Agyő, megyei jog? Irányítási jogköröket is elveszíthetnek a városok

Az előkészítés alatt álló új önkormányzati törvényben már nem is szerepel a  megyei jogú város kategória. Ha a jogszabálytervezetet a mostani formájában fogadja el a parlament, akkor a törvény erejénél fogva, automatikusan szűnik meg a huszonhárom megyei jogú város eddigi státusza. A megyeszékhelyek esetében még nem is lenne túl drasztikus a változás, hiszen ők korábbi hatásköreiket és intézményeiket ezután  is megtarthatnák.
A változás elsősorban azokra a megyei jogú városokra lenne hatással, amelyek nem megyeszékhelyek. Közéjük tartozik Dunaújváros is.
A törvény részletes vitája ugyan várhatóan csak októberben kezdődik az országgyűlésben, de  az már szinte most előre  borítékolható, hogy az okmányirodai, építésügyi,  valamint  gyámhivatali hatósági jogköröktől elbúcsúzhat Dunaújváros. Ezeket a hatósági feladatokat a tervek szerint a megyei kormányhivatal alá tartozó, de ugyancsak dunaújvárosi székhelyű   járási hivatal venné át. (A törvény ugyanis nem mellékesen visszaállítaná a  járási szintet a közigazgatásban.)  Második lépésben a nem megyeszékhely megyei jogú városok elveszítenék irányítási jogkörüket az eddigi önkormányzati intézményekben. Magyarán: a járási hivatalokhoz kerülnének például az általános-,  és középiskolákkal, egészségügyi- és szociális intézményekkel kapcsolatos döntések. Például a gazdasági ügyek és az iskolaigazgatók, óvoda- és bölcsődevezetők kinevezése.  A törvénytervezet egyéves felkészülési időt adna a közigazgatás strukturális átszervezésére, hiszen az új rendelkezések 2013. január elsejétől  lépnének érvénybe.
Azt még az érintettek is elismerik, hogy a megyei jogú városok által nyújtott regionális közszolgáltatások (hivatali ügyintézés, múzeumok és egészségügyi intézmények fenntartása) igencsak költségesek. Ugyanakkor sokan felróják a  törvénytervezetnek, hogy  visszalépést jelent a rendszerváltáskori önkormányzati törvényhez képest, hiszen a megyei jogú városok  jogait részben a kormányzati irányítás alatt álló kormányhivatalokhoz és járásokhoz  csoportosítaná át.  Mivel a Fidesz-frakción belül jelentős súllyal bíró  Lázár János (Hódmezővásárhely), Kósa Lajos (Debrecen), és  Cser Palkovics András (Székesfehérvár) polgármesterként is érintett, izgalmas végszavazásra lehet kilátás.

Huszonhárom város, 2,3 millió ember

A Megyei Jogú Városok Szövetségének mindaz a huszonhárom magyar nagyváros tagja, amelyeket az Országgyűlés erre a rangra emelt.
A megyei jogú városok abc-sorrendben: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.
A megyei jogú városokban összesen 2,3 millió ember él.

OLDALTÖRÉS: Változás előtt - Tribolt Lajos jegyzete

Változás előtt - Tribolt Lajos jegyzete

Változás előtt - Tribolt Lajos jegyzete

Változás előtt - Tribolt Lajos jegyzete

Abban minden, a témával szakmai szempontból foglalkozó egyetért, hogy az önkormányzati törvény a több mint két évtizedes fennállása után megérett a változtatásra. Az önkormányzatok szinte évről évre kapták a feladatokat, ám hozzá pénzt szinte semmit. Sőt, a támogatások is csökkentek. A szakértők szerint míg a rendszerváltás után az iskolák működési költségeinek 75 százalékát megkapták, addig ma már csak 45 százalékot. Nem csoda, hogy az önkormányzatok eladósodtak. A megyei önkormányzat hitelállománya ma már 16 milliárd,  Székesfehérváré 17 milliárd, Dunaújvárosé 14 milliárd. Ráadásul a megyei önkormányzatnak nincs adóbevétele, sőt gyakorlatilag szinte semmilyen bevétele sincs. Ráadásul a rendszerváltás óta csak lógtak a levegőben, hiszen intézményirányítók voltak csupán, más jogkört nem kaptak. A mostani tervezetek szerint  az intézményeiket a kormányhivatalok veszik át  az adósságokkal és a vagyonnal együtt. A megyei önkormányzatok pedig a terület- és településfejlesztést, illetve a fejlesztések koordinálását kapnák feladatul. E gyökeres változásnál is nagyobb azonban az, hogy a települési önkormányzatoktól az iskolák irányítását venné át a járási kormányhivatal, maguk az épületek és azok fenntartása maradnának a helyi testület hatáskörében. A megyei jogú város kategória megszűnése itt a régióban csak Dunaújvárost érintené, hiszen van olyan elképzelés, hogy a megyei központ szerepkörű települések megtartanák intézményirányító jogosultságukat.  Dunaújváros viszont nem.