OGY - Napirenden az alaptörvény második módosítása (frissülő hír)

Fidesz: előrelépést jelent a törvénymódosítás 

 Pichler Imre (Fidesz) a múzeumok helyzetéről szólva azt mondta: a szocialista kormányok alatt folyamatosan vonult ki az állam erről a területről, ezzel csökkentette forrásaikat.
Előrelépésként értékelte a közművelődési, kulturális normatíva visszaállítását, és elmondta azt is: a tartós vagyonrendezés érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek egyes településeken, például Szigetváron, amelyet tipikus esetként említett. Azt mondta, a szocialista kormányok 2003-tól "szinte eltörölték a föld színéről" az ottani múzeumot. 

 L. Simon László: a helyiek szerepvállalása a legfontosabb
    
L. Simon László államtitkár zárszavában azt mondta: nemcsak a jobb módú, de a szegényebb települések is képesek múzeumokat létrehozni napjainkban. Olyan esetekről is említést tett, amikor minisztériumi támogatással jött létre új intézmény. Az intézményfenntartás szempontjából a legfontosabb momentumként beszélt a helyiek szerepvállalásáról, amely nélkül jól működő múzeumok is elsorvadhatnak. 
Az államtitkár a finanszírozás és a jogszabályi háttér kiszámíthatóságát, következetességét tartotta fontosnak, amelynek szerinte a tárgyalt javaslat eleget tesz. 
Kifogásolta, hogy Hiller István az oktatási rendszerről adott bírálatot. Nem értette, hogyan tudta a politikus a múzeumok helyzetét az iskolákéhoz hasonlítani, mert szerinte ezek összehasonlíthatatlanok.
Alaposan átgondoltnak és jól felépítettnek nevezte a javaslatot, amelyről azt mondta: hozzájárul mind a kisvárosokban, mind a nagyobbakban élők művelődési igényeinek kielégítéséhez.
  
A nemzeti levéltárakkal kapcsolatban azt válaszolta a szocialista politikusnak: attól még, hogy máshol nem létezik hasonló modell, működhet jól. Hozzátette: a nemzeti levéltári rendszer felállítása mögött szakmai konszenzus van.
Beszámolt arról is, hogy az 1950-ben megszüntetett városi levéltárak visszaállított rendszerét a mostani módosítások nem érintik, mint ahogy a szaklevéltárak rendszerét sem. A szakmai kontroll erősítésének nevezte, hogy szabályozottá válik a múzeumalapítás.
A látogatószámról folytatott vitához azt fűzte hozzá: természetesen nem ennek alapján szelektálnak az intézmények között, de meg kell oldani a látogatószám növelését azokon a helyeken, amelyeket évente néhány tucatnyian keresnek fel. Az államtitkár megengedhetetlennek nevezte az ilyen intézmények változatlan működtetését. 
Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Határidő módosítást kért az NFM

 Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselője kérte azt, hogy az év végéig hosszabbítsák meg a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatának határidejét. A javaslat előterjesztőjeként felszólaló Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kérést az elvégzendő munka mennyiségével indokolta.
 Emlékeztetett arra, hogy a kolontári katasztrófát követően hozott határozatot arról az Országgyűlés, hogy vizsgálják felül a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait. Hangsúlyozta, hogy miután tárcájuk elkezdte a munkát, szembesültek azzal, hogy az előző kormányok nem végeztek ilyen típusú átfogó felmérést.
Szavai szerint ezután körülbelül 12 ezer, egymástól eltérő számviteli és adatszolgáltatási rendszerben született szerződést kell felülvizsgálniuk.    
    
Fidesz: az elmúlt húsz évet vizsgálják

Ríz Levente (Fidesz) azt mondta, hogy a határozati javaslat nem az elmúlt nyolc, hanem az elmúlt húsz évet szeretné vizsgálni. Szavai szerint, miután korábban ilyen típusú felülvizsgálatot nem hajtottak végre, jó lenne tudni, hogy milyen út vezetett a kolontári katasztrófához, illetve hogyan történhetett meg, hogy mára csak egy cukorgyár maradt Magyarországon.
Ékes József (Fidesz) arról beszélt, hogy amikor a döntés megszületett, már akkor is érezni lehetett, hogy hihetetlenül nagy mennyiségű anyagot kell feldolgozni.
    
A részeredmények bemutatását hiányolta a Jobbik

Kepli Lajos (Jobbik) felhívta a figyelmet, hogy a határozati javaslat beterjesztésekor a kormányzat rendkívül rövid határidőket szabott. Az eredeti elképzelések alapján már 2011. november 30-ig, illetve december 15-ig le kellett volna zárni a munkát - mondta. A képviselő hozzátette, éppen ő javasolta, hogy a vizsgálat lezárását és a jelentés elkészítésének határidejét tolják ki 2012. május 31-re, illetve június 15-re.
Hangsúlyozta, hogy most viszont hónapokkal korában lejárt határidők módosítását kéri az NFM. Közölte, hogy a Jobbik támogatni fogja a változtatást, de ezután keményen számon kérik a kormányon, hogy mit végeztek az ügyben.
Párttársa, Magyar Zoltán szintén azt emelte ki, hogy az indoklásban legalább valamilyen részeredményről tájékoztatást kellett volna adni.
Szilágyi György is azt hangoztatta, hogy a kormány mulasztásba keveredett, hiszen eredetileg május 31-ig meg kellett volna vizsgálni a szerződéseket. A képviselő szerint éppen ezért a határidő módosítását már májusban kérelmezni kellett volna.
    
 A vitában elhangzottakra reagálva Hegmanné Nemes Sára azt mondta, több, a Jobbik képviselői által felvetett gondolattal is egyetért.
Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: erősebb lesz a helyi kulturális érdekek képviselete

A Fidesz szerint erősödik a helyi kulturális érdekképviselet a múzeumtörvény eredményeként, míg az MSZP azt bírálta, hogy a közművelődési rendszer eltérően épül fel az oktatásitól. A KDNP a javaslat keddi általános vitájában úgy látta: az megteremti a kulturális nemzetépítés feltételeit, míg a Jobbik az örökségvédelmet féltette.

Fidesz: erősebb lesz a helyi kulturális érdekek képviselete

Gyimesi Endre a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a megyei rendszer fenntarthatatlansága "kódolva volt" a rendszerváltást követően kialakított struktúrában, mivel az intézményfenntartó önkormányzatoknak nem volt elég bevételük saját intézményrendszerük fenntartásához. Szerinte ehhez járult még "a konzervatív átütő sikere a 2006-os önkormányzati választásokon, amit a szocialista kormányzat büntető lépései követtek".
Leszögezte azt is, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű egyeztetés zajlott az érintettekkel. Szerinte ennek köszönhető, hogy a könyvtári területen szinte teljes konszenzus alakult ki és a múzeumi területen is eltűnt "számtalan szakmai és pénzügyi aggály".
Gyimesi Endre hozzátette: a törvényjavaslat újraértelmezi az állami szerepvállalás "reális határait", de az eddiginél hangsúlyosabban szerepet kap a helyi, lokális kulturális érdekek képviselete is.

 MSZP: a kormány az ellenkezőjét mondja, mint másfél éve 

Hiller István (MSZP) kifogásolta, hogy másfél éve még centralizációt javasolt a kormányzat a közművelődés terén, most azonban - a szocialista politikus által helyeselt módon - ennek ellenkezőjét teszi. Bírálta ugyanakkor, hogy az ország közigazgatásának egy másik jelentős területén, az oktatásban az ellenkezőjét teszi a kabinet, mint a közművelődésben: államosítja az intézményeket. Mi az önök véleménye? - tette fel a kérdés.
A finanszírozásról szólva a képviselő azt mondta: ennek rendszere, kellő források mellett képes a közművelődés differenciált igényeit kielégíteni. Hozzáfűzte, hogy a költségvetés tárgyalásakor is vitázott volna erről, így bírálta, hogy a kormánypártok elhalasztották ennek tárgyalását. 
A szocialista politikus - korábbi oktatási és kulturális miniszter - az egyes intézmények differenciált kezeléséhez kapcsolódó felfogást helyeselte. Felrótta azonban a kormánynak, hogy több mint 20 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást elvett a magyar kultúrától, és azt mondta: így csorbát szenved az a törekvés, hogy a kultúra a legkisebb településekre is eljusson az országban. 
Hiller István avíttnak nevezte azt a szemléletet, amely nemzetivé teszi a  levéltári rendszert. 
    
KDNP: a nemzetnevelés a legfontosabb feladat

Pálffy István kereszténydemokrata képviselő a legfontosabb feladatnak nevezte a nemzetnevelést, amely - mint mondta - az oktatáson túl a közgyűjteményeken és könyvtárakon keresztül történő nevelést is jelenti. 
A kulturális nemzetépítés feltételeit ezért meg kell teremteni - hangsúlyozta -, hiszen ez a nemzet fennmaradásának, vagyis jövőjének biztosítéka. 
A törvénymódosítással szerinte olyan lehetőség nyílik az emberek számára, amelyre mintegy heten éve nem volt példa.

Jobbik: elvész az örökségvédelem csúcsszerve  

 Hegedűs Lórántné (Jobbik) azt mondta, hogy az intézményesített örökségvédelem csúcsszerve véglegesen megszűnik Magyarországon. 
 A korábban létrehozott megyei intézményfenntartó központokról szólva azt mondta: a kiépített intézményrendszer megbukott, hiszen a korábbi tervektől eltérően képzeli el az intézményhálózatot a kormányzat. 
A képviselő a jogszabályváltozások kapkodó beterjesztését azzal indokolta: nincs pénz az örökségvédelemre. Az intézményfenntartásra fordítható normatívát a Jobbik vezérszónoka nem tartotta elegendőnek, és vitatta, hogy a plusz költségeket a települések át tudnák terhelni a lakosságra. 

Fidesz: jó javaslat született, ezt bizonyítja a vita hiánya 

Cser-Palkovics András (Fidesz) visszautasította azt a vitát, amely az oktatás és a közművelődés különböző megoldásait bírálta. Örömét fejezte ki, hogy még a szocialisták szerint is jó irányba halad a finanszírozás. 
A Jobbik vezérszónokának felszólalására reagálva közölte: nem a kulturális örökségvédelemről szól a beterjesztett javaslat. 
A képviselő hiányolta az érdemi vitát az előterjesztéssel kapcsolatban, szerinte ez is azt bizonyítja, hogy jó előterjesztés született, és fontos előrelépésnek nevezte a finanszírozás kiszámíthatóbbá tételét.

MSZP: a jövő dönt a törvényjavaslatról

Varga Zoltán arról beszélt, hogy 2006-ban nem volt olyan változás, mint amiről az államtitkár szólt. Nem vonták el az illetékeket a megyei önkormányzatoktól, és a forrásmegosztás tekintetében sem volt változás, a megyei jogú városok ma is kapják ezeket az összegeket - mondta az ellenzéki képviselő.
A törvényjavaslatban foglaltakról a jövő dönt, és ez nagyban függ attól, hogy a 2013-as költségvetés számai hogyan alakulnak, és hogy, a kisebb települési önkormányzatok mire lesznek képesek a közművelődési intézmények fenntartása terén - fejtette ki.

Fidesz: növekedett a kulturális normatíva

Horváth Zoltán szerint a javaslat egy "rendszerszerűen megreformált új struktúrát" eredményez, finanszírozható irányba tereli "a régi világot", és tiszta viszonyok alakulnak ki a kulturális intézmények rendszerében. 
Az indítvány egyértelműen definiálja a fenntartói kört, és azt, kinek, mi a feladata, és a közművelődés országos rendszere újraindulhat - jegyezte meg.

OLDALTÖRÉS: Napirenden az alaptörvény második módosítása

Napirenden az alaptörvény második módosítása

Hét előterjesztés általános vitájával folytatja munkáját az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.

A parlament elsőként a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010 közötti munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról vitázik. Utóbbi előterjesztés az európai uniós jogharmonizáció mellett módosítaná többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló jogszabályt, a lakáspénztár-törvényt és a stabilitási törvényt is.

Szintén ma lesz az együttes általános vitája az alaptörvény második módosításának és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítási javaslatoknak is. A két indítvány elfogadása esetén az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt követően nyújtotta be előterjesztését, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt a szabályozást, amely 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát.

Az ülésnap hátralévő részében terítékre kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat, továbbá az a kormánypárti indítvány is, amely szeptember végéről december 31-re változtatná a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját vizsgáló bizottság megbízatását.

Kósa: az ajánlószelvények nem védték meg a politikát a paprikajancsiktól

A kopogtatócédulák rendszere nem védte meg a magyar politikai életet, a parlamentet a "paprikajancsiktól" az elmúlt húsz évben - állt ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az ajánlószelvények megszüntetése mellett az M1 Ma reggel című műsorában, kedden.

A kormánypárti politikus arra a riporteri felvetésre, hogy nem válik-e a politikai mezőny egyfajta bolhacirkusszá attól, hogy a jelöltté váláshoz nem lesz szükség ajánlószelvények összegyűjtésére, azzal a kérdéssel válaszolt: vajon tényleg megvédte a politikát vagy a parlamentet ez a szűrő attól, "hogy nyilvánvaló paprikajancsik, bohócok, kalandorok, haszonlesők, megélhetési emberek kerüljenek tömegével a parlamentbe?".

"Gondoljunk csak Torgyán Józsefre, vagy néhány olyan figurára, akit mindenki ismer" - folytatta Kósa Lajos, saját felvetésére nemmel válaszolva.

Az alelnök hétfőn, szintén az M1-en beszélt arról, hogy a Fidesz javaslata szerint a megszűnő ajánlószelvények helyett a jövőben kétszáz aláírást kell majd összegyűjteni a parlamenti választáson való képviselő-jelöltséghez.

Napirend előtt: uniós bizottság, örökségvédelem, rokkantak, unió)

Az európai ügyek bizottságáról, az örökségvédelemről, a rokkantak helyzetéről, valamint az Európai Unió jövőjéről beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapjának nyitányaként.

Fidesz: húszéves az európai ügyek bizottsága

A fideszes Hörcsik Richárd az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának húsz évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a 1992 szeptemberében felálló testület meghatározó szerepet játszott az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásban. A képviselő szerint a Közép-Európában elsőként felálló integrációs bizottság katalizátorként hatott az ország csatlakozására.

Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés mindig ellenőrizni tudta a kormány integrációs tevékenységét, ezzel a bizottság - mondta - "tényező lett".

Az államtitkár a testület történetéből a magyar uniós elnökség időszakát emelte ki.

Az LMP az örökségvédelem átszervezését bírálta

Karácsony Gergely (LMP) szerint Magyarország nemzeti kulturális öröksége ellen vív harcot a kormány. Megdöbbentőnek nevezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) átszervezését, amelynek következtében a létrejövő új intézmény számos funkciót elveszít.

A műemlékeknek ezáltal nem lesz megfelelő szakmai védelme, a hivatalok nem tudnak majd ellenállni a befektetői lobbinak - fogalmazta meg aggályait az ellenzéki képviselő, aki szerint a KÖH-nek éppen a megfelelő műemlékvédelem lett a veszte.

L. Simon László kulturális államtitkár azt mondta: soha, senki nem mondta, hogy megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ezzel kapcsolatos kormánydöntés nem született - hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány az átszervezésről határozott, és a másodfokú eljárásokat adta más intézményekhez.

Nem igaz az az állítás sem, hogy "csak" a tudományos munka marad a szervnél, hiszen az intézmény hatósági feladatokat is ellát majd - jelentette ki.

A világörökségi ügyek intézése, a nemzeti emlékhelyekkel, a határon túli ügyekkel kapcsolatos eljárások, gyűjteményi feladatok - sorolta az államtitkár azokat a feladatokat, amelyek a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ végez majd.

Az MSZP a rokkantak védelmében emelt szót

A szocialista Tóth Csaba a rokkantak védelmében szólalt fel. Szerinte a kormány lejáratta ezt a társadalmi csoportot, amikor arról beszélt, milyen sokan élnek vissza a státusszal.

Sokaknak csökkent az ellátása a rokkantság felülvizsgálata nyomán - mondta, és az államtitkártól választ várt arra, mit gondol, amikor a kormány csökkenti a megváltozott munkaképességűek támogatását.

Soltész Miklós szociális államtitkár a korábbi kormányok megállapításait idézte fel, amelyek szerint fenntarthatatlan volt a magyarországi rokkantsági rendszer. Azt mondta, a mostani átalakítás alapjait, a rokkantság felülvizsgálatának módszerét 2008-ban tette le egy háttérintézmény, és ezt az akkori kormányzat is elfogadta.

Fontosnak nevezte, hogy a legrosszabb állapotban lévők továbbra is hozzájussanak a támogatáshoz, de - jelezte - a kabinet a munkaképes embereket vissza kívánja vezetni a munka világába.

A Jobbik szerint menthetetlen az Európai Unió

Lenhardt Balázs (Jobbik) az Európai Unió országainak kríziseiről beszélt, mint mondta, ezek a tagállamok mind az unió és az IMF pénzébe kapaszkodnának. Reményét fejezte ki, hogy Magyarországnak nem sikerül szerződést kötni a valutaalappal, és hangot adott azon véleményének is, hogy az eurót már nem lehet megmenteni.

Európa nem tud szorosabb szövetségbe forrni - jelentette ki, menthetetlennek nevezve a közösséget. A korlátlan növekedésre épülő gazdasági elmélet a képviselő szerint megbukott, ezért feltette a kérdést: ki fogja megvédeni a kisembereket?

Cséfalvay Zoltán szerint túlzott víziókat fogalmazott meg a képviselő. Az európai szinten elvégzendő feladatok közé sorolta egy olyan szabályrendszer megalkotását, amely a jövőben megakadályozza az adósság felhalmozását. A közösség "házi feladatának" nevezte még az egységes belső piac fejlesztését, valamint az innovációt, a versenyképesség erősítését.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára a nemzetállamok feladatának a gazdaság, a pénzügyek stabilizálását, a versenyképesség növelését, valamint a hatékonyabb állam megteremtését ítélte. Magyarország szerinte már számos feladatot megoldott.

KDNP: keresztény Európát kell építeni

Pálffy István kereszténydemokrata képviselő sorsdöntőnek nevezte az elmúlt hetet Európa szempontjából, a következők pedig Magyarország számára lesznek sorsdöntőek - mondta, utalva az Európai Bizottság javaslatára egy föderatív közösség felállításáról.

Szerinte korábban az unió az embert, a kulturális szempontokat állította középpontba, jelenleg azonban már "a pénz diktál", ez vezet az unió eddigi legmélyebb válságához.

A lehetséges forgatókönyveket vázolva a legvalószínűbbnek az euróuniót vizionálta, az ország szempontjából pedig a politikai stabilitást nevezte a legfontosabbnak. Fontosnak nevezte, hogy keresztény Európát építsen a közösség.

Martonyi János külügyminiszter megerősítette, hogy az ország fontos döntések előtt áll. Szerinte ezeket a nemzeti érdekek alapján, a lehetséges legszélesebb nemzeti egyetértéssel kell meghozni.

"Mi egy erős, egységes, szolidáris és értékalapú Európában vagyunk érdekeltek" - jelentette ki. Mint mondta, az ország fontosnak tartja az eurózóna stabilitásának megteremtését, de el akar kerülni egy olyan helyzetet, amelyben Európa kettéhasad, a tagállamoknak pedig különböző szintjei jönnek létre.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy akár az unió alapszerződésekhez is hozzá kell nyúlni.

Benyújtotta a Fidesz-KDNP a választási eljárási törvényjavaslatot

Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz-KDNP az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát, rögzítve abban egyebek mellett az előzetes feliratkozás intézményét, amelynek alkotmányos alapját is megteremtenék a kormánypártok.

Az alaptörvény módosítási javaslatát a fideszes Lázár János - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - terjesztette kedden a Ház elé. A politikus rögzíteni indítványozza, hogy "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti".

Az eljárási törvényjavaslatot Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett az előzetes választási regisztráció intézményét és a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.

Megújulnak a központi választási szervek

Megújulnak a központi választási szervek a Fidesz-KDNP kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslata szerint.

Az ezentúl Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne, akit az Országgyűlés választ, mandátumuk pedig kilenc évre szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a bizottság.

A Nemzeti Választási Központ mint a központi választási iroda lesz felelős - az előterjesztés alapján - a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működne - olvasható a fideszes Lázár János és Kósa Lajos, valamint a KDNP-s Vejkey Imre által jegyzett indítványban.

A választás előtt egy hónappal kell bejelenteni az egyéni jelölteket

A szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a Fidesz-KDNP indítványa értelmében.

A parlamentnek kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A választópolgárok előzetes feliratkozására - amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson - a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, de a források felhasználása nem elég hatékony.

Pálinkás: Magyarország mérsékelten innovatív ország

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, azonban uniós államként Magyarország nem elég céltudatosan és hatékonyan használja fel a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható, megnövekedett forrásokat.

Pálinkás József az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló 2009-2010 évet felölelő határozati javaslat expozéjában kedden az Országgyűlésben kiemelte: a fenti időszakot a globális váltás és kormányzati váltás egyaránt jellemezte, ezen változások hatással voltak a tudomány, a kutatások és fejlesztés működésének feltételeire, eredményeire, diszciplináris tendenciáira is.

Az akadémiai elnök szerint ugyanakkor a beszámoló által taglalt két évben a hazai tudomány problémái súlyosbodtak, és a megújulás halaszthatatlanná vált. Aggasztó az alap- és alkalmazott kutatásokat végző állami költségvetési intézmények egyre zsugorodó aránya - állapította meg, hozzátéve: számos, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatócsoport működése bizonytalanná vált, olykor ellehetetlenült. A legtehetségesebb fiatalok egy része nem látott perspektívát Magyarországon - mutatott rá Pálinkás József, aki úgy látja: az egyre romló kutatási feltételek, a források gazdaságtalan elosztási mechanizmusa miatt hazánk lassan a régióban is lemaradóban van.

Pálinkás József hozzátette: külső értékelések szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, "nagyjából a harmadik ligában futballozunk". Az akadémiai elnök kitérve a vonatkozó uniós keretprogramra közölte: a megpályázott és elnyert összegek aránya 14 százalék, a nyertes pályázatok arányát tekintve 14., pénzügyi eredményesség tekintetében 17. helyen áll hazánk a 33, programba bekapcsolódó ország közül. Az egy nyertes pályázóra jutó támogatás pedig az uniós átlag fele - sorolta, majd kitért arra, hogy a KSH adatai szerint a k+f-re fordított források GDP-arányos összege 2009-ben 1,15 százalék, 2010-ben 1,14 volt, míg tavaly 1,19 százalékra nőtt.

A kormányprogramban meghatározott célhoz ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség - mondta. Hozzátette: a vállalkozói szektor aktivitása erősödött, a vállalati kutatóhelyeknél több mint kétszeresére nőtt az állami költségvetésből származó bevétel.

Pálinkás József kitért arra, hogy kiemelkedő eredmények érdekében különös kiemelt figyelmet kell fordítani a tudományos műhelyekre és iskolákra. Mint mondta, a felfedező kutatások finanszírozása elsősorban az állam feladata. Kitért arra is, hogy 2011-ben 40 kutatóintézet helyett öt intézet és tíz kutatóközpont kezdte meg munkáját. Beszámolója szerint az MTA költségvetési támogatása 2009-ben 37,6 milliárd volt, 2010-ben 35,5 milliárd. A tendencia 2012-ben fordult meg, és 20 százalékos növekedést következett be. Jelezte még: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatása idén 40 százalékkal nőtt.

Pósán: egyöntetű bizottsági támogatás a javaslatnak

Pósán László (Fidesz) a határozati javaslatot ismertetve kiemelte: az oktatási és tudományos bizottság ülésén olyan természetű kifogás, amely a beszámoló elfogadását megkérdőjelezné, nem hangzott el, azt a testület egyöntetűen támogatta, és ezt javasolja az Országgyűlésnek is. A beszámoló korrekt, a valóságnak megfelelő, részletes, alapos és teljes körű tájékozódásra alkalmas - állapította meg.

Kormány: pluszforrás a felsőoktatásnak jövő évben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megköszönte a beszámolót, és külön örömét fejezte ki, hogy szó esett a 2012-es éves változásokról, a költségvetési pluszforrásokról is. A tárca vezetője kitért a felsőoktatás, az akadémia munkájának összehangolására, arra, hogy jövő évben több mint 37 milliárdos pluszforrás kerül be a felsőoktatásba, és nagyon fontos, hogy ennek a felhasználása megfelelő módon történjen meg.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a tudománypolitika iránti felelősség megoszlik a miniszter és az MTA között, mint ahogy a kutatások is, részben az MTA intézményeiben, részben a felsőoktatási intézményekben zajlanak. A tudásalapú társadalom nem létezik a tudományok támogatása nélkül - fogalmazott, hozzátéve: a tudományok, a kutatás az emberről szól, és az emberért van. Az az innovációs kényszer, ami napjainkban a nagyvilág műhelyeiből árad, néha mintha megfeledkezne arról, mi célt szolgál a kutatás és tudomány - értékelt.

A beszámoló szerinte meggyőző a tekintetben is, hogy jó kezekben van a tudomány irányítása az akadémiánál. Az államtitkár utalt arra, hogy az MTA támogatása 40 százalékkal nőtt az idei költségvetésben.

A Fidesz szerint mára kialakulóban van az egységesen kezelt tudománypolitika. Az MSZP úgy látja: az egyetemeknek is biztosítani kell a kutatómunka lehetőségét, a KDNP pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát hangsúlyozta. A Jobbik a kutatási feltételekről szólt az Akadémia 2009-2010-es tevékenységéről szóló beszámoló keddi, parlamenti vitájában.

Fidesz: kialakulóban van egy egység tudománypolitika

Korábban a kormányzat soha ilyen mélységben nem foglalkozott a tudomány kérdésével, de mára kialakulóban van egy egységesen kezelt tudománypolitika - jelentette ki Pósán László, a Fidesz vezérszónoka.

A politikus hangsúlyozta, hogy miután 2009-ben és 2010-ben nem létezett kormányzati szinten megfogalmazott, egységesen kezelt tudománypolitika, ezért akkor a források is csak csekély mértékben hasznosultak.

Arra a problémára is felhívta a filmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia belső átalakítás során kiderült, hogy az MTA-n tudományos minősítés nélkül foglakoztattak főállású kutatókat.

Azt viszont pozitívumként említette, hogy a tárgyalt időszakban emelkedett a hazai kutatóhelyek száma. A növekedés elsősorban a vállalati szférára vonatkozott - tette hozzá.

Pósán László azt is hangsúlyozta, hogy a tudomány jövőjét az alapkutatások jelentik, és ezek finanszírozása állami feladat. 2012-ben közel nyolcmilliárd forintra emelkedtek az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) forrásai - tette hozzá. Pozitív fejleményként említette, hogy a magyar kutatók tanulmányainak idézettsége növekvő tendenciát mutat a világátlaghoz képest. A Magyarországon készülő nemzetközi tudományos publikációk többségét az MTA intézetei és néhány egyetem, ami azt mutatja, hogy elsősorban itt folyik alapkutatás.

A magyar tudomány elismertségét a neves nemzetközi díjak mellett az is jelzi, hogy Szegeden alkotják meg az ELI elnevezésű szuperlézert - mondta a politikus.

MSZP: korrekt és megfelelő a beszámoló

Hiller István (MSZP) korrektnek és megfelelőnek ítélte a beszámolót, amely szerinte hűen tükrözi azt az időszakot, amelyről szól. Helyeselte, hogy bár a beszámoló a 2009-2010-es időszakot öleli fel, a világgazdasági válsággal kapcsolatban kitér a 2008 ősze óta zajló folyamatokra.

Fontosnak tartotta megemlíteni az MTA azon vállalt szerepét, hogy nem avatkozott be a pártpolitikába, ugyanakkor részt vett a közéletben, és helyet biztosított számos olyan rendezvénynek, ami az ország egészére nézve fontos volt.

Hiller István hangsúlyosan beszélt az Akadémia reformjáról és az ezt megalapozó törvénymódosításról, amely még szocialista kormány idején, az ő oktatási minisztersége alatt született.

Kiemelten szólt az MTA és a magyar felsőoktatás kapcsolatáról, valamint az agyelszívás megállítására szolgáló műhelyteremtési tevékenységről. Mint mondta, gyökeret vert a minőségi áttörést hozó gondolkodás a kutatók haza csábításáról, ebben pedig kiemelt szerepet tulajdonított az Akadémia elnökének.

Hiller István szerint ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy a hazai felsőoktatási kutatás csorbát szenvedjen, és a kutatási tevékenység túlzottan az akadémiai hálózat javára mozduljon el. Azt mondta: ezen a területen súlyos gondokat lát.

A KDNP szerint is itthon kell tartani kutatóinkat

Michl József kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott a tudomány képviselőinek és üdvözölte, hogy a beszámoló javaslatokat is tesz a szükséges változtatásokra.

Fontos feladatnak nevezte az utánpótlás-nevelést, és a legfontosabb célok között említette a határon túli együttműködés fejlesztését, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer építését.

A képviselő idézett a Talentum-díjas fiatal kutatók egykori leveléből, amelynek írói a tudományos élet problémáira hívták fel a figyelmet. Ezek a problémák a felvetőik szerint elvezethetnek a fiatalok elvándorlásához, a hazai tudományos élet csorbulásához.

A politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyarországi körülmények kellő motivációt jelentsenek a kutatóknak az itthoni munkára.

A képviselő hangsúlyosan beszélt a hit és a tudomány kapcsolatáról.

Jobbik: megfelelő feltételeket kell biztosítani a kutatáshoz

Balczó Zoltán (Jobbik) a hazai felfedező kutatások legfontosabb tényezői között említette a kutatók mellett az intézményrendszert, valamint a finanszírozást és a megfelel feltételrendszert.

A kutatók fizetéséről szólva azt mondta: azok az unió 27 tagállamában Magyarországon a legalacsonyabbak, így nem meglepő, ha sokan elhagyják a pályát. Ugyancsak bírálta a nem megfelelő infrastrukturális feltételeket, amely külföldre csábítja a legtehetségesebbeket.

Balczó Zoltán kevesellte a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat, amelyek évről évre mindössze a bruttó hazai termék 1 százalékos összegét teszik ki. Szerinte ez a finanszírozás még nem elégséges a szellemi bázis itthon tartásához.

A képviselő fontosnak tartotta, hogy az ország megfelelően részesüljön az uniós kutatási pályázatokból.

A tudománypolitikai irányításról szólva kijelentette: nem mamutminisztériumokra lenne szükség, hanem önálló kutatási, fejlesztési, innovációs tárcára. Hiányolta a pályázatokkal támogatott tevékenységek számon kérését, az akadémikusok tiszteletdíjakat pedig áttekintené, mivel - mint mondta - az Akadémia tagjai általában egy mádik intézménytől is felvesznek jövedelmet, vagy nyugdíjban részesülnek a tiszteletdíj mellett.

Vékás: az első demokratikus körülmények között megalkotott Ptk. léphet hatályba

Vékás Lajos akadémikus az új polgári törvénykönyvre (Ptk.) vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén beszélt, amelyen a képviselők egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták az új Ptk.-ról szóló javaslatot.

Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az Európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul - mondta.

A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait. A szerkesztőbizottság a több mint 1.600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek - ismertette, felidézve: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban 2012 március 31-ig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek - a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban -, emellett kétoldalú egyeztetések is lezajlottak.

A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé - tájékoztatott az államtitkár. Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel.

Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről.

A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) "lenyűgözőnek" nevezte a javaslatot és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita. Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Jelezte ugyanakkor: ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk. Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot. Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, egy olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyarországon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit. Előrebocsátotta: ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szellemiségét, amelyre - mondta - már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni azt.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójáról tartott általános vita után a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

LMP: halaszthatatlan a megújulás

Szilágyi László, azt mondta, hogy a beszámoló "meglehetősen bonyolult időszakot" érint, amikor gazdasági válság volt még a javában, és a kormányváltás időszaka is. Mindezek hatással voltak a tudomány és a k+f helyzetére egyaránt - állapította meg, hozzátéve: a jelentéssel összhangban halaszthatatlan a megújulás és a változtatás. Hozzátette: saját alternatív költségvetést készítenek, amely hamarosan megjelenik, és ennek egyik fejezete a tudomány emelkedő pályára állítása érdekében fogalmaznak meg javaslatokat.

Vannak kiemelkedő tudósok, tudományos események, de a középmezőny és a társadalommal való kapcsolata a tudományos szférának nagyon gyenge. Hiába emelkedett kismértékben a GDP-arányos ráfordítás, de ebből a legnagyobb hányadot a vállalkozási ráfordítások teszik ki - jegyezte meg.

Romlott a publikációs aktivitás régiós viszonylatban, jelentősen lehagytak azok az országok is, amelyekkel néhány éve még egy szinten voltunk. Nem túl perspektivikus a kutatói pálya, a bérezés alacsony, a legjobbak elhagyják a pályát, vagy külföldi lehetőségek után néznek - sorolta.

Nemcsak a források felhasználásával vannak problémák - folytatta -, hanem a források teremtésével is. Vagy komolyan veszik ezt a területet, vagy tudomásul kell venni, hogy a negatív folyamatok érvényesülnek a jövőben is - jelezte az LMP-s politikus, aki szerint pluszforrások nélkül átütő eredményt nem lehet elérni.

Jobbik: várható-e személyi változás a magyar-szerb akadémiai bizottság magyar társelnöki posztján?

Szávay István a magyar-szerb akadémiai bizottság és annak magyar társelnöke, Glatz Ferenc kijelentéseit tette szóvá. Azt kérdezte, hogy Pálinkás József korábbi ígéretének megfelelően, tájékozódott-e, elégedett-e a testület munkájával, és tervez-e személyi változást.

Megjegyezte: a beszámoló "erősen lejt" a műszaki és a természettudományok irányába, és a többi terület kevesebb említést kapott. Arra is kíváncsi volt az átalakítások kapcsán az akadémia elnöke tervezi-e az intézménykoncentráció felülvizsgálatát.

Fidesz: Lendület program a fiatal kutatókért

Ágh Péter a 2009-ben életre hívott Lendület program kezdeményezésről beszélt, amely a fiatal kutatók elvándolását szeretné megakadályozni, illetve a külföldön tartózkodó kutatókat csábítaná haza. A program hozzájárulhat a kutatási témák megújításához is - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve: mind a jelentkezők, mind a támogatottak száma növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. Idén 1,250 millió forint áll e célra rendelkezésre, és ebből az összegből 37 kutatócsoport kezdheti meg tervei megvalósítását.

Pálinkás: többrétű az akadémia és a felsőoktatás kapcsolata

Az akadémia elnöke zárszavában megköszönve a támogató hozzászólásokat kiemelte a felsőoktatás és az akadémia kapcsolatát. Ez többrétű - mutatott rá, hozzátéve: az akadémia költségvetésében több tétel van, amely a felsőoktatás munkáját segíti, ezek között említette az OTKA-t, és a Lendület programot. Utóbbira a jövő évi költségvetésben közel 3 milliárd áll várhatóan rendelkezésre. Pálinkás József szerint Világossá kell tenni, mely egyetemeknek kell kiemelt kutatásokat végezniük, melyeknek kell gyakorlatorientált területeken működniük. Ez konfliktusok felvállalásával jár adott esetben - jegyezte meg.

Az akadémiai intézményrendszer átalakítását időszerűnek és szükségesnek tartotta, és szólt még az MTA határon túliaknak szóló Domus-programjáról is, hangsúlyozva, hogy ez jelentős lehetőséget biztosít a Kárpát-medencében élő kutatóknak, hogy Budapesten dolgozhassanak.

A magyar-szerb vegyesbizottságról azt mondta: "mindenben lehet gondolkodni", senki pozíciója nincs bebetonozva. A bizottság munkájával változatlanul nem elégedett - mondta, és jelezte: szeptember 24-én találkozik a szerb akadémia elnökével, ahol felveti a testület munkájának felgyorsítását.

A személyi kérdésekről és a bizottság összetételéről való döntést ezután, illetve a Glatz Ferenccel való egyeztetés után hozza meg - mondta.

Megjegyezte: Glatz Ferenc szeret úgy fogalmazni, hogy odafigyeljenek, ez az ő ízlésének nem mindenben felel meg.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az általános vitát lezárta, a részletes vitát következő ülésen tartják.

Múzeum-törvény

Kormány: jövőre a megyeszékhelyekhez kerülnek a megyei múzeumok és könyvtárak

L. Simon László államtitkár expozéjában arról beszélt: egy 2011-es törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek a megyei múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatot ellátó költségvetési szervek. Éppen ezért a most tárgyalt módosítással 2013 januártól a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú város fenntartásába, valamint a megyei múzeum tagintézményei a területi elhelyezkedés szerint illetékes települési önkormányzatokhoz kerülnek. A közművelődési területen pedig a megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Hangsúlyozta azt is, hogy a változtatásokhoz új finanszírozási rendszert is ki kell alakítani, amelynek csak az egyik pillére található a most tárgyalt javaslatban, a többi rész a 2013-as költségvetés részét képezi. L. Simon László szerint az új modell a rendszer továbbvitele esetén évtizedekre biztos, kiszámítható finanszírozást jelenthet az ágazat számára.