Szakértő: az atomreaktorokban műszaki gátak sorával tartják vissza a sugárzó anyagokat

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Nukleáris Technika Tanszékének vezetője kifejtette: az atomerőművekben az urán maghasadása termeli az energiát. Ez az energia elsősorban közvetlenül hő formájában jelenik meg, ezt elvezetik és gőzt fejlesztenek belőle. Ez a gőz turbinákat hajt meg, amelyek generátorok révén termelnek villamos energiát. Az urán maghasadásakor azonban nemcsak energia keletkezik, hanem radioaktív izotópok is. Ezek bomlás közben ugyancsak energiát fejlesztenek.
Mint elmondta, amikor egy atomerőmű működik, a láncreakciót neutronok segítségével tartják fenn és neutronok segítségével szabályozzák. Amikor a reaktort leállítják, ezeket a neutronokat különböző módszerekkel - elnyelő rudakkal - elnyeletik, a láncreakció megáll és az urán maghasadása megszűnik. Ilyen esetekben a korábban termelődött radioaktív anyagok ott maradnak, azok bomlását nem tudják megállítani, a hőfejlődés folytatódik, ezért kell az üzemanyagot az atomreaktorokban azután is hűteni, hogy a láncreakciót leállították.
Sükösd Csaba kitért arra: amikor egy rendkívüli esemény történik – mint például Japánban a földrengés és azt követő cunami –, az atomerőművek automatikája leállítja a láncreakciót, megszűnik az energiatermelés legnagyobb része, a radioaktív elemek ugyanakkor tovább fűtik a fűtőelemeket, és ha nincs hűtés, azok felhevülnek, megrepedhetnek, meg is olvadhatnak.
A hűtéshez szükséges vizet nagy teljesítményű szivattyúkkal keringetik az aktív zónában, ezeknek a szivattyúknak az üzemeléséhez elektromos energiára van szükség. Ha normál körülmények között történik a leállás, a hálózatról biztosítják a szükséges villamos energiát. Ha nincs villanyáram, mint ahogyan Japánban nem volt, mert összeomlott a hálózat, tartalék áramforrások, dízelgenerátorok látják el a szivattyúkat árammal.
Az egyetemi docens hozzátette, hogy hűtés hiányában felforr a víz, gőz keletkezik. Japánban, hogy megakadályozzák a tartály felrobbanását, kiengedték ezt a gőzt, amely tartalmazott bizonyos fokú radioaktivitást is. Egy idő után a víz elforr, elfogy, az üzemanyagrudak szárazra kerülnek. Ha az üzemanyag túlmelegszik, burkolatuk felreped, a bennük lévő radioaktivitás kiszabadul.
A szakember kiemelte: az atomreaktorok esetében műszaki gátak sora hivatott arra, hogy a sugárzó anyagokat visszatartsa. Közlése szerint az egyik ilyen gát az üzemanyag-kapszula, mely kerámiatípusú anyag, abból csak magas hőmérsékleten elpárolgó anyagok tudnak kikerülni. Ezeket a kapszulákat csövekbe töltik, azokat légmentesen lezárják, ha ezek a csövek nem sérülnek meg, azokból a légnemű anyagok sem kerülnek ki a környezetbe. Ezek a fűtőelempálcák egy rozsdamentes acél reaktortartályban helyezkednek el, ez újabb mérnöki gátat jelent. A reaktortartály az úgynevezett primerkör része, ez az egész primerkör benne van egy sokkal nagyobb térfogatú, épületnagyságú úgynevezett konténmentben, ami környezettől elzárt. Ezeket az újabb atomreaktoroknál olyan szilárdságúra építik, hogy még a repülőgép rázuhanásáról is megvédjék a reaktort - tette hozzá a tanszékvezető.
Sükösd Csaba kijelentette: ég és föld a különbség egy atomerőművi baleset és egy atombomba felrobbanása között. Egy atomreaktor soha nem válhat atombombává, az üzemanyag nem olyan összetételű, az áramtermelésre ugyanis alacsony dúsítású uránt használnak. Azok a robbanások, amelyek például Japánban történtek, nem atomerőmű-specifikus robbanások. Ezek kémiai vagy olyan jellegű fizikai robbanások, amelyek akkor is előfordulnak, amikor például egy kazán túlmelegszik.
Az atomerőművi baleseteknél a "legrosszabb forgatókönyv" az, ami Csernobilban történt, ott a teljes zóna a szabadba került, de ez Japánban nem képzelhető el - szögezte le.
A szakember azt is elmondta: az atomerőművek esetében fontos szempont, hogy azokat olyan területekre telepítsék, ahol a hűtéshez szükséges víz biztosított. Ezért épültek az atomerőművek tengerpartra, folyók mellé, ahogyan a paksi blokkok is. A tervezésnél figyelembe veszik az adott területen szóba jöhető természeti hatásokat, például az árvizet és a földrengést.

 Kommunikációs igazgató: a paksi erőmű egy 6,5-es erősségű földrengést is kibírna

A Paksi Atomerőmű évekkel ezelőtti biztonságnövelő programjának része volt a földrengésállóság megerősítése is; az atomerőmű egy a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengést is kibírna - közölte Mittler István kommunikációs igazgató szerdán az MTI-vel. Az atomerőművet az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembe vételével tervezték és építették. Közben a nemzetközi és a hazai előírások módosultak, ezért az atomerőmű vezetése úgy döntött, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértő támogatásával és az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának felügyelete mellett elindít egy biztonságnövelő projektet azzal a céllal, hogy növeljék a létesítmény földrengésállóságát - tájékoztatott az igazgató.
Szavai szerint a programot két szakaszban hajtották végre: 1993 és 1995 között az úgynevezett gyorsan megvalósítható megerősítések történtek meg, köztük a gépészeti és villamos berendezések, illetve a kábelcsatornák földrengésállóságának növelése. 1998 és 2002 között a nagyobb előkészítést igénylő megerősítéseket végezték el, ezek közé sorolta Mittler István a primerköri csővezetékek és a reaktorcsarnok földrengésállóságának növelését.
A földrengésállóságot megerősítő programmal párhuzamosan kiépült az atomerőműben és ötven kilométeres körzetében egy szeizmikus megfigyelőhálózat, illetve kidolgoztak egy eljárásrendet, amely azt tartalmazza, hogy nagyobb erejű földrengés esetén a személyzetnek mit kell tennie. A fejlesztések eredményeként a paksi atomerőmű egy a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengést is kibírna - közölte a kommunikációs igazgató.
Hozzáfűzte: nagyon szigorú biztonsági előírások vonatkoznak az atomerőmű üzemeltetésére, és rendszeresek az ellenőrzések. Nemcsak a nukleáris hatóság, azaz az Országos Atomenergia Hivatal végez ciklikusan felülvizsgálatot, amelyek eredményeként megadja a paksi reaktorok üzemeltetési engedélyét, hanem rendszeresek a nemzetközi vizsgálatok is. Legközelebb, 2012-ben az atomerőművek üzemeltetői nemzetközi szervezetének, a WANO-nak a felülvizsgálatára kerül sor.
 A Japánt ért múlt pénteki földrengés következtében meghibásodott a fukusimai 1-es atomerőmű több reaktorának hűtőrendszere. Később robbanások sorozata rázta meg a létesítményt. A helyzet szerdán is kritikus maradt, a mentőalakulatok megpróbálják a meghibásodott 3-as és 4-es reaktort vízágyúval locsolni, és ezzel lehűteni, megakadályozandó a fűtőelemek megolvadását.