Herczog Edit az EKB-hoz fordult a devizahitelesek ügyének érdekében

"Tisztelettel kérem, tájékoztasson arról, hogy mi a szándéka az ESRB-nek a devizahitelek által okozott nehézségekkel kapcsolatban, és hogy kíván-e ajánlásokat kidolgozni olyan fenntartható megoldásokra, amelyek keretében a terhek arányosan kerülnek felosztásra valamennyi szereplő - a hitelesek és a bankszektor - között" - áll a képviselő által az EKB-elnökhöz eljuttatott levélben.
Herczog Edit szerint a svájci frankban eladósodott családok ügye továbbra is európai megoldásért kiált, hiszen több tagállamban is - leginkább a közép-, kelet- és délkelet-európai, illetve balti országokban, valamint Ausztriában - igen magas a devizahitelek aránya. A bankok a válság kirobbanásáig gyorsuló ütemben ajánlották és értékesítették az ilyen hiteleket a háztartásoknak és az önkormányzatoknak. A képviselő kiemelte: olyan európai javaslatcsomagot kell kidolgozni, amely - ellentétben a nemrég elfogadott hazai csomaggal, hiszen az szerinte csak elodázza a problémát - a terheket nem hagyja egyoldalúan az adósokon.
"Ha előfordulhat, hogy, mint Magyarországon, az összes jelzáloghitel 50 százaléka devizában került kihelyezésre, miközben közel 150 ezer család van a kilakoltatás határán, és ez már veszélyezteti a pénzügyi szektor stabilitását is, akkor ott mindenképpen meg kell vizsgálni a bankrendszer működésében rejlő hibákat" - hangsúlyozta Herczog a levél kapcsán tett nyilatkozatában. Mint hozzátette, elsősorban az árfolyam-ingadozás hatására megugrott költségeknek és kockázatoknak az ügyfelek és bankok közötti arányosabb megosztására vár konkrétumokat.
Az Európai Rendszerkockázati Testületet - amelynek tagjai többek között az uniós tagállamok jegybankelnökei, elnöke pedig az Európai Központi Bank mindenkori elnöke - feladata, hogy mérsékelje a pénzügyi rendszerben keletkező, a stabilitást veszélyeztető fejlemények hatását, továbbá a makrogazdasági folyamatok folyamatos elemzése révén elejét vegye a széles körű pénzügyi zavaroknak.