Kisebbségi választás vasárnap

A törvény értelmében megyei vagy fővárosi szintű választást akkor lehet kitűzni, ha az adott területi szinten legalább tíz települési (a fővárosban kerületi) kisebbségi önkormányzat működik. Országos kisebbségi választás pedig akkor tartható, ha országszerte összesen legalább négy települési kisebbségi önkormányzat működik a kiírás napján.
A választás napját az Országos Választási Bizottság tűzte ki január 9-re: valamennyi kisebbség esetében lesz országos választás és 11 kisebbség esetében tartanak területi választást. (A szlovén és az ukrán kisebbségnél nem tűztek ki területi választásokat).

Nem lesz kampánycsend

Nem lesz kampánycsend a vasárnapi kisebbségi szavazás idején, és az azt megelőző órákban sem. A kisebbségi választás a mintegy 8 millió "általános" választópolgár közül mindössze 9.180 kisebbségi választót érint, azokat, akik valamelyik településen kisebbségi mandátumot szereztek az október 3-ai választáson.
A jogalkotó - feltehetőleg az érintettek viszonylag kis számára való tekintettel - a jogszabályban nem írt elő kampánycsendet.

Kétnyelvűek a kisebbségi szavazólapok

Kétnyelvűek a vasárnapi területi és országos kisebbségi választás szavazólapjai, a jelöltek és jelölőszervezetek nevét a kisebbség nyelvén is feltüntették, ha ezt korábban kérték - mondta Szablics János, az Országos Választási Iroda szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Tájékoztatása szerint a voksoláson csak az a 9.180 elektor vehet részt, aki tagja a települési kisebbségi önkormányzatok valamelyikének. Az elektorok a területi és országos listáról is csak egy-egy jelölőszervezet listájára szavazhatnak.
A szavazólapok kétnyelvűségét olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a "szavazólap" megnevezést, de a szavazás helyes módjára történő felhívást - miszerint szavazni érvényesen csak a lista neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet - is feltüntetik a kisebbség nyelvén.
A Magyarországon 13 elismert kisebbség van (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán), vagyis a nyomdának például olyan különleges betűket is elő kellett állítani, mint amilyeneket például az örmények használnak.
A listaállítás december 14-én zárul le, összesen 67 jelölőszervezet kérte nyilvántartásba vételét országszerte.
Az országos kisebbségi választáson a 13 kisebbség összesen 27 listát indít. A legtöbb kisebbség szavazólapján két jelölőszervezet listája szerepel, a bolgár, a horvát, a német és a szlovén kisebbség szavazólapjain pedig egy-egy. Három jelölőszervezet listája szerepel a román, a ruszin kisebbség szavazólapján, öt pedig az örmény kisebbségén.
A szlovén és ukrán kisebbség esetében nem tűztek ki területi választásokat. (A törvény értelmében területi választást akkor lehet kitűzni, ha az adott területi szinten - megyében, fővárosban - legalább tíz települési kisebbségi önkormányzat működik.) A 19 megyében és a fővárosban így összesen 58 területi választásra kerül sor, ahol 67 jelölőszervezet 102 listát indított. A legtöbb területi listát (43-at) a cigány kisebbség jelölőszervezetei állították. 
 A területi listán kisebbségenként - a kapott szavaztok arányában - 7-7 mandátumot lehet kiosztani, az országos önkormányzatok létszáma azonban attól függ, hány települési önkormányzat működik adott kisebbségből országosan. Várhatóan a cigány kisebbség önkormányzata lesz a legnagyobb létszámú: 53 taggal fog megalakulni, a legkisebb létszámú pedig a szlovén lesz, 15 taggal. A többi országos kisebbségi önkormányzat létszáma 21-37 között változik.