Orbán: sürgősen le kell zárni a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az unió soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke szerint Horvátország lehet az élő bizonyíték arra, hogy az európai perspektíva a térség számára kézzelfogható és valóságos, hogy a térséget éppen ezzel a perspektívával lehet stabilizálni.
Orbán Viktor az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés képviselőinek együttes ülésén határozottan elutasította azokat a politikai spekulációkat, amelyek a horvát tárgyalások lezárását időben össze akarják csúsztatni Szerbia tagjelölt státusának megadásával. Szerinte ez "rendkívül veszélyes kombináció", nem csak Horvátországra és Szerbiára, hanem az egész EU-ra nézve. 
 "Különböző dolgokat nem szabad összekapcsolni. Ha ezt megtesszük, ez alá fogja ásni az Európai Unió hitelességét. (...) Ha erre az ösvényre lépünk, akkor hibázni fogunk, mert akkor majd más államok, a szerbek felvétele is összekapcsolódik valamilyen politikai feltétellel, amelynek semmi köze sincs a felkészülési teljesítményhez" - mondta, és úgy vélekedett, hogy ez belerántaná az uniót "egy káros nemzetállami érdekharc-rendszerbe".
A miniszterelnök leszögezte a magyar elnökség álláspontját, miszerint "a tárgyalások lezárása és a felvétel csak és kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye".
Montenegróról, mint az egyik uniós tagjelölt országról szólva Orbán Viktor megállapította: európai érdek, hogy a csatlakozási tárgyalások minél hamarabb érdemben megkezdődhessenek. 
 "Ez igaz Szerbiára is" - tette hozzá. Szükségesnek mondta, hogy minél korábban odaítéljék Szerbiának a tagjelölti jogállást, és - ha lehet - minél gyorsabban megkezdjék vele is a tárgyalásokat.
Macedóniát illetően abszurditásnak nevezte, hogy az ország elnevezése körüli vita miatt nem lehet elkezdeni a tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagköztársaságot Görögország - amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya - történelemértelmezési okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia néven. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az Európai Unió minél hamarabb lépjen túl ezen a helyzeten. Szerinte nem szerencsés már a tárgyalások megkezdése előtt ilyen politikai feltételt támasztani.
A magyar elnökség Albániával is szorgalmazza a tárgyalások minél korábbi megkezdését. Ennek halasztása Orbán szerint tovább rontja az ország belpolitikai stabilitásának esélyét.
A magyar miniszterelnök sajnálattal állapította meg, hogy Koszovó esetében pusztán az európai távlat fenntartására lehet vállalkozni, és egyelőre realitásként kell együtt élni azzal a ténnyel, hogy az EU és Koszovó között nem jöhet létre szerződéses kapcsolat, mert nem minden EU-tag ismerte el eddig Koszovót.
 Bosznia-Hercegovinát Orbán Viktor a térség és az EU legnagyobb kihívásának nevezte. 
 "Ez az ország komoly bajban van. Az is előfordulhat, hogy bennünket is maga mellé húzhat a bajba" - fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina stabilizálása, problémáinak megoldása csak a szomszédok sikeres csatlakozási példáin keresztül várható, csak ezek a példák tarthatják az országot "az európai ösvényen".
 Orbán Viktor kiemelte, hogy az EU bővítése és az integráció elmélyítése egymást erősítő folyamat lehet, miként az volt Közép-Európa csatlakozásának esetében is. Az unió az akkori bővítéssel új növekedési potenciálra tett szert, és gyarapodott. Közép-Európa ma az EU egyik fontos növekedési motorja, és "európai jelentőségű ipari kapacitásmegtartó ereje van" - emelte ki a magyar kormányfő. Egyebek közt ezzel érvelt amellett, hogy a nyugat-balkáni térség ne maradjon "fehér folt vagy fekete lyuk" Európa térképén.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülésen azt hangsúlyozta, hogy a tagságra pályázó országok mindegyikének ott van a kezében az európai jövő, de annak eljöveteléhez kulcsfontosságú reformokat kell megvalósítaniuk.
"Teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat" - mondta, és kiemelte az erős, elszánt vezetés fontosságát. 
 Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a vitában kiemelte: olyan integrációs menetrendet kell kialakítani, amely világos elvárásokat fogalmaz meg, és cserébe érdemi előnyöket kínál. 
 "Az előrelépés lehetőségét még abban az esetben is biztosítanunk kell, ha vállaljuk annak kimondását, hogy a teljes tagi státus elérése belátható időn belül nem lehetséges a legtöbb nyugat-balkáni ország számára. Az integrációs folyamat ebben az évtizedben a nyugat-balkáni országok többsége esetében nem vezethet el a csatlakozáshoz" - vélekedett Tabajdi. 
 Azt javasolta Orbán Viktornak, hogy a magyar elnökség nevében kezdeményezzen egy Nyugat-Balkán Csomagot, amely az integrációs előrehaladás támogatása mellett gazdasági ösztönzőket nyújt a térségnek.