Apró fülesbagollyal találkozunk? Nem biztos, hogy mentésre szorul

- Amikor az erdei fülesbagoly- fiókák kirepülés előtt vannak, akkor kiülnek a fészek szélére, s megpróbálnak kirepülni, de mivel még nem megy nekik, ezért kipottyannak. Ám ők vissza tudnak mászni a fa törzsén a fészekbe, nem úgy, mint más kismadár – mondta el Berkényi Tamás, a Vadmadárkórház vezetője a jelenség kapcsán, amely ezen a tavaszon is sokakat megrémisztett, s amiért többen bevitték hozzájuk a szárnyukat próbálgató bagolyfiókákat.

- A baglyok ugyanis tudnak fára mászni. Az anyjuk mindeközben mérgesen üvöltözik, hogy jöjjön vissza a fióka. Egy idő után aztán végül, a sok kipottyanás után sikerül nekik a repülés is. A Vadmadárkórház vezetője tehát azt mondja: ha nem sérült a kis bagoly, akkor nem kell megmenteni őket, mert valójában azzal inkább elraboljuk a családjától. – Maximum annyit tegyünk a fülesbagoly- fiókákkal, hogy tegyük fel a fészekhez közel egy faágra. – Azt a fiókát tehát, amelyik „kattogó” hangot ad, tollazata egészséges, felfújja magát, támadni próbál, de nem repül, nem kell felszedni, mert lesz ereje visszamászni a szüleihez a fészekbe. Ha azonban kisebb, sérült, lóg a szárnya, gyenge és fekszik a földön, akkor persze hozni és menteni kell. Aki bizonytalan, inkább hozza be, mert egy fél óra múlva visszatelepítjük a helyére. Mindig felírjuk ugyanis, honnan érkezett a kis bagoly – tette hozzá a szakember