A Föld közös otthonunk

- Az eddig jelzett harmincnál is több országban következhet be az éhezés miatt konfliktus - mondta Kanizsay professzor. Szerinte olyan helyeken is, amelyekről ezt egyáltalán nem gondolnánk. - Lázadások ugyanis nemcsak kifejezetten éhezés miatt robbanhatnak ki, hanem egy-egy népszerű termék, a cukor vagy a kávé átmeneti hiánya ugyanúgy okozhat halálos áldozatokat követelő tüntetést, amely bármivé fajulhat. Nem csak Afrikában, a fejlett közép-amerikai államokban, és az indonéz szigetvilágban is számítok éhségháborúkra.

- Az édesvíz világszerte egyre nagyobb kincs manapság. Ez ugyancsak lehet a jövőben háborús ok?

- Az élelmiszer, az olaj és az ivóvíz - ezek hiánya, illetve birtoklása okozhatja majd leggyakrabban az összecsapásokat. Egyébként egy sor országban már követelmény, hogy az öntözésre alkalmas területeket tökéletesen ki kell használni, mert ellenkező esetben iszonyú következményű vízhiány köszönthet be.

- A Nyugat képes elébe menni a problémáknak?

- Saját biztonságának, életszínvonalának, kultúrájának megőrzése érdekében kénytelen lesz, különben ráborul az éhező, orvosi ellátást nélkülöző, analfabéta tömeg. Ennek jelei már mutatkoznak Európa déli részén, ahol talajt fognak a nélkülöző szerencsétlenek. Nálunk még egyelőre nincs nagyobb menekülttömeg, de a bicskei és debrecenei befogadóállomásokon már megjelentek ezek az emberek. Ezért nekünk is meg kellene tenni időben a szükséges intézkedéseket, ha nem akarjuk megvárni a nagyobb problémákat.

- Nem az uniónak kellene közös megoldást találnia?

- Az Európai Unió nemzetközi fejlesztési célokat dolgozott ki, voltak sikeres megmozdulások, de az alapvető kérdések megoldatlanok. Nagyon nehéz megértetni az európai kereskedővel, hogy ne a gyors profit miatt fektesse be az euróját például Afrikában, hanem egy hosszabb távú megoldásban gondolkodjon.

- Európa a délszláv válság idején sem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel. Most a szudáni Darfúrban próbálkozik a hírek szerint. Eséllyel?

- A darfúri helyzet elég összetett. A szudáni kormány először csak az Afrikai Uniót engedte be, később azonban már az ENSZ tanácsadóit is, de az ottaniaknak nagyon sok fenntartásuk van a nyugatiak jelenlétével kapcsolatban.

- Miért van szembenállás?

- Szudán védi az ásványkincseit, az olajat, és néhány külföldi esetében feltételezte az ENSZ-misszió melletti tevékenységet, hogy finoman fejezzem ki magam... Mégis úgy gondolom, már látszik fény az alagút végén.

- Megérthető lehet az afrikai törzsi háborúk kiújuló sorozata egy európai viszonyok között élő ember számára?

- A helyi vezetésnek is nehéz a 483 törzset irányítani, hiszen 250 éves elmaradásban élnek. Még a kommunikáció is bonyolult, megértetni azt, hogy 2009-ben nem helyes út a törzsi vérbosszú. Január 9-én ünnepelték például a négyéves észak-dél elleni háború békekötését az egyik szudáni nagyvárosban. Két törzs azon veszett össze, hogy ki táncoljon az elnöki pódium előtt. Tizenhárom halott volt az eredmény. Ők nem érzik át a történtek súlyát, tarthatatlanságát, nekik ez a természetes.

- A nyugati államok által gyártott fegyverek nagy része Afrikában köt ki. Ugyanennek a Nyugatnak miért lenne érdeke a béke?

- A fejlett államok, ha már Istenben nem hisznek, rá lesznek kényszerülve a fegyvereladások csökkentésére éppen úgy, mint az éhezés problémájának a kezelésére. Saját érdekükben. A gazdasági válság is bizonyítja, fel kell, hogy ébredjen a világ, mert a globalizáció nem jelent megoldást és nem mindenható.

- Afrikán segíthet, hogy fekete ember az USA elnöke?

- Hatalmas a várakozás, de képtelenség gyors változást elérni. Az is nagy siker, ha Obama elindul a helyes úton.