Aggasztó az orvoshiány Fejérben is

Abszolút orvoshiány van  - szögezi le Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatója, aki elárulta, hogy a kórház napi munkájában is nehézséget okoz ez a jelenség. Az ok egyértelmű: a képzett szakembereket meg kell tudni fizetni, jó körülményeket és megfelelő életpályamodellt kell biztosítani nekik. Az orvosok elvándorlása ugyanis vészesen gyűrűző folyamat: miközben az egyetemi diplomát és szakképesítést szerző orvosok együttes száma évente 2-2 és fél ezer, addig 2010-ben a hatóságok 1111  - az előző évinél negyedével több -   orvosnak adtak ki külföldi munkavállalási szándékot jelző igazolást. A külföldre igyekvők 70 százaléka negyvenévesnél fiatalabb, és közöttük sok a pályakezdő - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.
-  Rendszeresen megjelennek a kórházban azok a fejvadászok, akik külföldre csábítják az orvosainkat  - mondta az igazgató, aki több fronton is igyekszik meggyőzni a magyar orvosokat arról, miért érdemes itt maradni:  - Házon belül olyan szakmai programot alkottunk, amely vonzó a fiatalok számára. A bérrendezésen is dolgozunk, s nyilvánvalóan megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy van itt is jövőképük. Ha nem sikerül, annak igen komoly következményei lehetnek az ellátásban. Egyelőre azonban ura vagyunk a helyzetnek  - jelentette ki a főigazgató, aki olyan tervezetet készített, amely szerinte jövőképet biztosíthat az itt dolgozó orvosoknak: a kórház ugyanis új ügyeleti rendszert dolgozott ki, s várva pozitív döntésüket, letette a város asztalára. E szerint a háziorvosi ügyeletet a kórházban helyeznék el, amely megoldást jelenthet a humánerőforrás problémájára. Olyan szakmai lehetőséghez jutnak így az ügyelők s a rezidensek -  állítja a főigazgató-,   amely már önmagában is itt tarthatja az orvosokat. A fenntartónak ez egy fillérrel nem kerül többe - hangsúlyozza -, viszont az összevont struktúra előnyei miatt lényegesen magasabb bért tudnak adni az ügyeletben dolgozóknak.

 A Magyar Rezidens Szövetség adatai szerint Fejér megyében 27,1 százalékkal csökkent az orvosok száma az elmúlt években, amely a többi megyéhez képest vészesen magas arány, s csak három másik megye előz meg minket: Békés, Győr-Moson-Sopron, valamint a legdrámaibb fogyást produkáló Veszprém megye (34,2 százalékkal).
-   Ezt az adatot kicsit túlzónak tartom, de az biztos, hogy az egyetemről kikerülő orvosok 40-50 százaléka nem a szakmában kezd dolgozni  - így Csernavölgyi, akinek problémája nem ismeretlen a dunaújvárosi és a móri kórházban sem.
-   Szerencsére nálunk még nem kritikus a helyzet, de az lehet, ha tovább fogy az orvoslétszám a radiológián vagy a sürgősségi osztályon -   vázolta a lehetőséget Mészáros Lajos, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház főigazgatója. Akinek intézményéből egyébként igazoltak már Svédországba, Németországba és Olaszországba is orvosok, ami nem is csoda, hiszen a kinti 5-10 ezer eurós fizetés nagyon vonzó tényező. Viszont a bicskei egészségügyi központot, úgy tűnik, elkerülte a jelenség. 

 - Stabil orvosi gárdával dolgozunk, s még a kiöregedés sem fenyeget  - állítja Balogh Gyula, a bicskei rendelőintézet igazgatója, akinek intézményét nemrég több mint félmilliárd forintból korszerűsítették.  - A háziorvosi rendszert annál inkább fenyegeti a kiöregedés, ugyanis nincs, aki megvásárolja a nyugdíj felé közeledő vagy már nyugdíjasként praktizáló orvosoktól a körzeteket  - mutatott a probléma lényegére Wilhelm Róbert, az Alba Családorvosi Egyesület vezetője, aki szerint a több millió forintos praxisok az infláció hatására mégis csak egyre olcsóbbak.  -  De még így sem tudják megvásárolni azokat a kezdő gyógyítók, így nem csoda, hogy a gyermekkörzetekben 22-ből 8-ban nyugdíjas kolléga dolgozik, a felnőtt háziorvosi rendszerben pedig a 40-ből 14 körzetben ugyanez a helyzet  - sorolta a statisztikát a háziorvos. Ezt a helyzetet Derényi Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Fejér Megyei Szervezetének elnöke is aggasztónak találja, aki szerint a siralmas egészségügyi helyzetre a megoldást a többi közt az jelentené, ha például a szociális támogatásokból csoportosítanának át összegeket, vagy éppen  - ahogy azt már több alkalommal is ígérték a politikusok, mégsem valósult még meg - a dohánytermékekből és szeszes italokból befolyó adót az egészségügy finanszírozására fordítanák.
-  Hiszen a dohányzás és az alkoholizmus hatása mindig az egészségügyi ellátásban csapódik le - mondta a megyei orvosi kamara elnöke.
 De vajon valóban új keletű jelenség az orvoshiány? A Központi Statisztikai Hivatal szerint fél évszázada Magyarországon tízezer lakosra 14 orvos jutott, ma 35. Két éve a 38 ezer 700 orvosi álláshelyből 37 ezer 200-at töltöttek be, az orvoshiány tehát 4 százalékos volt. Az üres állások aránya azonban évtizedekig ennél jóval magasabb volt. Az országosnál alacsonyabb arány csak Közép-Magyarországon -  azon belül is Budapesten  és Dél-Alföldön van.
 Az orvoshiány bizonyos szakterületeket jobban érint, másokat kevésbé: a KSH felmérése szerint a legérintettebb területek a vérellátásban és a krónikus betegek kórházi ellátásában jóval meghaladja az országos átlagot. A Fejér megyei kórházban, a főigazgató tapasztalatai szerint a radiológián, a patológián és a sürgősségi osztályon a legfeltűnőbb s legfájóbb a hiány.