2006 őszén megrendült az állampolgárok jogállamba vetett hite

A jelentés szerint "a 2002-2010 közti két kormányzati ciklus során a legaggasztóbb nem a különböző alapjog-korlátozások ténye volt, hanem az, hogy az állam még a legkirívóbb és legnyilvánvalóbb esetekben - így 2006 őszén - sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelőseit. Sőt, ami ennél is súlyosabb: korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenőrzés lehetőségét, a legsúlyosabb esetekben pedig előzetes intézkedéssel (azonosítószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását".
Az állam 2006 őszén - olvasható a jelentésben - "a törvények kijátszásával és semmibe vételével saját maga korlátozta a szabadságjogok érvényesülését". Az albizottság szerint akkoriban kormányzati törekvés volt arra, hogy "a tevékeny politikai véleménynyilvánítást negatív színben" tüntessék fel, és ezzel összefüggésben az albizottság egyetértően hivatkozott az Alkotmánybíróság álláspontjára, amely szerint "a politikai szabadságjogok korlátozása nemcsak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét."
A jelentés első mondatai szerint "2002 és 2010 között a politikai szabadságjogok gyakorlóival szemben az állam több esetben jogsértő módon lépett fel, sorra tiltottak meg törvényesen bejelentett rendezvényeket, az állam képtelen volt különbséget tenni az alkotmányos alapjogok békés gyakorlása, illetve a véleménynyilvánítás jogellenes formái között, és még utóbbiak elleni fellépés eseteiben is sokszor eltért az arányosság törvényi követelményétől. A 2006 őszén történt események ennek a folyamatnak a negatív csúcspontját jelentették".
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke a testület szerdai utolsó ülését követően, újságírók előtt, a vizsgálat kézzelfogható eredményei közé sorolta, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
Mint mondta, Bene László nyilatkozatából egyértelművé vált, hogy Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "védelme alatt állt", a jogsértések felelőseinek felderítése és a felelősségre vonás Gyurcsány Ferenc intézkedése miatt vált lehetetlenné, ugyanis Bene szerint Gergényi kérte nyugdíjazását a történtek után, amit az országos főkapitány és az illetékes miniszter is támogatott, ám Gergényi a miniszterelnök kérésére azt visszavonta, így az országos főkapitány sem volt abban a helyzetben, hogy Gergényi felelősségét vizsgálja.
"Bene László érvelése politikai értelemben érthető, jogilag azonban elfogadhatatlan. A volt országos rendőrfőkapitány a Gergényi Péternek adott miniszterelnöki támogatást felhatalmazásként értelmezte, elöljárói intézkedésének elmulasztására" - olvasható a jelentésben.
Gulyás Gerely szerint ügyészségi nyomozásra szolgáltathat alapot Rudi Zoltán nyilatkozata is. A jelentés Rudi Zoltán meghallgatásával kapcsolatban azt rögzíti, hogy "a rendőrök a székházból az ő értesítése és előzetes jelzés nélkül vonultak vissza, sorsukra hagyva a televízió munkatársait. (...) A bizottság nem tudott logikus magyarázatot találni arra, hogy miközben a rendőrök az elviselhetetlen körülmények miatt elhagyták az épületet, a televízió munkatársai és a biztonsági őrök továbbra is bent maradtak.
A jelentés az MTV-ostrom mellett foglalkozik a 2006. szeptember 18-22. között a főváros utcáin történtekkel, ezzel összefüggésben Gulyás Gerely újságíróknak úgy fogalmazott: "példátlan rendőri brutalitás" volt tapasztalható akkoriban, a gyülekezési jog sérelme a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen súlyos, mint 2006 őszén. Az első fokon tömegesen elrendelt előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban a fideszes politikus kiemelte, hogy az ügyészség máig nem nézett szembe akkori hibáival, nem úgy mint a bíróság, amely a történtek után egy évvel már korrekt jelentésben rögzítette a történteket.
A jelentés rögzíti, "ma már senki sem vitatja, hogy 2006 szeptemberében az ügyészség és az első fokon eljáró bíróságok a szabadságkorlátozások indítványozásakor és elrendelésekor súlyos szakmai hibákat követtek el, és eljutottunk oda, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke bocsánatot kért az ártatlanul előzetesbe helyezett áldozatoktól".
A 2006. október 23-án történtekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetés feloszlatása - ma már jogerős bírói ítélet szerint is - jogellenes volt, továbbá ma már egyértelműen megállapítható, hogy a rendőrség "rátolta" a Kossuth téri oszlatás miatt tiltakozókat a Fidesz éppen akkor befejeződött nagygyűlésére.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jogi felelősségével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az "azért nem deríthető ki egyértelműen, mert az általa adott utasítások tartalma az albizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázható". A jelentés azonban annyit mégis rögzít, a volt miniszterelnök "legalább egy esetben bizonyítottan túllépte a rá irányadó törvényi korlátokat".
A jelentés tartalmazza azt is: "egy megtévesztéssel elért választási győzelemmel egy kormány csak politikai értelemben válik elismerésre méltatlanná, a politikai legitimáció hiánya azonban nem eredményez jogi értelemben  illegitim hatalmat". Ezért az albizottság szerint "elfogadhatatlan, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit bárki forradalmárokként tüntesse fel. (...) Az erőszakos események és az 1956-os forradalom és szabadságharc között semmilyen párhuzam nincs".

Elfogadta a jelentést az emberi jogi bizottság is

A kormánypárti képviselők szavazatával elfogadta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentését a "főbizottság", az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén.
A jelentés azonban nem tartalmazza a 2006 őszét megelőző, illetve az azt követő időszak jogsértéseire vonatkozó megállapításokat. Ezeket ugyanis az elfogadott munkamegosztás alapján Gaudi-Nagy Tamásnak (Jobbik) kellett volna elkészítene, de a képviselő még az albizottság reggel 9 órakor kezdődő ülésére sem nyújtotta be azt. Az albizottság fideszes, KDNP-s és LMP-s tagjai tehát ezen részjelentés nélkül fogadták el a jelentést és így terjesztették azt a főbizottság elé.
Az emberi jogi bizottságban Gaudi-Nagy Tamás kezdeményezte, hogy tárgyaljanak a részjelentéséről és tegyék azt a jelentés részévé, de ezt a testület nem támogatta. A bizottság kormánypárti többsége így Gaudi-Nagy Tamás részjelentése és a 2006 őszi eseményekre vonatkozó módosító javaslatai nélkül fogadta el - a három jobbikos és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett - az albizottság jelentését. A szocialisták korábban jelezték, nem vesznek részt az albizottság ülésein, és a szerdai emberi jogi bizottsági ülésre sem mentek el.