Költségmegosztó - új rendelettervezet a nagy ráfizetések elkerüléséért

Késve ugyan, de megkaptuk az olvasóink által emailben feltett kérdésekre a költségmegosztókat üzemeltető cég igazgatójának a válaszait. Többen voltak kíváncsiak például arra, miért  nem a radiátorok súlypontjában helyezik el a költségmegosztót?  Tófalvi György válasza szerint a költségmegosztó azért van a radiátor 75 százalékos magasságában felszerelve, mert a radiátor az ezen a ponton mérhető középhőmérséklettel (logaritmikus középhőmérséklet) jellemezhető megfelelően, a radiátor hőleadása ennek alapján számítható ki.
Az Ősz utca 8. számú épületben lakó olvasónk arról panaszkodott,  35 négyzetméteres lakására 74 ezer forintot kellett még pluszként befizetnie.  Az igazgató szerint ennek  oka abban kereshető, hogy az adott épületben a fűtési költségek felosztása teljes egészében a költségmegosztókról  leolvasott értékek alapján történik, és az elszámoláskor nem alkalmazzák a kedvezőtlen fekvésű lakásoknál  a svájci korrekciós szorzókat, amivel csökkenteni lehetne a nagy különbségeket. A Techem  indokoltnak tartaná a felosztási arányok módosítását és a korrekciós tényezők alkalmazását. Ugyanakkor a szerződésben szereplő paraméterek megváltoztatásához egy lakóközösségi döntés szükséges!
 Olvasónk szerint erre sajnos nincs sok remény, a lakók ugyanis nem akarnak változtatni az elszámoláson. Ugyanakkor, mint Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke a közelmúltban a témával kapcsolatban nyilatkozta, kidolgoztak egy rendelettervezetet, amely kötelezővé tenné az említett korrekciós szorzók használatát és előírná, hogy a teljes fogyasztás 30-50 százalékát a lakások légköbméterének arányában kell kiszámlázni.
 
Miért nem alakítják át a költségmegosztókat átlaghőmérséklet mérésére, és miért nem ezen az alapon osztják fel a költségeket? - tette fel a kérdést Grimm György.
  Bár az ötlet Tófalvi György szerint első olvasásra jónak tűnhet, mégis problémás. Ha a költségmegosztó csak az átlaghőmérsékletet mérné, egyértelműen az fizetné a legkevesebbet, aki például bukó állásban nyitva tartja az ablakot, hiszen várhatóan nála lesz a legalacsonyabb az átlaghőmérséklet, de ugyanakkor nyilvánvalóan ő használja fel a legtöbb fűtési energiát, hiszen nyitott szelepállás mellett teljes teljesítménnyel fűti az utcát.
 Milyen időközönként és mit mér a szerkezet, illetve az adatokból mit tárol el? - vetette fel a kérdést egy másik emailíró. Az egyes radiátorokra felszerelt fűtési költségmegosztók az adott fűtőtest hőleadásával arányos fogyasztási értéket jeleznek. A hőleadás többek között függ a radiátor és a környezete közti hőmérsékletek különbségétől és radiátor teljesítményétől. A költségmegosztó kétpercenként méri a helyiség levegőjének hőmérsékletét és a radiátor felületének hőmérsékletét. Ezen kívül minden készülékbe be van programozva annak a radiátornak a névleges teljesítménye, amelyre a költségmegosztót felszerelték.  Az elszámolási időszak végén az addig rögzített értéket a készülék előző évi értékként tárolja és a következő időszakra vonatkozóan nulláról kezdi a mérést. A költségmegosztóból a fentieken kívül 12 hónapra visszamenőleg kiolvashatóak a hó végi fogyasztási értékek.

Várhatóan a következő fűtési szezon végéig  vezetik be hazánkban is a Techem által kifejlesztett fogyasztásmenedzsment rendszert (Techem Smart System), amelynek használatával a lakók jobban ösztönözhetőek  a spórolásra.  A rendszer lényege,  hogy egy online felületen keresztül folyamatosan lekérdezhetőek a lakások fogyasztási adatai, így a lakók a fűtési szezon közben is értesülhetnek arról, hogy mekkora a fogyasztásuk. A távfelügyeleti rendszer lehetővé teszi az eszközök működésének állandó monitoringját is, így az esetlegesen meghibásodott berendezések, illetve a visszaélések is  kiszűrhetőek.