A jó gazdaságpolitika független - interjú Radetzky Jenő kamarai elnökkel

A 67 Étteremnél várom, berobban. Most is, pedig Erdélyből jön, mintha skatulyából húzták volna ki. Megáll, telefonál, int és gyorsan leparkol. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, osztrák tiszteletbeli konzul, nyugdíjas, rádiófőszerkesztő  - Radetzky Jenő megérkezett. A 67 Étteremben beszélgetünk.
Bár e lendületből azt hihetnénk, köze van a Radetzky Mars-hoz, nem így van, ez nem az az ág, a család a Délvidékről került a Mezőföldre. Az apai nagyapa, akiről a faluban nemrég egy sétányt neveztek el, Tárnokon volt tanító.
- Édesapámat, az ornitológus-tanárt sokan ismerték. Annak  a József Attila gimnáziumos tanári körnek volt a tagja, amelyik nagyon híres volt.  Akármerre megyek a világba, mindig találkozom tanítványaival. Ő úgy volt egy nehéz időszakban hazafi, hogy nem kérkedett. Úgy vélte, a fiatalokat természetszeretetre kell nevelni, hiszen aki a természetet szereti, az a hazáját is szereti - emlékezik.

Az indíttatás tehát adott volt, erdőmérnökként végzett Sopronban. Utána közgazdaságtant tanult. A vízügyi igazgatóságon kezdett dolgozni, onnan az állami gazdaságok területi igazgatóságára, majd  az Agrokomplexhez került - ide már kereskedelmi vezetőnek. - Az egy izgalmas időszak volt, mert mi telepítettük le a ragasztott fa szerkezetet és a készház programot, Magyarországon először mi csináltuk - emlékezik vissza.  Akkor, a hetvenes években került  kapcsolatba a külgazdasággal. Az  Alba Regia Építőipari vállalathoz kerülve már kizárólag az exporttal foglalkozott.
Az Arév volt az első olyan vidéki építőipari vállalat, amelyik önálló exportjogot kapott. A cégnek akkoriban fantasztikus vezetője volt Kiss József személyben, aki piacgazdasági módszerekkel irányította a szervezetet. Az Arév sok technikai újdonságot fejlesztett, izgalmas időszaka volt életemnek - mondta.
 Arra a kérdésre, hogyan éli meg, hogy a cég ma már nincs, rögtön rávágja:  nyomokban létezik! Sok meghatározó építőipari cég alakult azon a bázison, nőtt ki onnan. Ők  a mai gazdasági élet jelentős szereplői. A felszámolás után megalakult az Alba Regia Barát kör, a ma is aktív Kiss József vezetésével. Nagy fájdalma, árulja el, hogy e városban ma nincs egy meghatározó építő-vállalkozó cég.
- Mivel az Arévnél a szocializmusban a határokat feszegették, nem ért váratlanul az átalakulás. 1989. őszén többekkel együtt létrehoztuk az Alba Trade Kft-t, ami Európában kezdett építőipari tevékenységbe. E piacról azért kellett levonulni, mert reménytelen volt munkavállalási engedélyt szerezni Ausztriában és Németországban. A sors fintora, hogy 2011 május 1-jétől oldódik majd csak fel ez a korlát - most viszont éppen ez ellen küzdenék, mert attól tartok, a legjobb munkaerő hagyja el majd az országot  kesereg.

  Radetzky Jenő a munkaadói szervezetekben a rendszerváltás előtt is szerepet vállalt. Ahogy fogalmaz: e területen gyorsan megtalálta azt a lehetőséget, hogy hogyan lehet közéleti szerepet vállalni politikai kötődés nélkül.
- Soha nem is gondolt arra, hogy szerepet vállal a politikában? - kérdem, s rögtön jön is a válasz: - Nem! Az egész család távol tartja magát e területtől.
Bár köztudott, hogy a Radetzky konzervatív, katolikus, vallásos család, azt  a nyereményt még egy vezető politikus sem húzta ki, hogy - ha elődjének kritikusa is volt -  az ő kliense legyen. Sokan nem is tudják hova tenni. Pedig szerinte nem nehéz: a magyar gazdaság, Magyarország,  a magyar társadalom - ezen belül Fehérvár - érdekeit képviseli. A jó gazdaságpolitika ugyanis  amellett, hogy a legjobb szociálpolitika,  pártoktól független  - vallja.
Ma is több cégük van, mind családi vállalkozás. Akad szálloda- és médiaérdekeltség, építőipari kivitelezői és kereskedelmi is, de talán a rádió  a legérdekesebb. Elvégre most ott ő a főszerkesztő. Fia,  Radetzky András ugyanis, akivel közösen építették fel a Fehérvár Rádiót,  a napokban a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese lett. Úgy tűnik, ez is családi hagyomány. Kevesen tudják, de az első iskolarádiót a Radetzky nagypapa hozta létre a háború után.  Ott a Puskás-féle telefonhírmondó ötlete alapján kábelen ment még az adás. Egyik tanítványa, a későbbi híres sportriporter, Szűcs Ferenc volt  a bemondó.
Adja magát a kérdés: - Kolléga úr! Mi a véleménye  a mai magyar médiáról, annak állapotáról?
- Hagyományos médiafogyasztó vagyok. Az írott sajtót tartom a legfontosabb forrásnak -  és én ide értem az internetet is. A rádiózás inkább háttér információs bázis. Már a XX. század is a média hatalmáról szólt.  Nagyon sajnálom, hogy ma csak úgy tanítják, mint alkalmazástechnikát, társadalmi hatásait, hátterét is elemezni, oktatni kellene. Az a szabadosság, ami a kereskedelmi csatornákon megjelenik, az én felfogásomat és ízlésemet sokszor sérti. A szórakoztatásnak is van minőségi formája.  Amit viszont roppant izgalmas területnek, nagy lehetőségnek és veszélynek is érzek, az az interaktív média. A kérdések azonnaliak, a kontroll nehézkes - ezt azonban nem törvénnyel kell szabályozni, hanem társadalmi neveléssel. Azt, hogy meddig mehetek el nyilvános közléssel, mit mondhatok ismeretlen emberekről, milyen stílust vehetek föl,  csak szabályozással nem lehet kezelni - fogalmazott.
- Nem, ne gondolja illúziónak, hogy az emberek önszerveződőek. Az a baj, hogy a politika üzletté vált. Ezért jó, hogy vannak civil szervezetek, köztük a gazdasági önkormányzatok, a kamarák. Tartósan az a jó, ha magunk rendezzük kérdéseinket és az állami beavatkozás csak a legszükségesebb, és mások érdekeit is figyelembe vevő módon történik - szögezi le.

A kamara alapelve az, hogy a gazdaságot a gazdaság szervezze, és ezt nem lehet csak az egyesülési törvény keretei között ténykedő szervezettel végezni. A köztestület erre a megfelelő forma, amikor az állami feladatok egy része átkerül önkormányzati kézbe. Az elmúlt időszakban különböző érdekek mentén jöttek létre a gazdaságban is csoportosulások. Ők azt hiszik, a kamarák által visszakapott jogosítványok az ő mozgásterüket csökkentik. Ez szereptévesztés. Van érdekképviseleti és gazdaságszervezői tevékenység, a kettőt szét kell választani - mutat rá.
Úgy látszik, van még mit e területen tisztába tenni - derül ki, mikor azt próbálja az embert kérdezni: lesz-e kötelező kamarai tagság?
 - Automatikus! Ez ugyanis egy félrefordítás eredménye. Amikor a magyar kamarai törvény született, a németet vették alapul. Ott kötelezettségen alapuló tagság van. Nem kötelező vállalkozónak lenni, de ha valaki az, ebből kötelezettsége származik. Az látszik, hogy a liberális gazdaságpolitika bizonyos értelemben megbukott. Mivel a tervgazdaság is megbukott, a kettő közötti, valamiféle szabályozásra épülő modellre van szükség - itt pedig nagy tere lenne a gazdasági önkormányzásnak - jutunk el  a szómagyarázattól a lényegig.

Illetve majdnem a lényegig. Az ugyanis az lenne, jó irányba tart-e a gazdaság? A kamaránál erre is van recept:  komoly szerkezetváltás! Először egy másfajta ipari struktúrát kellene megvalósítani. Fejér megyében hatalmas lehetőségei lennének az alternatív és megújuló energiának és az erre épülő iparnak. Ezt igazolják az arab világban zajló események és az atomerőművek körüli legújabb keletű aggodalmak is. E mellett a mainál sokkal jobban ki kellene használni kedvező logisztikai helyzetünket - e tevékenységet inkább támogatni kellene, nem visszafogni az építményadóval. Magyarországon a bővülést extenzív módon nem lehet elérni. Több munkaerő nem lesz és a demográfiai kilátások is rosszak. Ezért a megújuló munkaerő-állománnyal kell lényegesen többet előállítani. A mai magyar gazdasági teljesítmény fele sincs az európai átlagnak, ez a hatalmas növekedés pedig csak teljesen más szerkezettel sikerülhet. Persze nem a bérmunka jellegű magyar befektetések, de a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok szerkezetét is át kell alakítani. Ha továbbra is ilyen tudású és értékű a munkaerőnk mint ma, akkor hiába az új technika, és új vállalkozások. Amennyiben e három területen Fehérvár legalább kettő meg tud erősíteni, az  óriási lehetőséget jelentene.
- Kevesen vannak, akiknek a munkájuk a hobbijuk. Ön hol töltődik fel?
- Családom körében.  Én hiszek abban, hogy a magyar nemzetnek komoly összetartozási igénye van. Ehhez hozzátartozik, hogy feleségem családja Erdélyből származik. Erdélyhez ma is ezer szál fűz, az a mi hazánk része. A privát passzióm, nevezzük így, egy nagy Kárpát-medencei gazdasági régió létrehozása. Legszívesebben oda, Erdélybe  utazom, van is egy házunk ott, sőt újabban a Kárpátokon túlra is elkerültünk. Feleségem, Csilla a csángó  keresztszülő program egyik jelentős személyisége és magam is nagy támogatója vagyok  e kezdeményezésnek.  Azt gondolom, a csángókat a magyar gazdaságpolitikának is részévé kell tenni, hiszen ha lesz hazai munkaerőhiány, azt legeredményesebben a magyar anyanyelvű munkavállalókkal lehet majd csökkenteni.