Vita a médiacsomagról, érettségi vizsgákról

Az MSZP szükségesnek tartja a kisebbségi színházak kiemelt támogatását

 A szocialista Hiller István az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló javaslat általános vitájában úgy fogalmazott: frakciója nem ellenzi az L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők által jegyezett javaslatot, amely többlettámogatásban részesítené a nemzeti és etnikai kisebbségi színházakat.
A volt kulturális miniszter arra kérte a kormánytöbbséget, hogy nevezze meg az ezen intézményeknek szánt többlettámogatás mértékét, illetve pontos forrását.
         
 KDNP: különösen fontos a kulturális kisközösségi azonosságtudat erősítése

 A kereszténydemokrata Pálffy István szerint pártja számára különösen fontos a kulturális kisközösségi azonosságtudat erősítése, ezért támogatja a törvény módosítását.
A politikus elmondta: az előterjesztés elfogadására azért most van szükség, mert "itt vagyunk és dolgozunk, (...) nincs ok arra, hogy azt mondjuk, erre most itt nincs szükség, akármilyen szép nyári nap van".
    
Novák Előd ismét rasszistának minősítette a javaslatot

A jobbikos Novák Előd a parlament kulturális bizottságának hétfői ülése után az Országgyűlés üléstermében is rasszistának nevezte az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény tervezett módosítását.
Kiemelte: pártja nem tudja elfogadni, hogy a kisebbségi színházak többlettámogatásban részesüljenek, a Jobbik ezért nem ért egyet azzal, hogy "csak azért, mert ők svábok, vagy éppen cigányok, azért magasabb rendűek lennének, mint egy ugyanilyen mellettük működő kis falusi magyar színház".
 Z. Kárpát Dániel hozzátette: Magyarországon azt tudják elfogadni, ha a nemzeti intézményeket támogatják és nem csak a nemzetiségieket.
A fideszes Babák Mihály azt kérte a jobbikos képviselőktől, hogy ne beszéljenek elítélő módon a nemzetiségekről, Kukorelly Endre (LMP) és az elnöklő Latorczai János pedig azt, hogy fejezzék be a rasszistázást.
    
Az LMP támogatja a javaslatot
        
Az LMP-s Kukorelly Endre frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. A képviselő példátlannak és elképesztőnek nevezte Novák Előd rasszizmust emlegető felszólalását.
Schiffer András frakcióvezető azt a kérdést fogalmazta meg, hogy a pozitív diszkrimináció összecseng-e az uniós jogszabályokkal és szerinte az is kérdéses, hogy a pozitív diszkriminációnak helye van-e a magyar jogszabályok között.
Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István az általános vitát lezárta.

Rendelet határozná meg, mely felsőoktatási intézménybe kell emelt szintű érettségi

A főiskolák, egyetemek helyett a kormány saját hatáskörében, rendelettel szabályozná a jövőben, hogy mely felsőoktatási intézmény követeli meg az emelt szintű érettségi meglétét.
Pósán László (Fidesz) az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden azt mondta: korábban a kormány az egyetemek, főiskolák hatáskörébe rendelte annak eldöntését, hogy mely szakokon követeli meg az emelt szintű érettségit.

Hoffmann: a kormány támogatja az oktatás eredményességét növelő intézkedéseket

A törvényjavaslat általános vitájában a kormány nevében felszólaló Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, hogy 2005-ben úgy vezették be az érettségi rendszert, hogy azzal sokan nem értettek egyet.
Kijelentette, a rendszernek sok a hibája, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely emeli az oktatás eredményességét.

 KDNP: a kormány felügyeli a felsőoktatás színvonalát

 Michl József (KDNP) arról beszélt, hogy feszes és komoly feladatot ró a kormányzatra a javaslat, mert október 30-ig kell a minisztériumnak kidolgoznia, hogy milyen érettségi tárgyak számíthatóak be a felvételibe. Elmondta, a kormány komolyan gondolja, hogy folyamatosan felügyelje a felsőoktatási intézmények színvonalát és segítse azok növekedését.
 Aláhúzta, már idén fontos feladat lesz az intézmények véleményének beszerzése, hogy együttműködve alakíthassák ki a felvételi rendszert.
    
 MSZP: nincs vita abban, hogy a minőség álljon a középpontban

 Hiller István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy minden felszólaló a minőséget állította a középpontba. Szavai szerint ebben nincsen vita, mert korábban ők is erre törekedtek.
 Megismételte korábbi javaslatát, amely szerint a kormány döntése előtt az oktatási bizottságban meg kellene tárgyalni, hogy milyen tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni.

 LMP: a javaslat sértheti az intézményi autonómiát

Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, üdvözlik, hogy a törvényjavaslat alkotói növelni akarják az emelt szintű érettségi szerepét, de azt már nem, hogy milyen módszerrel tennék azt.
 Közölte, hogy az egyetemek eddig maguk dönthettek arról, hogy felvételi követelménnyé teszik-e az emelt szintű érettségit. Ezentúl viszont a kormány dönt erről, méghozzá nem intézményekre, hanem szakokra lebontva. A képviselő szerint ezzel sérülhet az intézmények autonómiája.

 A Jobbik egyetért az indítvány céljával

A jobbikos Szávay István arról beszélt, hogy a javaslat céljával egyetértenek, ám a benyújtását szerintük kapkodás övezte, az előterjesztő nem egyeztett a Magyar Rektori Konferenciával, a hallgatói érdekképviseletekkel és a pedagógusok szervezeteivel.
Zárszavában az előterjesztő Pósán László (Fidesz) úgy reagált: javaslatukat az elmúlt három évben többször benyújtották, a kormánytöbbség azonban lesöpörte.
A felszólalások után az általános vitát lezárták.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP az MTI függetlenségének meghagyását kéri

  A médiacsomaghoz tartozó, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájával folytatódott a parlament keddi ülésnapja.
  

  A médiacsomaghoz tartozó, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájával folytatódott a parlament keddi ülésnapja.
  

  A médiacsomaghoz tartozó, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájával folytatódott a parlament keddi ülésnapja.
  

MSZP: ne szűnjön meg a paritásos modell

Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalásában elmondta, nem indokolható egyszerűsítéssel az, hogy a médiatanácsban megszűnne a paritásos modell. Mint mondta, ha megszavazzák a javaslatot, akkor csak a kormányoldal jelöltjeiről lehetne szavazni, mivel a jelölőbizottságban is kétharmados kormánytöbbség lenne.
Emiatt Mandur Lászlóval közösen olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely a paritásos alapú képviseletet állítaná vissza.
Másik módosító indítványuknak - Lendvai Ildikó elmondása szerint - ugyanez a célja, mivel a kuratórium összetételében is ugyanez a probléma. Szerinte a testület kormányoldali döntések meghozására lesz alkalmas. Szerinte a 2-2 kormányoldali és ellenzéki delegált helyett 3-3 tagot kellene delegálni.
Mandur László egy másik módosító indítványukról elmondta: a közszolgálati Zrt.-k vezérigazgatói posztjára pályázatot íratnának ki és kétharmados döntéssel választanának vezérigazgatókat.

Jobbik: legyenek szakmai érdekképviseletek a közszolgálati testületben!

A jobbikos Szávay István a részletes vitában elmondta, azt szeretnék, ha a közszolgálati testületbe szakmai érdekképviseletek is delegálhassanak tagot. Hozzátette: nem értik, hogy a bizottság ezt miért utasította el.
Pősze Lajos (Jobbik) közölte, támogatják Mandur László azon javaslatát, amely szerint pályáztatással választanának vezérigazgatókat, de a kétharmados döntésről tovább egyeztetne.

LMP: biztosítani kell a társadalmi kontrollt

Karácsony Gergely (LMP) közölte: jó, hogy a mostani "álcivil" kurátori rendszert módosítani akarják, de a társadalmi kontrollt az új rendszerben is biztosítani kéne. "Ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel" - tette hozzá.
Közölte azt is: szeretnék, hogy a kulturális és emberi jogi szervezetek is delegálhassanak tagot a kuratóriumba.
Az LMP szerint a mostani javaslat túl merev, nem tudni, hogy tíz év múlva hány frakció lesz, ezért növelni kellene a kuratóriumi tagok számát.

Fidesz: több, megfontolandó módosító javaslat érkezett

Cser-Palkovics András (Fidesz) a részletes vitában elhangzottakat úgy értékelte, hogy a bizottságoktól, illetve a frakcióktól több olyan módosító indítvány is érkezett, amely megfontolandó. Az ORTT paritásos összeállítását azonban nem sorolta ide.
 Ezt követen az elnöklő Latorczai János a részletes vitát lezárta.

Az MSZP az MTI függetlenségének meghagyását kéri

A közszolgálati közalapítvány felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájában Mandur László (MSZP) azt javasolta, hogy a Magyar Távirati Iroda ne kerüljön a közmédiumokkal közös irányítás és felügyelet alá. A képviselő azt mondta, hogy az MTI nem klasszikus médium, mint az MTV, a Duna Televízió vagy a Magyar Rádió, hanem hírügynökségi funkciókat tölt be. 
 Leszögezte: ezért szabályozta az MTI működését külön törvény. Kijelentette, az MTI önállóságát és függetlenségét meg kell hagyni, hogy azt a funkcióját is be tudja tölteni, amelyet a jelenlegi törvények és szabályozások is előírnak számára. Közölte, hogy ide tartoznak az ezzel kapcsolatos vagyonelvonási kérdések is.

Fidesz: a javaslat nem sérti az MTI önállóságát

Az előterjesztőként felszólaló Cser-Palkovics András (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslatuk semmiben nem sérti az MTI önállóságát, hiszen a Magyar Távirati Iroda egy önálló, nonprofit, zártkörű részvénytársaság marad. Hozzátette: álláspontjuk szerint viszont a vonatkozó európai uniós elvekkel ellentétes, hogy az MTI egyszerre közszolgáltató és piaci szereplő is. Közölte, hogy az MTI-nek egy kiemelt közszolgálati szerepet kell betöltenie.

Fidesz: a kisebbségi és nemzetiségi kultúráért

A kisebbségi és nemzetiségi színházak számára a hatályos törvényben biztosított finanszírozási mód a korábbi évek gyakorlatához képest is visszalépés - mondta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény általános vitájában Puskás Imre (Fidesz).
A törvényjavaslat benyújtója kijelentette: ha a nemzetiségi és kisebbségi kultúráról beszélünk, akkor a magyar kultúra sokszínűségéről és értékeiről beszélünk.
Kijelentette, hogy a színházak támogatásával így nem csak a kisebbségek, de a teljes magyar társadalom akaratát is képviselik.
A tervezet lényegeként említette, hogy meg akarják változtatni azokat a szabályozásokat, amelyek bizonyos paraméterek, például az előadások száma vagy a nézőszám alapján tartalmaznak besorolásokat. Hozzátette, ezeket az intézményeket pozitívan diszkriminálnák.

OLDALTÖRÉS: A Fidesz cáfolja, hogy korlátoznák a véleményszabadságot

    
LMP a véleményszabadságról

Schiffer András (LMP) az alkotmánymódosítás kapcsán azt mondta, hogy a véleményszabadság érvényesítése számos olyan kísérlettől óvta meg a magyar demokráciát, amelyek túlzott mértékben korlátozták volna a kommunikációs jogokat.
Kitért arra is, hogy a szöveg tartalmazza, az állam milyen szerkezetben teljesítené az intézményvédelmet. Véleménye szerint célszerű lenne az alkotmánymódosításokkal megvárni az új Alkotmányt.
    
MSZP a közszolgálati médiumok feladatairól

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, azzal egyetértenek, hogy a sajtó és véleményszabadság általános elvein belül külön fogalmazzák meg a közszolgálati médiumok alkotmányos kötelességét és felelősségét. Hozzátette, azzal nehéz lenne egyetérteni, hogy a közszolgálati médiumok saját feladatai között ne szerepeljen a hiteles, arányos és kiegyensúlyozott tájékoztatás. Mandur Lászlóval közösen benyújtott indítványuk erre vonatkozna - mondta.
    
Jobbik a véleménynyilvánítás jogáról

Novák Előd (Jobbik) a javaslat "leginkább felháborító" pontjának nevezte, hogy a kormány szűkítené a szabadságjogokat azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát megszüntetné és csak a szólásszabadságét illesztené bele a törvénybe.
Egyetértett Lendvai Ildikó javaslatával, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét alkotmányos szintre kell emelni.
    
A Fidesz cáfolja, hogy korlátoznák a véleményszabadságot

Kővári János (Fidesz) visszautasította azt a felvetést, hogy korlátozni akarnák a véleményszabadságot. 
Ezt követően Újhelyi István levezető elnök a vitát lezárta.

Az MSZP a kormány- és az államfő javaslata alapján választana elnököt

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények részletes vitájában Mandur László (MSZP) azt javasolta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökét ne a miniszterelnök nevezze ki és ne kilenc évre. Szavai szerint a köztársasági elnök és a kormányfő közös javaslata alapján kellene a vezetőt választani, mégpedig a kormányzati ciklus időtartamára.

Egyszer engedné újraválasztani az elnököt a Jobbik
    
Novák Előd (Jobbik) a kilencéves intervallumot szintén soknak tartotta, közölte, hogy éppen ezért ők a módosító javaslatukban öt évet céloztak meg és úgy vélték, hogy az államfő javaslatára a parlamentnek egyszerű többséggel kellene megválasztania a médiatanács elnökét.
Közölte, hogy véleményük szerint az elnököt legfeljebb egyszer lehetne újraválasztani. Egyúttal azt is szeretnék, ha az elnökhelyetteseket az Országgyűlés választaná meg egyszerű többséggel.    
    
Szigorítaná az összeférhetetlenséget az LMP

Karácsony Gergely (LMP) aggályaikat ismertetve közölte, hogy az új hatóság státusza "kicsit zavarodott és vannak belső ellentmondások a hivatal funkciójának meghatározásakor is".
Elmondta, hogy az elnök megválasztását az LMP is a parlament hatáskörébe helyezné.
A képviselő is indokolatlanul hos