Kihez fordulhatunk, ha az állatvédelmi törvények megsértését tapasztaljuk?

Január elsejével módosult a „földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló kormányrendelet (383/2016. (XII. 2.) többek közt azon pontja, amely meghatározza, mely hatóságoknak lesz feladata a jövőben az állatvédelmi törvényben foglalt előírások megtartásának ellenőrzése. Érdekes utazás ez a jog és a gyakorlati élet határvidékére, ugyanis fontos kérdéseket vet fel és érdemes tudnia róla minden állatszerető embernek, aki nem hagyja magára az emberi mulasztás, hanyagság vagy kegyetlenség miatt kínlódó állatokat.

Ki járhat el?

Miért is került fókuszpontba ez a módosítás? Azért, mert a gyakorlat szerint tehát az állatvédelmi törvényben foglalt előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat mostantól a jegyzőn túl több hivatal is ellátja. Így hangzik a módosított paragrafus: „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (3) és (9)-(12) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatal, valamint a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.” Érdemes venni a fáradságot (már csak a tudatosság kedvéért is), és megnézni a jogtárban az említett törvény azon paragrafusait, amelyekben az eljáró hatóságokat említi a módosítás.

Milyen esetekben?

Így például a 43-as paragrafus 2-es bekezdése azt mondja ki, hogy azok a hivatalok, amelyek eljárásra lettek jogosultak, akár állatvédelmi bírságot is kiszabhatnak. A 3-as bekezdés pedig az időintervallumra vonatkozik, hogy mennyi ideig szabható ki a bírság. A következőként említett 9-12-es bekezdésekben pedig azt sorolják fel, mikor járhatnak el a fent említett hatóságok, tehát milyen esetekben tehet az átlagember bejelentést és kérhet kivizsgálást. Akkor, ha az állattartó láthatóan (az állatvédelmi törvényeket megsértve) rosszul tartja a (haszon- vagy kedvtelésből tartott) állatát, és azzal annak egészségkárosodást okoz vagy emiatt elpusztul. Majd pedig azt taglalják a bekezdések, mire kötelezhetők ilyen esetekben az állattartók.

Bizonyos esetekben az állat életének kioltásáról is joga van dönteni a fenti hatóságoknak, erről szól a 45-ös paragrafus 1. bekezdése. Ebben felsorolják a megszüntethetetlen szenvedést épp úgy, mint azt, hogy ha nem sikerül kideríteni, ki az állat gazdája. Vagyis például a kóbor kutyák esetében is dönthetnek úgy a hatóságok, hogy végleges elaltatást kérnek. Akkor is kérhetünk kivizsgálást ezektől a hatóságoktól (vagy járhatnak el saját hatáskörben), ha úgy látjuk, hogy az állattartó az állatvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket „nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti”.

Kiemelt kormányzati cél

Úgy értelmeztük a változásokat, hogy ami eddig a jegyző feladata volt, az mostantól például a kormányhivatalé is lehet. Ezt a képet árnyalta kérésünkre a Fejér Megyei Kormányhivatal. Azt a választ kaptuk, hogy az állatok védelme és az állatvédelmi törvényben foglaltak betartása, illetve betartatása kiemelten fontos kormányzati cél, amelynek erősítése érdekében több jogszabályi változtatás is született az elmúlt időszakban. A törvényben foglaltak megtartásának ellenőrzésére a különböző állami szervek, így a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kaptak felhatalmazást, hogy az általuk rendszeresen végzett ellenőrzési feladatok keretében biztosítsák az állatok jogainak érvényesülését.

Egységes szabályozás készül

Ám fontos kettősség is kiderült a téma kapcsán: az állatvédelem tekintetében ugyanis jelenleg két kormányrendelet is hatályban van, amelyek egymással ellentétes szabályozást tartalmaznak. A megyei kormányhivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett jogszabályok módosításával egységes szabályozás készül, amely hamarosan elfogadásra és kihirdetésre is kerülhet. Majd pedig leszögezte a Fejér Megyei Kormányhivatal – és ezt jó, ha tudják a települési jegyzők is, akik úgy gondolják, nekik most nem kell eljárniuk a fenti esetekben: az állatvédelmi törvényben foglaltak érvényesítése érdekében az állami szervek mellett a települési önkormányzat jegyzője is eljárhat a jövőben is.