A kúria titka: híres színészek nyaraltak a Bolváry-birtokon, ahol film is foroghatott

Az 1930-as évek közepén Bolváry Géza filmrendező vásárolta meg Abán a Zichy-család által klasszicista stílusban építtetett kúriát. A  család itáliai eredetű volt, s a  hagyomány szerint az 1680-as évek közepén Savoyai Jenő herceg kíséretében kerültek Magyarországra. A família ekkor már minden bizonnyal rendelkezett nemesi címmel, amit Mária Terézia királynő erősített meg. Nemesi előnevük drághszéli Bolváry volt  - mesélte Magyar József, a sárszentágotai tanító, történelem-technika szakos tanár, akinek érdeklődését a Magyar Kastélylexikonban bemutatott Zichy-Bolváry-kúria keltette fel. Ekkor kezdte kutatni az Abán is élt filmrendező életét, épp úgy, mint az esztergomi Cs. Nagy Lajos. Bár utóbbi a filmrendező feleségének, Mattyasovszky Ilona színésznőnek az életét, munkásságát kutatja, ápolja.
- A lexikonokból tudjuk, Bolváry Géza filmrendező a katonai akadémián szerzett huszártiszti képesítést, majd a 7-es huszárezredbe kapott beosztást. Végigharcolta az első világháborút, orosz és olasz frontokon küzdött egységével együtt, végül 1920-ban kapitányként szerelt le. Feleségével együtt érdeklődtek a filmművészet iránt. Így amikor leszerelt, filmstatiszta lett, majd hamarosan színészi feladatokat is rábíztak Bolváry Gézára. Később a Star Filmgyárban figyeltek fel tehetségére, így dramaturg-, majd filmrendezőként is bemutatkozhatott. Három év alatt a hazai élvonalba jutott, s 1923 után engedett a külföldi ajánlatok csábításának is, Münchenben, Berlinben dolgozott. A harmincas években  - ezek voltak a hangosfilm kezdeti esztendei  - forgatott Bécsben, Budapesten és Németországban is.  Menedzser, vállalkozó típusú ember volt!  - jegyezte meg Magyar József. Ezt igazolta, hogy egyre sikeresebbé vált, filmiskolát nyitott, s külföldön is elismerték munkásságát.

Az abai birtok biztosított alapot művészetének kibontakoztatásához. A harmincas években 338 katasztrális holdja volt, majd az 1940-es években  478 katasztrális holdra nőtt középbirtoka, ahol növénytermesztési kísérleteket végeztek; sikeres állattenyésztés, híres ménes jellemezte gazdaságát. Ráadásul mindennek irányításában nagy segítője volt felesége. Kertészete a környéken híres volt - tette hozzá Magyar József. 
- 1938-ban költöztünk Abára, ekkor már a Bolváry család tulajdonában volt a kúria  - mesélte Bor Józsefné, Joli néni, aki megosztotta velünk emlékeit.  - Nyolcéves lehettem, amikor először láttam Bolváryék kertészetét. Híres bolgárkertészetük volt, a piros muskátli beborította a kúria környékét. Gyönyörű volt! - emlékezett vissza az asszony. Elárulta, gyakorta meglesték gyermekként a színésznőt, Bolváry nagyasszonyt, aki maga hajtotta a csézát, s olykor szivarozott is.  A gyermekkori emlékeket felidéző Joli néni azt is elmesélte, hogy Bolváryékat a csend, a nyugalom vette körül Abán, amely az alkotáshoz teremtett megfelelő körülményeket. Nem zárkóztak el a helyiek elől, sőt, sokakat foglalkoztattak a faluból. Szecsődi István és Béres Jánosné Mariska nénit is. Marika néni  előbb a bolgárkertészetben dolgozott, később pedig szobalányként ténykedett. A művészházaspárt rendes, pontos embernek ismerte meg, akik számára az alkotómunka jelentett mindent. Talán ekkortájt lehetett, hogy Bolváry Géza a helyi hagyomány szerint filmet is forgatott a kúriában.  Az pedig szinte bizonyos, hogy a kor legtöbb híres színésze, Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Somlay Artúr   többször nyaralt itt a rendező vendégeként.

- Több filmben szerepelt, sok forgatókönyvet írt, számos német és magyar nyelvű film rendezője volt Bolváry Géza. Ezek egyike az Aratás című film, amelyet  1936-ban Abán, a középbirtokán forgatott, s falubeliek szerepeltek az alkotásban. Bár magam is kutattam, nem bukkantam a film nyomára. De arra  emlékszem, egyszer  a Szent István moziban Vitéz László János mozigépész  ezt a filmet vetítette - mesélte Joli néni, aki ma is emlékszik arra, hogy a film végén  Bolváry Gézát rendezőként jegyezték. S bár ennek az alkotásnak a Filmintézetnél sem találták nyomát, arra azért fény derült, hogy néhány éve a család abai életéről rövidfilm készült.

S még valami! Február végén Belgrádban a Jugoslovenska Kinoteka gyűjteményében megtalálták Mikszáth Kálmán Egy fiúnak a fele című elbeszélésének első magyar filmváltozatát. A most előkerült, 1924-ben készült verzió a novella hű adaptációja. A film a  szereplők nevének - feltehetőleg a külföldi forgalmazás kedvéért  -  megváltoztatását leszámítva követi Mikszáth művének cselekményét. A Corvin filmgyár produkcióját Bolváry Géza rendezte, akinek magyar némafilmjei közül  ez az egyetlen maradt fenn. A főszerepeket Mattyasovszky Ilona, Lukács Pál, Kompóthy  Gyula, Hegedűs Tibor és két gyerekszínész, a Barry ikrek játszották. Eddig csak az 1943-ban készült, Hamza  D. Ákos által rendezett filmadaptáció volt  látható, amely a Mikszáth-novellából az alapötletet vette át, de a történetet  átalakította. A film virazsírozott horvát inzertes nitrokópiája néhány hete érkezett a Filmarchívumba, restaurálására még az idei évben  sor kerül.