Termálvíz: drágán és hidegen?

Az FMH olvasóitól több panasz is érkezett levélben, telefonon, amelyek a fürdőkkel kapcsolatos hiányosságokra hívták föl a figyelmet. Így például arra, hogy az átlagembernek megfizethetetlen a belépő, előfordul, hogy hűvösnek érzik a vizet, illetve ha leengedik a vizet, nem lehet fürdeni a gyógymedencében. Az interneten megjelenő fórumos véleményekből van pozitív, negatív is. 


Van, aki fázik az agárdi fürdő vizében
Fotó: FMH-archív

Az FMH megkeresésére azt a velencei fürdő igazgató asszonya is bevallotta: tudják, vannak még hiányosságok és fejleszteni is kell még.
- A Hírlap levélírója azonban nem tudhatja, bár szerintem már olvashatott volna róla, hogy a velencei általános iskolások nálunk tanulnak úszni, egyelőre bent, ha kész a külső úszómedence, akkor abban  - mondta válaszában  Rábaközi Réka  ügyvezető igazgató.  Az önkormányzattal kötött, tanévre szóló  szerződés szerint az alsótagozatosok járnak hozzánk, de már szóba kerültek az óvodások is. 
Akciókat is tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy bejussanak a környékbeliek, azok is, akiknek nagyobb kiadást jelentenek az áraink. Négycsillagos szállodánk vendégeit szolgálja ki a fürdő,  a színvonalat  ehhez igazítjuk. A létesítmény nem önkormányzati, a vendégeink elvárásai is mások.  

Az egyik vendég lapunknál is szóvá tette: nem tudott megmártózni a gyógymedencében, mert nem volt benne víz.  
- A gyógymedence sehol, így nálunk sem vízforgatós, szűrjük a vizét,  de esténként le kell engednünk, hajnalban újratöltjük. A vendég valószínűleg a nyitás után érkezhetett, amikor még a tisztiorvosi szolgálat többször is mintát vett a termálvízből. A fürdő befogadóképessége 360 vendég egyszerre, de előfordulhat, hogy nem tud bejutni mindenki, aki szeretne. 

A vendégek, akik közt vannak Hírlap olvasók, azt is elmondták, szerintük kicsi a fürdő. Építettek volna egyet, de  olyat, amelynek megfizethetők az árai - a velenceit drágállják -, befogadóképessége, szolgáltatásai, kínálata  is megfelel az érkezőknek és a helybelieknek is. A negatív tapasztalatok  közé tartozik a velencei hosszú várakozási idő a be és kijutásnál, viszont dicsérik az igényes szanuákat, a kényelmes pihenőtereket, de kifogásolják a hőmérsékletet, nem a vizét, a légterét. 
Az agárdira ráckeresztúri olvasónk panaszkodott, mert egy idő után fázik a vízben. Hová érdemes menni élményért, termálvízért? Nem könnyű a döntés! 

Az említett olvasói levelekből alább olvashatnak!

Két megközelítésből

Olvasóink véleménye fontos a lapunk, de bizonyára azok számára is, akikről amikről a leírtak megfogalmazódnak. A megyében vendégfogadásra alkalmas két termálfürdőről a velencei megnyitása óta több véleményt is kézbesít a posta vagy az internet. Pusztavámi olvasónk, K. F. (aláírta levelét, de nem járult hozzá neve közléséhez), a következőket írta: "A velencei fürdő megnyitásával törvényszerű, hogy versenyhelyzet jött létre az agárdi fürdővel. A fürdőzők egy része mindkettőt ki fogja próbálni, és ezt  követően  minősít. Például az ár, a szolgáltatások választéka, színvonala és a többi alapján. A velencei fürdő adottásága,  hogy közvetlenül a tó partján, a vonat- és az autóbuszmegállóknál épült. Az agárdi fürdő és a tó közötti távolság körülbelül két kilométer. Elérhetőségét helyi-, illetve Székesfehérvárról indított autóbusz céljáratok segítik. Az elmúlt 23 évben jelentős  fejlesztések  történtek az agárdi fürdőben, tervezik a kinti úszó- és gyermekmedence építését.  Meg kellene teremteni a 'családos strandolás', lubickolás  lehetőségét.  A már említett versenyhelyzet miatt fontos szerepe van az időtényezőnek."
 
Másik levélírónk tapasztalata, és így levele is érdekes. "Látom, hogy nemcsak az én fantáziámat mozgatta meg az új fürdő." Más megközelítésből fogalmazta meg véleményét. Levelét Kis Kata névvel írta alá, bár az e-mail feladója más. Véleményéből idézünk: szerinte a Velencei-tó partján élő magyar emberek szeretnék télen használni a szép fürdőt. Ők nem vesznek igénybe  négycsillagos hotelt,  és nem konferenciáznak. "Az uszodába elképzeltem a környék iskolás gyermekeit, akik testnevelés órán megtanulnak úszni. De, hopp, megállj, egy gyerekjegy 2200 forint, a felnőtt 2600. Ez bizony nem a lakosságnak szól.  Finoman jelzi, hogy kívül tágasabb,  ide  előkelő, pénzes konferenciaturistákat várnak. Jön az áhított nyugati, gazdag business man, szétnéz a mocskos partokon,  ahonnan már a vízi  lépcsőket is kilopták, átgázol a szeméthalmokon, és felkiált: igen, ez  exkluzív, ide hívom meg a partnereimet!"  
Olvasónk a többi közt felteszi  a kérdést: "Nem lenne jó, ha elérhető áron sokan vennének  fürdőjegyet?  Miért kell a saját hazánkban kívülről az orrunkat az üveghez nyoma nézni, hogyan fürdenek az Európai Unió tagjai?"