Mi lesz a befagyasztott távhőárakkal?

Az ország számos nagyvárosában jelentek meg öt-nyolc évvel ezelőtt az úgynevezett gázmotorok, hogy ezzel próbálják olcsóbbá tenni a távfűtést: ezek a motorok egyrészt áramot termelnek, amit  idén júliusig  kötelezően  megvásárol az állam, a motoroknál keletkezett hőt pedig távfűtésre lehet használni. Júliustól azonban megszűnik a KÁT,  az áram kötelező, relatív jó áron való átvétele, így mostantól a jóval nyomottabb átvételi árat kínáló  szabadpiacon kell értékesíteniük a távhőtermelőknek a villamos energiát. Kérdés, hogy az így kieső bevételt, aminek jelentős részét a távhődíjak kompenzálására, kordában tartására fordították,  miből és ki pótolja majd?

A parlament a múlt héten több ponton is módosította az energiapiacot szabályozó törvényeket, ám, hogy ezeknek milyen hatása lesz a távhőárakra, ma még senki sem tudja megmondani. A székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. igazgatója, Tuba Pál kérdésünkre, miszerint a KÁT megszűnése miként érinti a céget, elmondta, jövőre ez nagyjából másfél milliárdos bevételkiesést jelent majd számukra. Eddig a gázmotorok gyakorlatilag állandóan üzemeltek, ám a jövőben elképzelhető, hogy lesz olyan időszak, amikor egyszerűen nem érdemes a gázmotorokat működtetni, mert az általuk megtermelt áramért olyan keveset fizetnének. Mindebből adódóan a Király sori régi fűtőerőmű telep tervezett megszüntetése, az onnan történő elköltözés  most egy időre biztosan eltolódik, hiszen az itt lévő gázkazánokra nagyobb szükség lesz. Az igazgató szerint a gázmotorok bővítése sem jöhet szóba a jelenlegi helyzetben, viszont meg kell vizsgálni, hogy a Bakony utcai telephelyen van-e lehetőség biomassza alapú erőművi fejlesztésre.
Mint ismert, hosszú éveken át az önkormányzatok kezében volt a távhődíj megállapításának a joga, amit azonban a Magyar Energiahivatalnak jóvá kellett hagynia. Idén márciusban azonban befagyasztották ezeket a díjakat, azzal, hogy  augusztus 31-ig a MEH  kikalkulálja  a következő fűtési szezonban alkalmazható legmagasabb hőárat, azaz gyakorlatilag hatósági árassá válik  a távhő.
A parlament döntése szerint az 50 megawatt alatti gázmotoros erőművek esetében (szerencsére ilyen a székesfehérvári is) azért mégiscsak marad valamilyen fajta támogatás. A megszűnő KÁT helyett állítólag úgynevezett kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat vezetnének be, a megtermelt áram kilowattjához 1,2 forint támogatás járna, azaz így továbbra is az áramfogyasztók fizetnék meg a támogatást.

Dunaújvárosban, ahol ugyancsak gázmotorok segítik a távfűtést, a legutóbbi közgyűlés úgy döntött, egyelőre nem kell a város számára osztalékot fizetnie az Energo-Viterm, illetve az Energo-Hőterm Kft-nek. A két erőműben az önkormányzat korábban hárommilliárd forintért vásárolt többségi tulajdont, s a testület most úgy döntött, a hőerőművek tavalyi, 400 milliós nyeresége után nem kell haladéktalanul kifizetnie a városnak járó osztalékot. Arról sem volt szó, a későbbiekben mikor és mekkora összeget kellene átutalniuk a város számlájára.

Mi az a KÁT?

A kötelező áramátvételt annak idején a megújuló energiát használó erőművek segítésére vezették be, ám az évek alatt a támogatást kihasználva a kapcsoltan, azaz hőt és áramot egyszerre előállító erőművek kerültek túlsúlyba a megújuló áramtermelők rovására. Az általuk termelt áramot a magyar villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci árnál magasabb összegért kell átvennie. A támogatás árát pedig  beleépítve az áramdíjakba  végső soron az áramfelhasználók fizették meg, függetlenül attól, hogy használják-e a távhőt.