Csodás gyógyulások Szent István sírjánál

Ezer év a történelem folyamában nem nagy idő, a feldolgozást segítő források folyamatos apadásával azonban  a történetek hitelességét egyre inkább legendák lengik körül. Különösen így lehet ez Szent István életében. Élete és halála szinte kizárólag Hartvik győri püspök legendájában maradt meg, amelyet állítólag Könyves Kálmán kérésére jegyzett le.
Állítólag. Igen gyakori ez a szó, amikor a magyarság legdicsőbb, legszentebb éveinek nyomát keressük. A középkori kézírásos kódexek csaknem teljes megsemmisülésével már csak a szórványos emlékekre hagyatkozva Smohay András művészettörténész segítségét kérjük. István király szentté avatása előtt felnyitják sírját, ahol csodák történnek. Hogyan értelmezhetjük ezeket?
- Szent István halála után a magyar történelem fordulatos, trónviszályokkal teli időszaka következett, így politikai szempontból meglehetősen elhanyagolták államalapító királyunk emlékét. A király tisztelete a nép, illetve a templomot működtető prépostság tagjai körében, illetve az általa alapított monostorokban, kolostorokban élt csak tovább. Szent László 45 év után döntött úgy, hogy az ő általa képviselt  értékek megegyeznek Istvánéval, ezért szentté avattatja, oltárra emeli.
 
- Hogyan történhetett ez meg? Hiszen nagyapját, Vazult István megvakíttatta és felnégyeltette, hogy megakadályozza trónra lépését...

- Politikai okot vélek a háttérben, hiszen László az istváni örökséget folytatva képzelte el az ország irányítását, és ezért a nemzet érdekeit fontosabbnak tartva, felül tudott emelkedni a családi sérelmeken. Tudta: királyként pozíciójának megfelelően más horizont szerint kell gondolkodnia. Az ország akkori helyzetében fontos volt, hogy László példaképet állítson országa elé, de nemzetközi szinten is, hogy Magyarországot ilyen módon legitimálja.

- A kor szokása szerint 1083 augusztusában azért emelték ki Istvánt a sírjából, hogy oltárra emeljék?

- Minden kétséget kizáróan. A sír megnyitása azonban nem volt egyszerű. A Hartvik legendából tudjuk, hogy István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén halt meg, ezért a sírt ekkorra szerették volna kibontani. A legenda szerint erre az alkalomra a király háromnapos böjtöt rendelt el, ezt követően azonban nem sikerült a sírt kinyitni. Ettől függetlenül közelében csodás gyógyulások történtek, ami bizonyította, hogy István király szent. A háromnapos böjt lejárta után egy, a bakonysomlyói Szent Üdvözítő egyházból származó apáca - neve is beszédes, Karitasnak hívták -, égi kinyilatkoztatásban részesült: Salamon, aki László unokatestvére volt, börtönbe van zárva, őt kell kiengedni, hogy a sír megnyíljon. László félretette a korábbi uralkodóval szembeni sérelmét, és kinyittatta Salamon tömlöcét. Megismételték a háromnapos böjtöt, és újabb csoda történt. Olyan könnyedén emelték fel a koporsóra nehezedő hatalmas követ, mintha annak súlya sem lett volna. Így lett a sír felnyitásának emléknapja augusztus 15. helyett 20. A világegyházban pedig augusztus 16-án ünneplik Szent Istvánt.

- A legenda szerint miután megnyílt a sír, mennyei csodajelek árasztották el a szentegyház térségét. Vagyis újabb földöntúli jelenségek?

- Hartvik püspök azt írta le, hogy a koporsó felnyitásakor édes, illatos balzsamot találtak a sírban, a koporsó színültig tele volt kissé vöröslő, olajos vízzel, ebben nyugodtak a csontok. Sokáig keresték ebben a míves kidolgozású királyi gyűrűt, ami további bizonyságot adott volna a test kilétére. Mivel nem találták, elkezdték kimerni a folyadékot, ami helyére újabb folyadék áradt. A sír körül pedig Jézus gyógyításaihoz hasonló gyógyulások történtek.

- A Szent Jobb és a fejereklye megszerzése bennem furcsa gondolatokat támaszt. Legendaként az ember el tudja fogadni, de a gyakorlatban?

- Ez igen ingoványos talaj. A legendák egy nemzet erejét akarják növelni. S hogy mi történt a Szent Jobb esetében? Az az emberi testtel napi szinten foglalkozó szakemberek számára is talány. De tény, István ökölbe szorított keze megmaradt mumifikálódott állapotában. Maradjunk abban, ennek jelképes jelentése van.

Szent Jobb legendája Hartvik nyomán

Hartvik  püspök Könyves Kálmán számára írta legendáját. Ebből idézzük a Szent Jobb történetét:
"Egy bizonyos Mercurius nevű szerzetes, aki papi rendjében az Örökszűz kincstárának őre volt, s a mennyei haza szeretete miatt a világról is lemondott, azon órában, melyben a koporsót felnyitották, nehogy a szent ereklyékből valamit elragadjon, megdorgált a király, és messzire küldött onnan. Mikor szomorú arccal ült a kórusban, egy fehér ruhába öltözött ifjú összecsavart szövetet adott át neki, mondván: ''Rád bízom ezt megőrzésre, s ha eljön az idő, felfedésre.' A szent szolgálat végeztével a szerzetes az épület sarkában a  szövetet kibontotta, s elsápadt, hogy Isten emberének ép kezét, rajta a csodás mívű gyűrűvel meglátta: anélkül, hogy tudtak volna róla, magával vitte a monostorba, melynek igazgatása reá volt bízva, s várt az ifjú által Krisztustól megjövendölt időre. Itt a földbe rejtett kincset sokáig eltökélten egyedül vigyázta,  végül, hogy közeledett a kinyilvánítás ideje, a királlyal is közölte (...) Mi dolog testvéreim, hogy a többi tag eloszlott,  a hús porba vegyültével teljesen szétfoszlott, csak a  jobb kéz őrizte meg csontjaihoz tapadó idegeivel a bőrével épségének ékességét? (...) Méltán mentesült a rothadástól  a boldog férfi jobbja, mert a kegyesség virágjától mindig újra kivirulva a szegényeket adományaival kifogyhatatlanul táplálta."