Vona Gábor: az ítéletnek beláthatatlan következményei lehetnek

Gaudi Nagy Tamás ügyvéd (b) és Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület elnöke
Fotó: MTI

Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel - fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája.
A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg - tette hozzá. 
Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki".
A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak. Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.  
Vona Gábor kifejtette azt is, megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ami sajnos nem sikerült. A Magyar Gárda ügye szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, "jó döntés nem is születhetett". Az ítéletnek "beláthatatlan következményei" lehetnek, hiszen "szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével" - tette hozzá Vona Gábor.
A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-ei, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. 
 A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel - ezt a döntést hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla.

Roma vezetők üdvözlik a bíróság döntését

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke és a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott is üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntését, amelyben jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke - aki az elsőfokú eljárásban felperesi oldalon beavatkozó volt az ügyészség által kezdeményezett perben -  az MTI-nek a jogerős döntés hírére úgy fogalmazott: „győzött a józan ész, a demokrácia, a cigányság és az egész ország”. Hozzátette: bíztak abban, hogy a bíróság is belátja, a "Prikezsia Gárda" tevékenysége ártalmas a cigányságra és az egész társadalomra. (Az OCÖ politikusai a nyilvánosság előtt a Magyar Gárdát Prikezsia, cigányul "minden rosszat megtestesítő" gárdának nevezi).
A roma vezető a magyarországi cigányság nevében üdvözölte a bírósági döntést. Megjegyezte, azokon a településeken, ahol a Prikezsia Gárda korábban végigvonult, fellélegezhetnek az emberek, mert fekete egyenruháikban nem félemlíthetik meg tovább a cigányságot. Félő azonban, hogy a szellemiségük tovább él, más formában visszalopakodhatnak és újra hangot adhatnak cigányellenes és antiszemita nézeteiknek.
Teleki László, MSZP-s országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott az MTI-nek úgy fogalmazott: „újra hitet és reményt ad a magyarországi cigányságnak, hogy a szélsőséges eszmét vallók szervezett formában nem folytathatják, gyakorolhatják tevékenységüket”.

Draskovics: a közrend fenntartása az állam monopóliuma

A Magyar Gárdát feloszlató bírósági ítélet a jogállam nagy győzelme - mondta az ítélethirdetés után az igazságügyi és rendészeti miniszter az MTI-nek.

MTI

Csütörtökön kihirdetett ítéletében jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla.
 A Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája kifejtette: egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel. A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg - tette hozzá.
Draskovics Tibor az MTI-nek úgy fogalmazott: jogerősen bebizonyosodott, hogy senkinek nincs joga kikezdeni az állam rendfenntartási monopóliumát, senkinek nincs joga másokkal szemben fenyegető módon fellépni. Hozzátette: ezzel az ítélettel a magyar állam bebizonyította, hogy képes és kész megvédeni magát mindenféle alkotmányellenes törekvéssel szemben.
A tárcavezető bízik abban, hogy ez a döntés fontos figyelmeztetés lesz mindazoknak, akik a jövőben arra készülnének, hogy önös politikai érdekből kihasználják a társadalomban meglévő feszültségeket.
A közrend és a közbiztonság fenntartása - mint mondta - az állam monopóliuma, de kötelessége is, és ez a döntés üzenet az államnak is, hogy következetesen tennie kell a dolgát és rendet kell tartania.
Kérdésre válaszolva közölte: a feloszlatás ellenére tovább működő társadalmi szervezetek alapítóit, szervezőit a törvény szabadságvesztéssel büntetheti. Hozzátette: ez a bírói döntés, illetve annak indoklása egyértelművé tette, hogy mit lehet és mit nem, és ez iránymutatást adhat a bíróságoknak a későbbi szervezeti, egyesületi bejegyzésekhez is - mondta a miniszter. 
 "Úgy gondolom, hogy a szabadságot, az állampolgári jogokat a jogállam képes megfelelő jogi eszközökkel biztosítani, a rendőrség pedig hozzáteszi azt az erőt, ami ehhez szükséges" - fogalmazott Draskovics Tibor.