Balázs Klári és Korda György az örök szerelemről vall

Hosszú egyeztetés után sikerül sort keríteni a beszélgetésre, hiszen  sok helyre hívják őket fellépni.  Néhány éve rátaláltak egy telekre a Velencei-tó partján,  egy  éve költöztek oda, de kiderül, az agárdi  Nádas étteremben még nem jártak.  Az étlap tanulmányozása közben arról  érdeklődöm: megválogatják-e, mit és mennyit esznek?
- Természetesen - hangzik a válasz.  Egyfelől az egészségük érdekében, másfelől pedig jó megjelenést, fittséget kíván a színpadi szereplés is.  Korda György büszke, hogy  három hónap alatt nyolc kilót sikerült leadnia: kevesebb szénhidrátot eszik.   Klárika imádja a halat, azt mondja, a bőrnek is  jót tesz. Neki ezt  el  is hiszem, közelről még csinosabb és  ápoltabb, mint a tévében. Azt mondja: ezt kellő odafigyeléssel el lehet érni. Szó sincs sebészkésről, mint azt a bulvárújságok  állítják! Így aztán nem csoda, hogy végül  mindketten  halételt rendelnek.
Híres párosokat sok műfajban ismerünk, de  kevesen maradnak együtt ennyi éven át. A magyar énekes-elődök  közül talán csak   Záray Márta és Vámosi János neve forrt ennyire össze, mint az övéké - vetem fel,  s ők nem tiltakoznak. 
- Ők is,  mi is az összetartozás érzését közvetítjük. Ám amíg ők  folyton csipkelődtek egymással a dalaikban, mi inkább a  mindent elsöprő, nagy  szerelemről  énekelünk. De sok a különbség is:  hangterjedelemben,  adottságokban.  Az  egész más világ volt, amikor ők szerepeltek. Mi kiszélesítettük a repertoárunkat,  technikailag  komolyabb  kihívást jelentő számokat,  például  Webber-dalokat is énekelünk - foglalják össze.

Korda Györgyöt  - akinek   megismerkedésük előtt sikeres szólókarrierje volt - arról faggatom: miként lett énekes 1958-ban? Az ő idejében nem volt még Megasztár...
- Annak a műsornak, amivel az én pályafutásom elindult,   az volt a címe: Kit hozott a Mikulás?  A mai csillagok és a jövő csillagai. A zeneakadémián két napon át lépett fel vagy 40-50  előadó. A kezdők mellett olyan fényes csillagok  szerepeltek, mint Honthy Hanna vagy Sárdi János  - meséli, majd  hozzáteszi:   - De persze előtte kiváló tanárhoz jártam, hangképzésre, zeneelméletre.  Tudom, hogy ez ma nem trendi: az egyik előadóművészünk szinte kikérte magának a gyanúsítást, hogy hangképzésre jár...  Pedig  ez lényeges: amikor megcsináltam a Magyar Rádióban az első felvételemet, a rádió stúdiójában Horváth Tivadartól tanultam a színészmesterséget, Turán Lászlótól a zeneelméletet, a rímhányó Romhányi Józseftől a beszédet. Akkor a rádió zenei rendezői is kiváló  kontrollt jelentettek. Ma mindent megoldanak technikával. Az első lemezemet négy hangsávon vettük fel: külön sávon a fúvósokat, ütősöket,  vonósokat és az énekest. Ha valaki rontott, kezdhettük elölről...
- Még az én indulásom idején  is ehhez  szoktatták az embert - erősíti meg Klárika. - Ma bezzeg akár hangonként össze tudják vágni  a felvételt... Holott egy dalnak megvan a maga íve, és egész más a hangulata annak a felvételnek, amit egyszuszra sikerül felénekelni. Ezért nem bánom, hogy mi más iskolán nevelkedtünk, ez csak előny.
Mindkettejüknek van civil foglalkozása: Korda György eredetileg vegyipari technikus. Humorral meséli:  egész lényével tiltakozott az ellen, hogy a tanult szakmájában kelljen elhelyezkednie. Gondolta, valami könnyebbet választ, az éneklést... Később derült ki, hogy ez a pálya mennyivel nehezebb!  Balázs Klári kozmetikus, tanulta a  sminkelést,   a maszkmesterséget is. Egy kicsit sajnálja azokat az énekeseket, akik elhivatottságról nyilatkoznak, meg arról: el se tudnák képzelni, hogy mást is csinálhatnának. De el kell tudni képzelni! Több lábon kell állni...
Közben meghozták az ételt is, jó nézni, ahogy falatoznak.   Meghitten egymás tányérjából is vesznek, hogy megkóstolják azt is, amit a másik rendelt, s eldöntsék, kinek, mi ízlik jobban: a harcsa vagy inkább a fogas?
Így aztán a megismerkedésük történetét firtatom. Az interneten a wikipédia bejegyzésében ez áll: "Korda György elcsábította férjétől Balázs Klárit."
A wikipédiában még a születési dátumom sem stimmel, ez meg egyenesen tévedés. Vajon hogyan lehetne elérni, hogy  az igazat írják? -  kérdezi Klárika.
- Annak a házasságnak már  vége volt akkor, amikor megismerkedtünk. Amit az is igazol, hogy később együtt is dolgoztunk a volt férjével - mondja  Korda György.  Hogy mi tetszett meg Klárikában? A szép arca, a formás alakja -  mást nem említhetek, mert  nem volt túl kedves...
- Igaz, mert   Gyurinak nagyon rossz híre volt, mondták, hogy minden nőt el akar csábítani. Persze, azért azt  imádtam, ahogy énekel. Tartózkodó voltam, nemcsak vele, másokkal is, hiszen a turnén rengeteg zenészfiú volt  - veti közbe Klárika,  majd ismét  Korda György folytatja: 
- Nyár volt, a Balatonnál abban a házban volt a szállása, ahol  az  Express zenekarnak. Kérdeztem is a fiúkat: na, milyen a kiscsaj? Mire ők: mint a jégcsap! Büszke voltam, hogy a hosszú hónapok után  lassan viszonozni kezdte a közeledésemet. A turné végén Békéscsabán az ügyelő szokás szerint kiosztotta a szobakulcsokat. Amikor azt mondta,  "egyes kulcs,  Korda György", én hozzátettem: "és Balázs Klári".  Mindenki elnémult... Futótűzként terjedt el a hír a szakmában, hogy együtt vagyunk. Én azért éreztem, hogy ezt nem úszom meg egy turnéval, itt többről van szó. Pedig nem voltam könnyű helyzetben: korábban együttéltem valakivel, és lányom született tőle. De volt egy kanadai barátnőm is, aki a turné idején jött el meglátogatni. Kicsit őrlődtem, aztán mégis  gyorsan képes voltam elrendezni magamban a dolgokat.
- Ez 1980 augusztusában történt, de előtte két évvel már találkoztunk -  veszi át a szót Klárika.  - Emlékszem, hogy társasággal egy vendéglőben ültünk,  és ahogyan átnéztem a válla fölött, valami azt súgta: ehhez az emberhez nekem egyszer még  közöm lesz. Hogy miféle, arról fogalmam sem volt, de megéreztem. Én hiszem:   ez eleve elrendelt, karmikus találkozás. Amikor egymásra találtunk, úgy éreztem:  ezer éve ismerem, mintha már előző életünkben is lett volna  kapcsolat közöttünk.
S  természetes volt-e, hogy ezután együtt lépnek fel? Korda György szerint korántsem: ebben ugyanis ő nem ismer megalkuvást!  Ez csakis Klárika hangján,  tehetségén múlott. A szerelem persze, úgyis megmaradt volna...
Akad azért nekik is évődős daluk, az,  amiben Korda György szenvedélye is megemlíttetik: van egy nagy szerelem, ez a kártya nekem... Így  a pókert sem hagyhatjuk ki a beszélgetésből:
- A  kártya csodálatos barátságokkal ajándékozott meg, fantasztikus emberekkel ismertetett meg. Volt idő, amikor a Fészek klubban délután ott állt Rádai Imre, a színész és Kellér Dezső, a humorista, konferanszié, és kérdezte: Gyurikám kezdhetünk? Vagy, amikor Kálmán György színész odajött : Gyurikám, kibicelhetek?  Kár, hogy a  mai fiataloknak ezek a nevek talán már semmit sem jelentenek...  - mondja, és sorolja a neves filmrendezőket, irodalmárokat, zenészeket. Azt mondja, ez szellemi pezsgést is jelentett, intellektuális élményeket  hozott, remek dumákat, amiket ő most a pókerközvetítéseibe is igyekszik belelopni. Klárika hozzáteszi: külföldi csatornákról átvett műsorokat kommentálnak, és Londonban már felfigyeltek arra, hogy ők egészen más hangulatot teremtenek, mint az külhonban megszokott. De Klárika azt is meséli, ha  egyetemeken lépnek fel,  gyakran mondják neki a fiatalok: amióta szerepel a műsorban, a menyasszonyom is pókerezik...
Már a desszertet hozzák: Klárikának ízlik  a vaníliás  rétes a gyümölcsös öntettel, bár kacagva állítja, van némi bűntudata, de ki tud ennek ellenállni? Én azt tudakolom:  miért éppen a Velencei-tónál telepedtek le?
- A mi kapcsolatunk mindig  színes volt, és alkotójellegű  - meséli Klárika. - Állandóan kitaláltunk valamit, és azt meg is valósítottuk. A barátainknál, Ausztráliában  jártunk, és megtetszett az ő szállodájuk, gondoltuk, jó lenne, ha a házunk mellett építenénk egy panziót. Jöhetnének a barátok... Aztán ennél komolyabb szálloda lett, konferenciateremmel, 21 szobával.  Hét házat építettünk eddig: ha Gyuri valamit kigondolt, én már csomagoltam is...
Korda György bevallja: neki otthon egy gyufaszálat se kell keresztbe tenni, és ezért sokan irigylik is. Viszont  szívesen elmélyül a házak tervezésében. Szerencsére ebben is  nagyszerű partner Klárika.  Az ízlésük is egyforma. Szeretik keverni az eredeti stílbútort a mai készítésű stílbútorral. Amióta pedig együttélnek,   minden házon van oroszlán, mert  Klárika az oroszlán jegyében született. Velencén  gazdaságos házat építettek, olyat, aminek nincs nagy energiaköltsége,  Klárika gondoskodott a ház teljes gépesítéséről. Ezért maga vezeti a háztartást, csak a nagytakarításhoz kér segítséget. No meg az édesanyja ellátásához, hiszen ő már 24 órás szolgálatot igényel.     Klárika  büszke a mamájára, arra, hogy az ő gondoskodásának köszönhetően 93 évesen még velük lehet...
- Ez a ház az utolsó - mondják. Nem akarunk többé költözni, hiszen az emberek kedvesek, és itt a természet közelében élhetünk:  élvezzük a tó, a hattyúk látványát...