Remény a szakképzésben: új tananyag, gyakorlatközpontúbb oktatás a terv

Hosszú évek óta foglalkoznak  a kereskedelmi és iparkamarák a hazai szakképzés helyzetével. Ezidáig az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem volt kapcsolat az intézmények, a szakmai szervezetek, valamint a vállalkozások között. Ezáltal nem a munkaerő piacának igényei szerint zajlott az oktatás. A gyakorlat hiánya mellett az is súlyos problémát jelentett, hogy amíg az egyik képzés dömpingszerűen ontotta ki a szakmunkásokat, addig a másik népszerűtlenné vált. A piacon tömegével jelentek meg a  divatszakmákban bizonyítványt szerző pályakezdő fiatalok, akik nem találtak állást. Amíg a hiányszakmákba nem akadtak jelentkezők, betöltetlenül maradtak az üres álláshelyek. A változás iránti igény megjelent az intézmények és a vállalkozások részéről is.

A tervek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati oktatásra, ehhez azonban kevesebb bürokráciára, és több, szakképzést vállaló cégre volna szükség. A kamara  szerint a szakképzés átalakításához a jelenlegi kilencezer, műhelyoktatást vállaló vállalat helyett húszezerre lenne szükség,  ez a képzésben részt vállaló cégek támogatásának 20 százalékos emelésével lenne elérhető. A kamara hárommilliárd forint körülire teszi ennek  összegét, amit  a szervezet szerint a szakképzési alapból lehetne fedezni, amihez előbb a gazdasági növekedés beindítása szükséges.
Április 30-áig készíti el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 38 kiemelt és különösen gyakorlatigényes szakma új tananyagát, és szabja meg azok vizsgakövetelményeit. Ezekben a szakmákban akár már szeptembertől az új képzési rendszer szerint kezdhetik meg tanulmányaikat a diákok - tudtuk meg Szilágyi Jánostól, az MKIK képzési igazgatójától. A kamara jelenleg összesen 125 szakma oktatási követelményeit vizsgálja felül, ezek közül a legfontosabb 38 új képzési rendszere készül el április végéig. E szakmák között elsősorban olyan műszaki mesterségek vannak, mint a géplakatos, villanyszerelő, épületgépész, valamint egyéb ipari szakmák, mint a kőműves, tetőfedő vagy szabó. Azaz többségükben éppen azok a szakmák szerepelnek a sorban, amelyek az úgynevezett  hiányszakmák körébe sorolhatók.
A munkáltatók célja az volna, hogy ötven százalékkal növeljék a gyakorlati órák számát, így az eddigi heti kettő helyett 3-3,5 nap is lehet az ilyen jellegű képzés ideje.

A tanulószerződés egy olyan gyakorlati képzést, gyakorlati képzőhelyet biztosító dokumentum, ami valamilyen gazdálkodó szervezet és a tanuló között jön létre. Tanulószerződés köthető a teljes képzési időre, illetve annak egy részére is. Előnye, hogy a tanuló  havonta pénzbeli juttatást  kap. Kiegészítő juttatás is szerezhető, ha a tanuló hiányszakma megszerzését tűzte ki célul. A tanulószerződés idejét beleszámítják a szolgálati időbe. Betegség esetén táppénzre jogosult.