EU-elnökség - Az LMP 13 uniós feladatra hívta fel a figyelmet

Az ellenzéki politikus, aki hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha sikeres lenne a soros magyar elnökség, azt mondta, hogy az általuk leírt program jelentheti Európa és benne Magyarország számára a jövőt.
Az ajánlás részleteit ismertetve közölte, hogy az többek között a globális pénzügyi válság kezelésére, a kontinens gazdasági problémáinak megoldására, egy zöld gazdasági fordulatra, a klímavédelemre, a társadalmi integrációra, a demokratikus szabadságjogokra, a nemek esélyegyenlőségére, a környezeti biztonságra, a felelős iparpolitikára, a fogyasztóvédelemre, a Duna-stratégiára, illetve az EU bővítési és szomszédsági politikájára koncentrál.
Jávor Benedek szerint Európa a globális színtéren válságban van, ezért szükségesnek nevezte az európai gazdaság versenyképességének növelését. Hozzátette, ez nem képzelhető el hagyományos értéke, a szolidaritás és az egyenlőség eszméjének megőrzése nélkül.
Tordai Bence kijelentette, hogy Európa akkor lehet erős és versenyképes, ha az igazságosság, szolidaritás és fenntarthatóság eszméit tartja szem előtt.
Ennek kapcsán kijelentette, nem nőhetnek a tőke és a munka adóztatása közötti tagállami különbségek, nem lehet eltűrni a szegénység legszélsőségesebb formáinak meglétét és a rendszernek hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie.
Az "Egy megújuló Európáért" címen bemutatott javaslataik fontosságát azzal is indokolta, hogy meglátásuk szerint jelenleg a magyar elnökség nem az érdemi kérdésekkel van elfoglalva, míg az ellenzéki pártok nem képesek megfogalmazni egy koherens stratégiát.
Jávor Benedek a zöld gazdaságfejlesztés kapcsán azt mondta, hogy a zöld ipar lehet a kitörési pont; a magyar kormány viszont nem ismerte fel ennek a jelentőségét, a költségvetés és az Új Széchenyi Terv is elmulasztotta a lehetőséget, hogy a magyar gazdaságot ebbe az irányba indítsa el.
 A klímavédelemről kijelentette, ha Magyarország ebben a kérdésben nem lép fel aktívan, akkor az az egész világ számára negatív következményekkel fog járni.
Leszögezte, hogy a költségvetést is "zöldíteni" kell és rendszerszinten, strukturálisan kell átalakítani a teljes gazdaság és társadalom működését.
Arra is kitért, hogy Európa Magyarországra tekint, képesek vagyunk-e egy a felelős ipari termelésről szóló csomag elkészítésére.
Az elnökségi prioritások között szereplő Duna-stratégia elfogadásáról kijelentette, szembe kell néznie a régió valós problémáival, a dokumentumot nem lehet az általánosságok szintjén elkészíteni. A stratégia legfontosabb részének nevezte a fenntarthatóságot és az ökológiai szempontokat.
 Tordai Bence az ajánlások kapcsán hozzátette, véleményük szerint közös európai gazdasági kormányzásra van szükség. Ennek két legfontosabb pontjaként az adóparadicsomok elleni küzdelmet és a pénzpiacok szabályozását nevezte meg.
A szegénység elleni küzdelem esetében komplex, munkahelyteremtő programok létrehozását tartja szükségesnek.
Meglátása szerint a kormány viszont ambiciózusnak tűnik a romastratégia megvalósítása érdekében.
A nők foglalkoztatási helyzete kapcsán úgy ítélte meg, a kormány intézkedései egy ókonzervatív politikát tükröznek.
Jávor Benedek kérdésre válaszolva azt mondta, sajnálatosnak tartják, hogy Orbán Viktor szerdai brüsszeli felszólalása illetve annak vitája nem a magyar uniós elnökségről, hanem a kormány intézkedéseinek kritikájáról szólt.
Szavai szerint az látszott, hogy a kormányfő "nem érzi igazán az Európai Unióban szokásos politikai etikettnek a szabályait", nem érzi, hogy az a fajta offenzív, a más véleményeket "lekezelő, lesöprő" hozzáállás, amit a Fidesz Magyarországon folytat, Európában "nem dívik". "Ez a konfrontatív stílus nem Európa stílusa" – jelentette ki a politikus.
Fontosnak nevezte viszont a miniszterelnök kijelentését, hogy a kormány el fogja fogadni az Európai Bizottságnak a médiatörvényre vonatkozó javaslatait.
Daniel Cohn-Bendit felszólalásáról, aki Hugo Chavez venezuelai elnökhöz hasonlította a kormányfőt, Jávor Benedek azt mondta, úgy érzi, hogy az európai zöldek társ-frakcióvezetője "jogosan volt érzelmileg erősen feldúlt", mert évtizedek óta küzd Európában a demokratikus szabadságjogok kiterjesztéséért. Hozzátette, az, hogy a kormányfő is "meglehetősen intenzíven" reagált ezekre a szavakra, ami azt mutatja, a felszólalás "érzékeny pontján" érintette.