Feltárul az ügynöki múlt

Székesfehérvár - Városunkban tartotta pénteken a Magyar Evangélikus Egyház 13. zsinatát.

J. Mező Éva

Működése óta első alkalommal tanácskozott a zsinat vidéki városban, Muntag András, a zsinat nemlelkészi elnöke a városban folyó gyülekezeti munka elismerésének tartja a helyszínválasztást. Az evangélikus egyházban évente négy alkalommal ül össze a zsinat, a tavalyi struktúraváltozást követően ez helyettesíti az országos közgyűlést. Pénteken először a szakmai zsinati bizottságok elnökei terjesztették be jelentésüket, többek között a missziói, az ifjúsági, az oktatási   bizottságé, vagy a sajtóbizottságé, amit Novotny Zoltán elnök képviselt.
Két kiemelkedő fontosságú kérdés is a zsinat elé került. Egyik az evangélikus egyház költségvetésének megvitatása volt, ami a 860 milliós állami támogatás megvonása miatt kapott kiemelt figyelmet,  illetve az evangélikus egyházon belül ügynöki múlttal rendelkező tagok, illetve lelkészek vizsgálatáról szóló beszámoló. Itt került ugyanis először nyilvánosságra, a 2005-ben alakult tényfeltáró bizottság kutató munkája.
Az evangélikus egyház  zsinata a kötségvetés irányelveit a megszorítások jegyében határozta meg. Döntöttek arról, hogy ennek ellenére oktatási és szociális intézményt nem zárnak be, dolgozót nem bocsánatak el, ha kell, a tartalékalaphoz nyúlnak.
A történelmi bizottság jelentése még nem nyilvános, most a várhatóan májusban megjelenő első kötet tartalomjegyzékét fogadta el a zsinat. Hazánkban elsőként az evangélikusoknál közel ötven személy ügynöki múltját vizsgálták meg, rövidesen erről bővebb beszélgetést közlünk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!