Kegyelem vagy igazi?

Levélírónk szerint a szöveges értékelés bevezetése nagyon jó irány volt, ehhez képest az osztályzás visszaállítása visszalépés. A kiemelten eredményes Waldorf iskolákban érettségiig szövegesen értékelik a nebulókat. Tegyük fel, hogy egy második osztályban 10 gyereknek egyforma az év végi bizonyítványa (könnyen előfordulhat), ám ha szövegesen értékelték volna őket, nagyon valószínű, hogy nem lenne két teljesen egyforma értékelés. Elég fiatal vagyok ahhoz (31 éves), hogy emlékezzek rá, mennyire igazságtalan ez az osztályozásos rendszer. Azt soha nem fogják bevallani a pedagógusok , hogy lusták megszerkeszteni a reális értékelést. Ha egy másodikos gyerek folyékonyan olvas, de nem tudja elmondani, hogy mit, egy másik gyerek akadozva olvas, de érti, el tudja mondani mit olvasott - az osztályzatuk teljesen egyforma tudásszintet tükrözhet, a szöveges értékelésük viszont teljesen más: a tényleges tudásukról ad számot. Miért olyan fontos, hogy az hányasnak felel meg egy osztályozásos rendszerben? Engem nem érdekel! Miért kéne bepakolni 26 teljesen különböző gyereket 5 darab dobozba? A fiam tudja a matekot, tud osztani, szorozni, kivonni, összeadni, kevés hibával vált mértékegységet, de a dolgozatai rendre 55-75 százalékosak. A fiam a dolgozatai alapján hármas tanuló, a tudása ötös. Hogyan fog igazságosan értékelni a tanár?

Jenői levélírónk másik iskolát keres harmadikos fiának, ahol maradtak a szöveges értékelésnél az alsó tagozatban. A székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Tímár Nicolette igazgatóval és helyettesével, Péterné Kadlecsik Erzsébettel az ő döntésükről és a hat éve bevezetett szöveges tapasztalatokról is beszélgettünk.

- Az oktatási intézmények eldönthetik, hogy a szöveges értékelést, az osztályozást vagy együtt a kettőt kívánják alkalmazni, a törvény erre lehetőséget ad - mondta az igazgatónő. - A törvény úgy szól, hogy az első osztályban és a második év feléig kötelező a szöveges értékelés, onnantól lehet választani. Ha valaki a szöveges értékelést választja, és mondjuk másik iskolába megy a gyerek, a szülő kérésére kötelezően át kell váltani a szöveges értékelést osztályzatra. A pedagógiai programban meg kell fogalmaznunk, hogy a szöveges értékelésben a kiválóan megfelelt mit ér jegyben, osztályzatban. Mi a törvény szerint előírt lehetőséget választottuk, osztályozunk a második év végén. A szöveges értékelés kőkemény szakmai nyelv, sok szülő már eddig is azt kérdezte, mennyit ér az értékelés? Az osztályomban feltették a kérdést a gyerekek, csillagos ötös nincs? Jutalomból mindig ráírtam a munkáikra a csillagos ötöst, ha úgy láttam, megérdemlik.

- A szöveges értékelés, mint forma jó, árnyaltabb képet tudunk adni a gyermek képességeiről - kapcsolódott a beszélgetésbe az igazgató helyettes. - A pedagógusoknak viszont ez rettentő nagy teher volt időben, energiában, és a kellő technikai háttér sem volt meg hozzá a kezdetekkor. Volt, hogy sorban álltak a nyomtatónál, viszont mára már van tapasztalatuk.

Az év közbeni értékelés tájékoztató füzetbe kerül, vaskos kötet. Benne van a negyedéves, a féléves, és az év végi értékelés minden diákról.

- A nagy, oktatással foglalkozó kutatók szerint a szöveges értékelésnek úgy kellene elkészülnie - folytatta az igazgatónő -, hogy szól egy a gyereknek a saját nyelvén, hogy tudjon mit kezdeni vele, egy a szülőnek, és egy harmadik hivatalos, szakmai nyelven a pedagógusoknak. Az értékelést eddig is le kellett fordítanunk a szülőknek fogadó órákon, a szülői értekezleteken, vagy napközben.

- A bevezetésnél alternatív iskolákat látogattunk meg, ahol már szöveges értékeléssel dolgoztak - tette hozzá Péterné. - Szimpatikus volt és kecsegtető, amit elmondtak, csak az ő osztálylétszámaik és az oktatáshoz tartozó személyzetük is más, több volt. Magyarul kevesebb diák, több segítő pedagógus, asszisztens, informatikus dolgozik az intézményükben. 

Szerintem

A magyar oktatási rendszer alapvetően két sebtől vérzik. A porosz és az orosz hagyománytól, az egyengyereket faragó drilltől. Nem véletlen, hogy a nemzetközi tanulói teljesítménymérés (Programme for International Student Assessment – PISA) évek óta lehangoló képet fest. Azzal szembesít, hogy a diákok az iskolában tanultakat nem tudják megfelelően átültetni a gyakorlatba, az olvasási teljesítményekben és a matematikai képességekben is az utolsó harmadban vagyunk – miközben az iskolák eltérő színvonala olyan szegregációt idéz elő, amely konzerválja, sőt tovább növeli a társadalmi különbségeket. Az oktatásügyben különféle szakmai műhelyek, iskolák vitáznak arról, mi lenne jó. Az az irányzat, amelyet nem kisebb nevek fémjeleznek, mint például Vekerdy Tamás, most egy időre háttérbe szorul a tekintélyelvű modell szorgalmazóival szemben – és ez a törésvonal nem csak politikai. A honi jobb és baloldal véleményvezérei, ha másban nem is, ebben egyetértenek, és sok támogatót találnak a pedagógusok között is. Kár, mert a világ elmegy mellettünk: ezek a gyerekek már nem azok a gyerekek, ez a tudás már nem az a tudás.
Klecska Ernő


A két módszer – együtt - Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A két módszer – együtt

A két módszer – együtt

Szöveges, vagy érdemjegyes? Az iskolapszichológus szerint árnyaltabb a kép, az iskolák nincsenek kötelező választás elé állítva.

A két módszer – együtt

Szöveges, vagy érdemjegyes? Az iskolapszichológus szerint árnyaltabb a kép, az iskolák nincsenek kötelező választás elé állítva.

A két módszer – együtt

Szöveges, vagy érdemjegyes? Az iskolapszichológus szerint árnyaltabb a kép, az iskolák nincsenek kötelező választás elé állítva.

– Valóban, eddig és korábban is igen sok gyermek ment felsőtagozatba úgy, hogy az első négy évben egyáltalán nem kapott még érdemjegyet – bocsájtja előre Laczkó Ildikó gyermekpszichológus, a Nevelési Tanácsadó vezetője. A szakember úgy látja, ahol a „jegyes rendszerrel” éltek eddig, ott a pedagógusoknak eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy ha kívánják, szövegesen értékeljék a kisdiák féléves teljesítményét – s mellette természetesen érdemjegyet is adjanak. A legoptimálisabb megoldás éppen az lenne, ha a kétféle értékelési módszer nem kizárva egymást, különkülön működne az iskolákban, hanem éppen hogy egymást kiegészítve. – Ha egy iskolában a szöveges értékelést választja a tantestület, akkor is élni kell az érdemjegyes értékeléssel, az intézmények átjárhatósága miatt, hiszen ha a gyermek iskolát vált például, a következő iskolájában nem biztos, hogy tudni fogja a pedagógus, mire gondolt az előző helyen a kollégája, amikor a szöveges értékelést megírta. A mellékelt érdemjegy ilyenkor egyértelműbbé teszi a helyzetet. Azt gondolom, nem jobb, vagy rosszabb egyik értékelési módszer a másiknál, hanem a kettő együtt jelenthet kielégítő megoldást. A szöveges értékelés megadása szinte gesztusértékű a szülő, a család, s természetesen a gyermek számára: magyarázó és irányt mutató szerepe is van, megmutathatja, mit takar valójában az érdemjegy, mely részterületeken kell a diáknak erősítenie, felzárkóznia. Ebből a szülő is jobban eligazodhat a jövőre nézve.