  megérdemel. A magyar kulturális fejlődés egyik  gyöngyszeméről van szó, amelyet politikától, pártoktól, felfogástól függetlenül támogatandó kezdeményezésnek gondolunk. A  rovásírás olyan, a nyelvek tengerében egyedülállóan a  magyar nyelvhez kötődő örökségünk, amely jelentősége  a Szent Korona-tanhoz, a turulmadárhoz, és a többi kulturális-történelmi értékhez fogható - indokolta a táblaállításokat Árgyelán János, a Jobbik megyei elnöke. 

 A mozgalom kezdeményezője eredetileg egyébként a Rovás Alapítvány, amely kidolgozott egy egységes, a 21. században is korszerűen használható rovás ábécét. Idén kezdték a rovásírásos helységnévtáblák felállítását. A  táblák a településjelző feliratok után  általában néhány méterre  vannak elhelyezve, hasonlítanak a településjelző táblákra.  Egységesek, és a közútkezelő engedélyével, az önkormányzatok tudomásulvételével helyezhetőek ki.
 A meglévők mellett egyre- másra tapasztalni  a községekben a lakók rovástábla-állítási szándékát, a táblák elkészítése és az engedélyek beszerzése folyamatban van. A következő állomás és a táblaavatás helyszíne Bodajk lenne, ahol a tábla is megvan, de a megyében először (országosan sem volt erre sok példa) a helyi képviselő-testület nem szavazta meg a hozzájárulást, ennek hiányában pedig  a közútkezelő  sem adta ki  az engedélyt. 
- Itt tartunk most, és akár hozzájárul a bodajki testület, akár ragaszkodik a képviselők többsége ehhez az érthetetlen és elfogadhatatlan hozzáálláshoz, előbb-utóbb Bodajkon is lesz rovásrajongó klub  - jelentette  ki Árgyelán.  Aki nem nyugodott bele az elutasításba, és tárgyalt Bodajkon a tábla elhelyezése érdekében.  
- Valóban beszéltem a párt megyei elnökével, és megértettem álláspontját - reagált a történtekre Almádi István, Bodajk polgármestere. - Egy biztos: semmiféle politikai jellegű megfontolás nem játszott szerepet a döntésben, a testület tagjai maguk határoztak a táblaállítás ügyében. Természetesen senkinek nem mondtam meg, miként szavazzon. Nincs ebben a történetben személyes ellentét. Máskülönben magánvéleményen az, hogy a társadalomban manapság ennél sokkal nagyobb problémák is vannak, szerintem ez embereket egyéb  gondok kötik le.

Fejérben az első táblaavatás június 4-én volt Kajászón, majd  augusztus 20-án állítottak  táblát  Ercsiben, Dunaújvárosban, Nagylókon, Hantoson, Fehérváron, Polgárdiban és Soponyán.  Sok helyen  az önkormányzat segítségével, volt, ahol pénzügyi támogatásával, de mindenhol a beleegyezésével került sor a tábla elhelyezésére. Legutóbb Csókakőn  avattak rovásírásos helységnévtáblát szeptember 2-án, s ezzel máig  kilenc  településen fogadja az odaérkezőt  rovásírásos településnév.