Az Antal-Lusztig gyűjteményből jól válogattak

Sorban, egymást követően a Csók István Képtárban, a Városi Képtárban, a Volksbank Galériában és a Pelikán Galériában mutatták be a négy részre osztott tárlatot, s mindegyik kiállítóteremben az adott helyhez, annak profiljához igazították a kollekciót. Több mint háromszáz művet láthat a közönség abból a 3500 darabos gyűjteményből, amelyet Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozott meg az 1920-as években.

Az igen jó ízléssel, művészetszeretettel megáldott Lusztig Sámuel kereskedő elsősorban saját kortársai munkáit kezdte el vásárolni. Ám művek 1944-ben, a háborúban eltűntek, így a holokauszt után Lusztig újra kezdte a gyűjtemény felépítését. Antal Péter (képünkön) tegnap, a székesfehérvári megnyitósorozat előtt elmesélte: tizenhárom évesen ő maga is sokat rajzolt, és kacérkodott a gondolattal, hogy festő lesz. Nagyapja ezért elvitte Veress Géza festőművész műtermébe. Ott, a műteremben Antal Péternek nagyon megtetszett egy festmény, amit Veress Géza bácsitól megkapott ajándékba... Ez a kép volt a gyűjteménye első darabja - ma is megvan! -, és ekkor határozta el, hogy maga is gyűjtő lesz, akárcsak a nagyapja, aki körül minduntalan megszaporodtak a tárgyak. A megnyitót meg-előző sajtótájékoztatón, a kiállítás egyik helyszínéül szolgáló Városi Képtárban egyébként Antal Péter elmondta: ez az épület nagyon fontos számára, hiszen baráti és üzleti kapcsolatban is állt a másutt is híres és elismert fehérvári műgyűjtővel, Deák Dénessel, akitől vásárolt képeket is. Évről évre visszajár ide, egyik kedvenc gyűjteményébe.

A hihetetlen gazdag Antal-Lusztig gyűjteménynek csak egy töredékével találkozhatunk ugyan a kiállítóhelyeken, de bejárva a tárlatokat, egyre-másra leesik az állunk. Három intézmény fogott össze, hogy a kivételes gyűjteményből válogatva megmutassa a fehérvári és a városba látogató közönségnek a 19., 20., sőt a 21. század eleje művészetének legjavát.

A Csók képtárba lépve, már a földszinten Csontváry-képek fogadnak. Nem véletlenül, hiszen 1963-ban a legendás székesfehérvári kiállítással kezdődött meg az a tárlat-sorozat, amellyel a fehérvári múzeum híressé vált. Izinger Katalin művészettörténész olyan műveket válogatott az Antal-Lusztig gyűjteményből, amely valamiképpen ráfelel a fehérvári múzeum eddigi kiállításaira, és a Szent István Király múzeum művészeti gyűjteményére is. Olyan alkotók művei szerepelnek leginkább, akiknek munkái, kiállításai a fehérvári múzeum számára is igen fontosak voltak az elmúlt évtizedekben. Így láthatjuk a lenti kiállítótérben, az időrendet is követve Vajda Lajos, Vajda Júlia, Barcsay Jenő alkotásait, Bálint Endre különleges dobozmunkáit, Országh Lili szürreális, 1950-es évekből közepéről-végéről származó műveit. És tovább haladva, az emeleten időrendben következnek a neves művészek kiváló alkotásai, míg eljutunk Kicsiny Balázs Ivókút című, különleges installációijáig, amely nem is olyan régen a velencei biennálén szerepelt.

A Városi Képtár - Deák Gyűjteményben aztán folytatódik az ámulat: az egyik teremben csupa nagy név fogad bennünket. Rippl-Rónai-, Mednyánszky-, Csontváry-, Gulácsy-festmények láttán esünk bűvöletbe. Szűcs Erzsébet, a képtár vezetője a Deák-gyűjtemény profiljához illeszkedő műveket válogatott az Antal-Lusztig gyűjteményből. A Volksbank Galéria tágas termeibe viszont a tárlat rendezője, Bretus Imre a 20. századi magyar figurális képzőművészet négy meghatározó egyéniségének alkotásait választotta. Azt mondja: Kondor Béla, Anna Margit, Ámos Imre és Tóth Menyhért műveit azért szereti, mert mély líra, személyes őszinteség hatja át, minden mű egy-egy önvallomás.

A Pelikán Galériában - ahol a kortárs magyar művészet egy szeletét mutatják be - azt is is láthatjuk: Antal Péter felfedezett magának két fehérvári alkotót is, hiszen Ujházi Péter és Hegedűs 2 László munkái is helyet kaptak gyűjteményében.

A megnyitók sora délután öt órakor kezdődött a Csók képtárban, ahol Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke utalt rá, hogy a műgyűjtés reneszánszát éli, és minden gyűjteménnyel önmagáról is vall annak tulajdonosa. A gyűjteményről Nagy T. Katalin művészettörténész adott történeti és szakmai áttekintést, majd Antal Péterrel jelképes tárlatvezetésre invitált. Akárcsak a Városi Képtárban, ahol egyébként Vargha Tamás, a fehérvári önkormányzat tanácsnoka mondott köszöntőt. Majd a Volksbank Galéria következett, ott Skonda Mária, a Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettesének bevezetője avatta a tárlatot. Végül a Pelikán Galériában kamarazene dallamaira nyílt meg a kiállítás, amely a Pelikánban május 8-áig, a többi helyszínen pedig július 19-éig várja a látogatókat.