Budai Gyurcsány felelősségét is vizsgálná a Péti Nitrogénművek ügyében

Az ügy részleteiről szólva a kormánybiztos kifejtette: az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitelének felvételéhez. Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne - mondta Budai Gyula, aki ezek alapján kijelentette: a péti Nitrogénművek úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.
Ha a cég gazdálkodása veszélybe kerül, ezt az összeget a magyar államnak kell megfizetnie - mutatott rá, megjegyezve, hogy azért vizsgálódnak, mert szeretnék megtudni, mi az oka annak, hogy egy hónap alatt ilyen módon változott a kormányhatározat. Kiderítenék azt is - fűzte hozzá -, hogy "a szocialistákhoz köthető Bige László nagyvállalkozónak milyen szerepe volt" a határozatnak a magyar állam számára előnytelen módosításában.
Álláspontja szerint az ügyben felelőssége van a kormányhatározat előterjesztőinek, Gráf József volt agrárminiszternek, valamint Veres János volt pénzügyminiszternek, és vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségét is.
Megjegyezte továbbá, hogy az Európai Unió vizsgálatot rendelt el Magyarországgal szemben a hitelfelvétel miatt. Ennek eredménye szerint a péti cégnek nyújtott állami támogatás burkolt támogatásnak minősül, és ezért az unió az összeg visszafizetésére fogja kötelezni a magyar államot - közölte.
A politikus vizsgálatának lezárulta után kívánja megtenni a büntetőfeljelentést.
Budai Gyula a sajtótájékoztatón beszámolt egy másik ügyről, a bábolnai IKR Zrt. államilag garantált hitelfelvételéről is. Mint kifejtette: az IKR 2009-ben mintegy hatmilliárd forint hitelt kapott kereskedelmi bankoktól, amelynek 80 százalékára, ötmilliárd forintra készfizető kezességet vállalt a kormány Gráf József és Veres János előterjesztésére. Hozzátette, "egyik miniszter sem vette észre, hogy az IKR Zrt. többségi tulajdonosa egy Verino nevű, Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cég, így az állami garanciával odajutatott 6,2 milliárd egy külföldi offshore cégbe vándorolt át".
Az IKR Zrt. azonban mostanra - mint folytatta - csőd közeli állapotba került, és megkezdte azoknak a nyereséges ágazatainak a kiszervezését, amelyekre végül 2009 nyarán Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter írta alá a kezességi szerződést a magyar állam nevében. Ha a nyereséges ágazatokat kiszervezik a cégből, nem marad semmi, "csak egy csontváz" és a magyar államot terhelő ötmilliárdos kötelezettség - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az IKR az üzletrészének jelentős részét egy cseh tulajdonban lévő társaságnak akarja eladni, ehhez azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek is hozzá kellene járulnia. Budai Gyula azonban azt kérte a tárcavezetőtől, hogy amíg tart a vizsgálat, tagadja meg a hozzájáruló nyilatkozatot, a kezességi szerződésben foglalt feltételek megsértése - vagyis a nyereséges üzletágak kiszervezése - miatt pedig mondja fel a szerződést.
A kormánybiztos mindkét ügyben megkereste az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságát, és kérte az érintettek, például az említett volt tárcavezetők meghallgatását.