Moszkvai ingatlanügy - Szűcs Erikát is meghallgatták tanúként

A volt miniszter a kihallgatás után a Hír TV-nek a dobogókői kihelyezett kormányüléssel kapcsolatban azt mondta, nem emlékszik az ingatlannal foglalkozó napirendi pontra, sem annak  előterjesztőjére. Magyarázata szerint egy kétnapos szakmai tanácskozás is volt a kormányülés mellett, neki arra kellett javaslatokat beterjesztenie a szociális rendszer átalakításáról. Hozzátette: később sem értesült az ügyről, mert minisztériumának nem volt köze az eladáshoz.
A főügyészség előző nap ugyanebben az ügyben szintén tanúként hallgatta ki Bajnai Gordon volt kormányfőt, aki az ingatlan eladásakor gazdasági és fejlesztési miniszterként dolgozott a kormányban. Szintén kihallgatták csütörtökön Szekeres Imre volt honvédelmi és Hiller István volt oktatási és kulturális minisztert.
Hiller István az ügyészségről távozóban a Hír TV-nek azt mondta: nem emlékszik az előterjesztőre, és csak az egyéb témák között volt szó 2008-ban a dobogókői kormányülésen a moszkvai magyar kirendeltség eladásáról.
Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter a honlapon megjelentek szerint azt mondta: nem volt végig jelen a Gyurcsány-kormány 2008. júniusi ülésén, csak az arról készült emlékeztetőt kapta meg. Hozzátette: az áron aluli értékesítésről nem volt tudomása. A tárca volt vezetője a meghallgatásra védő nélkül érkezett, mert mint fogalmazott, nincs szüksége védelemre.
A moszkvai ingatlaneladással kapcsolatban a múlt héten három szocialista politikust hallgattak meg, Kiss Péter volt kancelláriaminisztert, Iváncsik Imre egykori titkosszolgálatokért felelős államtitkárt és Ficsor Ádámot, a volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert.
A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - ez év februárjában vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.