Elfogadták a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot

Döntés a magyar-román államhatárt keresztező gázvezetékkel kapcsolatban

Az Országgyűlés 323 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 47 tartózkodás mellett elfogadta a magyar kormány és a román kormány között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésével összefüggő törvényjavaslatot.
A megállapodás kijelöli a Nabucco földgázvezeték határmetszéspontját is.

 Elfogadta a Ház a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot

 "Legyen béke, szabadság és egyetértés" - ezzel a mottóval kezdődik a nemzeti együttműködésről szóló, az Országgyűlésben elfogadott politikai nyilatkozat, amellyel a Ház kinyilvánítja: az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.
A képviselők 260 igen, 66 nem szavazat és 46 tartózkodás mellett döntöttek a nyilatkozat elfogadásáról. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 MSZP-s, egy jobbikos és 15 LMP-s politikus. A Jobbik testületileg tartózkodott.

 Albizottság készíti elő az új választójogi szabályokat

Paritásos albizottság jön létre a választójogi reform előkészítésére: az Országgyűlés határozatban kéri fel az alkotmányügyi bizottságot, hogy erre a feladatra hozzon létre egy testületet.
 A Ház 367 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta a határozatot.

Nyolctagú bizottság jelölheti az alkotmánybírákat

Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében.
A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
A javaslatot 261 igen szavazattal, 112 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A második esetében 261-en szavaztak igennel, 113-an nemmel és senki sem tartózkodott. A parlament mindkét esetben döntött a sürgős kihirdetésről is.
 Kikerül az alkotmányból az a passzus, amely szerint az alaptörvény előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges.

 Felfüggesztette az Országgyűlés egy jobbikos képviselő mentelmi jogát    

Felfüggesztette az Országgyűlés  a jobbikos Samu Tamás Gergő mentelmi jogát.
A képviselők 365 igen, 4 nem és 1 tartózkodó szavazattal hozták meg döntésüket. Nemmel voksolt egy fideszes (Tapolczai Gergely), két jobbikos (Kiss Sándor, Pősze Lajos), valamint egy KDNP-s (Varga László) képviselő, Kőszegi Zoltán (Fidesz) pedig tartózkodott. 
Samu Tamás Gergőt a Budapesti Nyomozó Ügyészség azzal vádolja, hogy 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre.

Felállhat az ÁSZ vezetőit jelölő eseti bizottság

Az Országgyűlés döntése értelmében megalakul az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetőit jelölő eseti bizottság, amelyben a kormánypárti képviselők szavazata is elegendő a szervezet új irányítói tisztségeire jelöltek kiválasztására.
A képviselők 260 igen és 111 nem szavazattal, illetve egy tartózkodással határoztak az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő, nyolctagú eseti bizottság létrehozásáról. Igennel voksolt a Fidesz és a KDNP, nemmel voksolt az MSZP, a Jobbik és az LMP, a szocialista Puch László pedig tartózkodott.
A Ház ezután - 364 igen szavazattal, a szocialista Kovács Tibor nem szavazatával és a szintén MSZP-s Veres János tartózkodásával - megválasztotta a bizottság tagjait.
A testület elnöke a fideszes Dancsó József lesz, tagjai pedig a fideszes Babák Mihály, Balla György és Kerényi János, a kereszténydemokrata Hargitai János, a szocialista Boldvai László, a jobbikos Nyikos László és az LMP-s Vágó Gábor.

Először vett tárgysorozatba ellenzéki indítványt az új Országgyűlés

Először vett tárgysorozatba ellenzéki indítványt megalakulása óta az új Országgyűlés. Karácsony Gergely (LMP) előterjesztését nagy többséggel vették napirendre: 364 igen, egy nem és négy tartózkodás mellett.
Az LMP a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosítására vonatkozó javaslattal jelölőszervezetként egymilliárd forintra emelné az országgyűlési választási kampányra fordítható összeget és 60 napban szabná meg a kampány idejét.
A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat szerint a kampány során egy jelölő szervezet, vagy jelölt támogatására jogi személy összesen legfeljebb ötmillió forintot, természetes személy pedig összesen legfeljebb kétmillió forintot fordíthat.

OLDALTÖRÉS: A KDNP az ügyintézési határidők csökkentését kérte

A köztisztviselőkről rendelkező törvénnyel, az uniós agrárpolitikával, a magyar földmoratóriummal folytatódtak az azonnali kérdések hétfőn a parlamentben. A kérdések között a népességfogyás, a sportcélú létesítmények helyzete, valamint a családpolitika is szerepelt.

A köztisztviselőkről rendelkező törvénnyel, az uniós agrárpolitikával, a magyar földmoratóriummal folytatódtak az azonnali kérdések hétfőn a parlamentben. A kérdések között a népességfogyás, a sportcélú létesítmények helyzete, valamint a családpolitika is szerepelt.

A köztisztviselőkről rendelkező törvénnyel, az uniós agrárpolitikával, a magyar földmoratóriummal folytatódtak az azonnali kérdések hétfőn a parlamentben. A kérdések között a népességfogyás, a sportcélú létesítmények helyzete, valamint a családpolitika is szerepelt.

Az MSZP a köztisztviselőkről

Gúr Nándor (MSZP) a köztisztviselői törvényről azt mondta, hogy számtalanszor felhívták a figyelmet arra, az európai jogrendszer kereteibe nem fér bele a valós és jogszerű indok nélküli felmondás. Hozzátette, ez a magyar alkotmányosságot is megkérdőjelezi.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára  közölte, hogy három szakszervezet mondta el a véleményét a javaslatról és ezek közül többet megpróbáltak beépíteni a törvényjavaslatba.
Kijelentette, a javaslat alapvető célja az, hogy a közigazgatás átlagszínvonalának javítása miatt kikerüljenek a rendszerből azok, akik jelenleg bénítják azt.

KDNP a földmoratóriumról

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, hogy a francia mezőgazdasági miniszter közelmúltbeli hivatalos látogatása után milyen segítséget kaphatunk a magyar földmoratórium meghosszabbításához.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában úgy fogalmazott, ígéretet kapott arra, hogy a francia kormány támogatja a magyar moratórium fenntartását.

LMP a Természetvédelmi Őrszolgálatért

Szilágyi József (LMP) arról kérdezte a vidékfejlesztési minisztert, hogy valóban meg akarják-e szüntetni a Természetvédelmi Őrszolgálatot. 
 Fazekas Sándor azt mondta, hogy nincs megszüntetésre irányuló szándék, de mint valamennyi állami szervezetnek, ennek a működését is át kell tekinteniük.

Fidesz az uniós agrárpolitikáról

Győrffy Balázs (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a vidékfejlesztési tárca milyen irányt kíván követni, hogy az uniós agrárpolitika vitájában hangsúlyosan jelenhessenek meg a kormányprogramban leírtak.
Fazekas Sándor közölte, hogy világosak az elérni kívánt célok. Elmondta, Magyarországnak érdeke egy erős, döntően közös költségből finanszírozott szakpolitika működtetése, amelynek középpontjában az élelmiszerbiztonság, a minőségi élelmiszer védelme, a biodiverzitás megőrzése valamint egy versenyképes és élhető vidék megteremtése áll.

A KDNP az ügyintézési határidők csökkentését kérte

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül a támogatási jogcímek keretében 9-12 hónapos ügyintézési határidőkkel találkoznak a kérelem benyújtói.
Mint kiemelte, problémát jelent az egyéves bírálati határidő.
Feltette a kérdést: mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy gyorsabban jussanak támogatásokhoz a gazdálkodók?
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint reális célkitűzés az ügyintézési határidők felére csökkentése.

Az MSZP a népességfogyás kapcsán kérdezett

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt években mérséklődött a "lélekszám csökkenés" üteme.
Azt kérdezte, hogy a kormány milyen további kormányzati lépésekkel kívánja megállítani a népességfogyást, és hogyan kívánja ösztönözni a gyermekvállalást?
Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyi államtitkár azt válaszolta: a családpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet. A múltban nem volt elég kiszámítható a családpolitika - jelentette ki.

A Jobbik a sportcélú létesítmények helyzetéről

Szilágyi György arról beszélt, hogy csupán a lakosság 9 százaléka sportol rendszeresen. Arra kérte az államtitkárt, hogy végeztessen felmérést a magyarországi portcélú létesítmények helyzetéről és kihasználtságáról.
Felvetette, hogy a kormány vizsgálja meg a Puskás Ferenc Stadion szabadidő-sportcélú kihasználásának lehetőségeit. A stadion futópályáit meg lehetne nyitni a nagyközönség előtt - tette hozzá.
Czene Attila államtitkár azt válaszolta: a gyermekek 75 százaléka csupán a testnevelés órák keretein belül végez rendszeres testmozgást. A kormány intézkedései között szerepel a mindennapos kötelező testnevelés a közoktatásban, valamint megújítják a testnevelés óra tananyagát is - mondta. Vizsgálják azt a lehetőséget is, hogy az önkormányzati sportlétesítményeket hétvégén ingyenesen vehessék igénybe az állampolgárok - jelentette ki.

Az MSZP a családi pótlékról kérdezett

Szűcs Erika (MSZP) arról beszélt, hogy 1998 és 2002 között, a polgári kormány idején a családi pótlék nem emelkedett. Így a családi pótlék reálértéke csökkent - tette hozzá.
Az adózási rendszeren keresztül kívánja most a kormány segíteni a családokat - mondta. Ennek kapcsán azt kérdezte: minden gyermek számíthat-e az állam támogatására, attól függetlenül, hogy a szülei dolgoznak-e?
Soltész Miklós államtitkár azt válaszolta: a kormánynak 1998 és 2002 között világos volt a családpolitikája.  
Természetesnek nevezte, hogy megkapják a családi pótlékot azok a családok, amelyek megérdemlik. Aki azonban nem járatja iskolába a gyermekét, attól megvonja az állam az iskoláztatási támogatást, és máshogy kapja meg azt - tette hozzá.

A Fidesz a spekulációs földárverések leállítását sürgette

A fideszes Hanó Miklós a spekulációs célú földárveréseket kifogásolta, és megkérdezte a vidékfejlesztési minisztertől: szándékoznak-e törvényt módosítani a megszüntetésük érdekében?
Fazekas Sándor vérlázítónak nevezte a párttársa által említett földárveréseket, és kijelentette: "több ilyen nem lesz".
A miniszter arra is kitért, hogy a kárpótlás hatálya alá sorolt földek sorsáról mielőbb döntést kell hozni. Lehetségesnek nevezte, hogy a földek önkormányzati tulajdonba kerüljenek, és azt is, hogy azokat tartós földbérlet formájában olyan fiataloknak juttatják, akik vállalják a megművelését, a családalapítást.

OLDALTÖRÉS: Hogyan jön létre tíz év alatt egymillió új munkahely?

A munkahelyteremtésről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény államfői visszaküldéséről is kérdeztek a képviselők az interpellációk között hétfőn a parlamentben. Az azonnali kérdések sorában szóba került a szlovákiai választás és a pálinkafőzés is.

LMP: hogyan jön létre tíz év alatt egymillió új munkahely?

Scheiring Gábor (LMP) interpellációjában azt kérte: a kormány adjon számot arról hogyan, milyen konkrét lépéseket tervez annak érdekében, hogy létrejöjjön tíz év alatt egymillió új munkahely és ez érezhető legyen már 2014-ben. A képviselő aggályát fejezte ki a legalacsonyabb képzettségűek foglalkoztatási helyzete miatt.
 Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: úgy teremtenek munkahelyeket, hogy levegőhöz juttatják azokat, akik képesek Magyarországon ezt megtenni. Hozzátette: az egy adókulcsos rendszer jelentősen mérsékli az adminisztrációt, elősegítheti a jövedelmek kifehérítését, kiszélesíti a közteherviselést és a változások eredményeként javulnak a foglalkoztatási feltételek, amihez hozzájárulnak a vállalkozások működési feltételeit segítő más intézkedések is. Senkinek sem csökkenthet a nettó jövedelme - jelentette ki.
Scheiring Gábor úgy reagált: az LMP maximálisan egyetért a kis és közepes vállalkozásokkal kapcsolatban tervezett intézkedésekkel, mert ezek javíthatják a foglalkoztatás helyzetét, de szerintük nem ellensúlyozzák az alacsonyan képzett, tartósan munkanélkülieknek adott pofont, mert az adóreform a jelenlegi formájában az ő rovásukra jutalmazza a felső osztályt.
A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés igen.

MSZP: a Fidesz reagáljon a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény visszaküldésére

Lamperth Mónika (MSZP) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény államfői visszaküldéséről beszélt, szerinte a szocialisták parlamenti vitában elhangzott érvei nagyjából lefedik Sólyom László indoklását.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában emlékeztetett arra: a két hónapos felmondási idő csak a 15 évnél hosszabb ideje dolgozóknál okozhat hátrányt a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz képest, de aki jó munkát végez, annak nincs mitől félnie.
Közölte, azok veszíthetik el az állásukat, akik szocialista támogatással kerültek a közigazgatással és nem jó minőségű munkát végeznek. Szerinte ez nem politikai kérdés, mert a közigazgatás az adófizetők pénzéből működik.
Lamperth Mónika sérelmezte, hogy Navracsics Tibor egy szót sem ejtett a törvény visszaküldéséről, ezért nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt.

MSZP: rendeződjenek megnyugtatóan az árvízkárok

Simon Gábor (MSZP) az árvízi magánkárok rendezéséről kérdezte a belügyi államtitkárt, mert szerinte a gazdasági válság miatt sokaknak nem volt biztosítása.
Kontrát Károly államtitkár válaszában felsorolta a kabinet eddigi intézkedéseit és jelezte, egyeztetnek a biztosítókkal az ügyben.
A szocialista politikus a választ azzal a kitétellel fogadta el, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság figyelemmel kíséri az egyeztetést és beszámolót kér róla.

Az MSZP a szlovák választás eredményéről
    
Az azonnali kérdések sorában az MSZP-s Kovács László a vasárnapi szlovák választásról azt mondta, az igazi veszteség a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kiesése a parlamentből, hiszen így a magyarság képviselete összességében gyengébb, kisebb, mint ami lehetett volna.
A politikus rámutatott: az elemzők egyetértenek abban, hogy az eredményben komoly szerepet játszott a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról szóló törvény parlamenti vitájának és elfogadásának az időzítése. "Kinek az érdekét szolgálta ez a sietség?" - kérdezte.
Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy fogalmazott: van annak valami bája, hogy egy olyan személy kéri számon a magyar érdekek képviseletét, aki a "merjünk kicsik lenni" gondolat jegyében folytatta külügyminiszteri tevékenységét.
Közölte: úgy ítélik meg, hogy az állampolgársági törvény semmilyen formában nem befolyásolta a szlovákiai választásokat.

 LMP a pálinkafőzésről

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, hogy ne a minőségi gyümölcspárlatok legyenek a pálinkafőzés szabadalmának az áldozatai. Szavai szerint el kell kerülni, hogy azokban a hordókban állítsák elő a gyümölcspárlatokat, ahol korábban olajat szőkítettek vagy tablettás bort készítettek. A képviselő versenysemleges szabályozást kért.
Fazekas Sándor közölte, hogy a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényt 2008-ban az Országgyűlés csaknem egyhangúan fogadta el. Azt mondta, hogy minden pálinkának, az otthon főzöttnek is ki kell elégítenie a pálinkatörvényben foglalt előírásokat.

Fidesz a LEADER - Közhasznú Egyesületről

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy állapítottak-e meg bármiféle szabálytalanságot a LEADER - Közhasznú Egyesület ügyében. A képviselő elmondta, hogy az egyesület 2009 májusa és 2010 februárja között 1,3 milliárd forint közvetlen támogatást kapott pályázati úton vagy miniszteri döntés alapján.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a LEADER - Közhasznú Egyesület az FVM álláspontja szerint több mint 320 millió forintot nem megfelelően használt fel. Miután ezt a felszólítás ellenére sem fizették vissza, polgári peres eljárást indítottak ellenük.
Közölte, hogy az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek.

OLDALTÖRÉS: A médiacsomag is felkerült a naprendre

A szegedi lézerközpontról, az érdi gyümölcs-, és disznövény-termesztési kutató-fejlesztő Kht.-ről, a Diagon Kft. gyorstesztjéről, valamint a családi gazdaságok helyzetéről kérdeztek a képviselők az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

 A médiacsomag is felkerült a naprendre

A képviselők megszavazták, hogy az Országgyűlés hétfői napirendje egészüljön ki a médiaszabályozást érintő előterjesztések és az adományok áfa-mentességét lehetővé tévő törvényjavaslat általános vitájával.
 Döntöttek arról is, hogy a földgázellátásról szóló törvény, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítása során eltérnek a házszabálytól, hogy még a hétfői napon megtarthassák a zárószavazást.

Az MSZP a szegedi lézerközpontról kérdezett

Botka László (MSZP) felidézte, hogy Szegeden épülhet meg az új európai kutatóközpont. Mint mondta, ez a létesítmény benne van abban a tervezett 44 európai tudományos központ között, mely azt célozza, hogy az Unió és Európa versenyképessége javuljon.
Felhívta a figyelmet arra, hogy komoly kötelezettségvállalások vannak a lézer megépítésére, 2015-ig a beruházás első ütemét meg kell valósítani.
A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány miként támogatja az új lézerközpont megépítését.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a kormány kiemelt célja a kutatásfejlesztés és az innováció támogatása. Hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja a foglalkoztatottságot növelő regionális kezdeményezéseket, a szegedi lézerközpont projektje eddig még semmilyen késedelmet nem szenvedett.
Hangsúlyozta azonban: az egész projekttel kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy az előkészítési szakaszban meghatározott feladatok és ütemtervek a konzorcium jelenlegi megállapodásai alapján reálisan nem teljesíthetőek.
 Kiemelte: a szegedi beruházás beleillik a kormány programjába, azonban ezt a projektet is megvizsgálják.
 A képviselő a választ elfogadta.

A Fidesz az érdi gyümölcs-, és dísznövény-termesztési kutató-fejlesztő Kht.-ről kérdezett

Németh Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az érdi gyümölcs-, és dísznövény-termesztési kutató-fejlesztő Kht., amely Magyarország egyik legnagyobb génbankja, kényszer végelszámolás alá került.
A kutatóintézet értékes földterülettel is rendelkezik, és ez nem az állam, hanem az intézet tulajdonában van - tette hozzá. 
Feltette a kérdést: van-e elegendő rálátása a minisztériumnak a végelszámolás folyamatára? Van-e esély arra, hogy továbbra is állami kézben maradjon a nemzeti vagyon? - kérdezte.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt válaszolta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a génbankokat megvédje. Kiemelte, hogy a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken található törzsültetvényeket, állatállományokat fenntartó szervezeteket egységes génbank hálózatba fogják össze.
A konkrét ügy kapcsán azt mondta: 2010. április 6-án vált jogerőssé az érdi gyümölcs-, és dísznövény-termesztési kutató-fejlesztő Kht végelszámolása, annak ellenére, hogy a cég hitelfelvétel nélkül működik, pénzügyi helyzete jelenleg is stabil.
A fideszes képviselő a választ elfogadta.

A Jobbik a Diagon Kft. gyorstesztjéről kérdezett

Gyenes Géza jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a diagnózis felállításához használt eszközök, tesztek megbízhatósága tekintetében megtéveszthetnek orvosokat.
A konkrétumokra rátérve azt mondta: a H1N1 járvány alatt bizonyos kórházak magáncég által üzemeltetett laboratóriumaiban egy új magyar vírustesztet használtak a sertésinfluenza diagnosztizálására; a teszt a Diagon Kft. terméke, amelyről azt állították, hogy egy lépésben, két óra alatt képes eredményesen kimutatni a influenza vírusát. A tisztiorvosi szolgálat által elvégzett vizsgálat azonban kimutatta, a teszt alkalmatlan a H1N1 vírus kimutatására - mondta.
Szócska Miklós államtitkár azt válaszolta: a Diagon Kft. által forgalmazott gyorsteszt forgalmazását felfüggesztették, ezt ezt közzé is tették.
A jobbikos képviselő a választ elfogadta.

A KDNP az egyéni, családi gazdaságok megerősítését szorgalmazta

Sáringer-Kenyeres Tamás az egyéni, családi gazdaságok megerősítése mellett érvelt.
Mint mondta, az EU-ban létezik az, hogyha a gazda elér egy adott életkort, és gazdaságát átadja egy közvetlen családtagjának, aki átvevőként vállalja, hogy legalább öt évig folytatja a gazdálkodást, akkor az idős gazdát életjáradék szerű rendszeres kifizetés illeti meg.
Ez jelentősen segíti a családi gazdálkodás fennmaradását - tette hozzá.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt válaszolta: a kormány és a vidékfejlesztési tárca minden eszközzel segíteni kívánja a hazai családi gazdaság megerősítését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság átadás illetékmentesége csak a termőföldre vonatkozik, ezt azonban ki kívánja terjeszteni a kormány valamennyi átadásra kerülő ingó és ingatlan vagyonelemre.    
Segíteni kell a családokat abban, hogy a generációváltás zökkenőmentesen végbemenjen - jelentette ki.
  A KDNP-s képviselő a választ elfogadta.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt - Rendkívüli bizottsági ülés lesz a Biszku-film betiltása miatt

Június 29-ére és 30-ra tűzte ki a házelnök az államfőválasztás időpontját - erősítette meg Schmitt Pál hétfőn a parlamentben, ahol a Biszku-film bemutatójának betiltásáról, a magánnyugdíj-pénztárak rendszeréről, a honvédségi tartalékos erők ismételt felállításáról is beszéltek a képviselők napirend előtt.

Június 29-ére és 30-ra tűzte ki a házelnök az államfőválasztás időpontját - erősítette meg Schmitt Pál hétfőn a parlamentben, ahol a Biszku-film bemutatójának betiltásáról, a magánnyugdíj-pénztárak rendszeréről, a honvédségi tartalékos erők ismételt felállításáról is beszéltek a képviselők napirend előtt.

Június 29-ére és 30-ra tűzte ki a házelnök az államfőválasztás időpontját - erősítette meg Schmitt Pál hétfőn a parlamentben, ahol a Biszku-film bemutatójának betiltásáról, a magánnyugdíj-pénztárak rendszeréről, a honvédségi tartalékos erők ismételt felállításáról is beszéltek a képviselők napirend előtt.

Június 29-én megválaszthatják az új államfőt

Június 29-ére és 30-ára tűzte ki az államfőválasztás időpontját Schmitt Pál - erősítette meg múlt szerdai közlését a házelnök a parlamentben. A házbizottság állásfoglalása szerint a választás első és második fordulója ugyanazon a napon is megtartható.

Fidesz: rendkívüli bizottsági ülés a Biszku-film bemutatójának betiltása miatt
    
L. Simon László a Biszku Béláról szóló film betiltása miatt emelt szót napirend előtt és közölte, hogy a történtek miatt keddre kezdeményezi az Országgyűlés kulturális bizottsága rendkívüli ülésének összehívását.     Elmondta: az Uránia mozi vezetése Biszku lányának fenyegetésére vette le programjáról a filmet, a bemutató azonban nem marad el, egy presszóban le fogják vetíteni. Felidézte, hogy Biszku Béla az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója volt, aki húsz évvel a történtek után is azt mondta, Nagy Imre megérdemli sorsát, s több fizikai megsemmisítést követelt. Vétkesek közt cinkos, aki néma - mondta, mindenki segítségét kérve a film bemutatása érdekében, külön kiemelve a szocialistákat és Lendvai Ildikót. Itt az idő eldönteni, hogy a forradalom vagy az ellenforradalom mentén gondolkodnak-e a szabadságról - tette hozzá, és azt kérte, a szocialisták győzzék meg Biszku Bélát és családját, ne akadályozzák a film bemutatását.
        
Jobbik: vizsgálja felül a kormány a magánnyugdíj-pénztárak rendszerét!

Hegedűs Tamás jobbikos képviselő közölte: a magánnyugdíj-pénztárak teljes felülvizsgálatára tesznek javaslatot, a mostani rendszer ugyanis szerintük az elmúlt másfél évtized legnagyobb "makrogazdasági szélhámossága". Azt kérte, ne engedjen a kormány a kívülről jövő, magánérdekeket szolgáló pénzügyi nyomásnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: évente 600 milliárdjába kerül a büdzsének a rendszer finanszírozása, ebből 370 milliárd a magánnyugdíj-rendszeré. Ha a jelenlegi rendszert az unió módosítaná, csökkenhetne az államháztartási deficit 3,8-ról 2,3 százalékra; ez kívánatos irány - mondta, hozzátéve: a magyar kormány az unióval közösen európai megoldást fog követni.

LMP: jogállami ellenforradalom

Schiffer András (LMP) felszólalásában kritizálta az alkotmánybírák, valamint az Állami Számvevőszék tisztségviselői jelölésének tervét, illetve a Fidesz médiacsomagját. Szerinte "jogállami ellenforradalom", az alkotmányos demokrácia félreértése zajlik. Nem a nemzeti együttműködés rendszere, ez legfeljebb narancsuralmi rendszernek lehet megfelelő, ami történik - közölte.
Navracsics Tibor azt mondta: a választások előtt hallotta már ezeket az érveket, ezeket mondják húsz éve, változó felállásban. Engedje meg, hogy a magyar alkotmányosság tiszteletben tartásával működőképessé tegyük a demokráciát, lesz kisebb parlament, önkormányzati testületek, működőképes Alkotmánybíróság és ÁSZ - közölte.
    
MSZP: demokratikus egypártrendszert akart kiépíteni a Fidesz
    
Mesterházy Attila szerint demokratikus keretek közötti egypártrendszert akar kiépíteni a Fidesz. A szocialista politikus úgy vélte: ennek a víziónak a megvalósításába kezdett az elmúlt harminc napban a Fidesz és  a 29 ponttal beismerték, hogy hazudtak. "Hazudtak a magyar választópolgároknak, hazudtak, reggel, délben és este" - fogalmazott, nevetést kiváltva a padsorokban ülőktől.  

Negligálják a parlamentet, a viták formálisak, a parlamentarizmus megcsúfolása zajlik - sorolta. Felszólította a kormányzó erőket, hogy hagyják abba a "handabandázást", nincs itt semmi nemzeti együttműködési rendszer, "Fidesz-úthenger van", ami mindenkit ki akar lapítani, aki másként gondolkodik.
Navracsics Tibor kiemelte: megérti,hogy az MSZP-ben elnökválasztási kampány van, de ezt nem a parlamentben kellene lefolytatni. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök azt mondta, szeretné, ha olyan lenne az ország mint ő, és, hogy a Gyurcsány-kormány nem vett figyelembe egyetlen ellenzéki javaslatot sem. Akkor nem szólalt fel Mesterházy Attila egyszer sem, amikor gumilövedékkel lőttek békés tüntetőkre, amikor a gyülekezési szabadság csorbát szenvedett - folytatta. Mint mondta, megérti, hogy a politikusnak mindenről az egypártrendszer jut eszébe, de szokjon hozzá, hogy itt parlamenti demokrácia, többpártrendszer van, Welcome to the club! - zárta felszólalását Navracsics Tibor.

KDNP: tartalékos rendszert a honvédségben!

Firtl Mátyás az árvízi védekezés tapasztalatai alapján a honvédségi tartalékos rendszer kiépítése mellett érvelt. Mint mondta, ez a nemzet érdekét szolgálja, s alapvető biztonságpolitikai kérdés is.
A KDNP a tartalékos erő létrehozását mindig is támogatta - jegyezte meg, hozzátéve: az elmúlt nyolc év kormányzása lenullázott minden célt, s jelenleg 17 fős ez az állomány.
Kitért arra is, hogy a földrajzi elhelyezkedés miatt is folytatni kell az első Orbán-kormány alatt megkezdett Vásárhelyi tervet.
Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában rámutatott: az önkéntes tartalékos erő kidolgozása jelenleg is folyik, várhatóan 2012 január 1-től kezdődhet meg négyezer tartalékos erő felállítása, de ez az időpont előrehozható, s akár 2011-ben megindulhat a program. A műveleti és alkalmazási terveket kidolgozták, a jogszabályi környezetet hamarosan kialakítják, a rendszer feltöltéséhez szükséges erőforrásokat kell biztosítani.