Százéves a fehérvárcsurgói vadaskert

A csurgói vadaskert területén már az ősember is vadászott, de vadásztak itt a kelták és a rómaiak is. A Gaja-patakon hajózva ide járt vadászni Szent István, később Hunyadi Mátyás, majd Ferenc József is. A Magyarországról készült első katonai térképen Fehérvárcsurgó határában vadászházat tüntettek fel.

A terület hivatalosan 1888-tól vadaskert, gróf Károlyi Gyula létesítette 700 hektáron. Eleinte közepes agancsot viselő szarvasállomány, néhány konyhaőz és – ha nem dühöngött a sertéspestis – egy-két vaddisznó jellemezte a parkot.

1910-ben gróf Károlyi József (aki a megye főispánja is volt) a mai Magyarország területén elsőként Fehérvárcsurgón meghonosította a muflont, 20 nőstényt és 8 kost hozott ide Korzika szigetéről. Ebben az évben telepítették meg a szikaszarvas japán alfaját; 10 példányt. Mindez nagy változásként értékelhető.

Még az Egyesült Államokból is jöttek ide

– Magyarország legjobb muflonállománya élt itt. 1923 és 1944 között az ország tizenegy pontjára közel 120 példányt telepítettek szét Fehérvárcsurgóról. A csurgói állomány száma a két világháború között 200 körül volt – tudtuk meg Szabó Imrétől. – Annyira híres volt az állomány, hogy még az Egyesült Államokból is jött ide bérvadász, hogy muflonkost lőhessen. 1941-ben egy amerikai bérvadász 8 kilogrammos agancsot viselő szarvasbikát lőtt a területen, a trófea itt maradt, két éve, hogy megtaláltam – mesélt tovább a szakértő. A vadaskertben 1945-ben harcok zajlottak, annak az évnek az augusztusában tartott vadlétszám-becslésekor 15 szarvast, 15 vaddisznót, 18 muflont, 4 őzet, 5 szikaszarvast, 150 nyulat, 40 fácánt, 50 foglyot és 50 vadrécét számoltak meg. A vadaskert 1948-ban szűnt meg, ekkortól úgynevezett szabad terület. 1952-et írtak, amikor nemzeti kinccsé nyilvánították a megmaradt szikaszarvasokat.

Kiirtott állomány, majd vérfrissítés

1956 telén az akkori néphadsereg katonái élelmezés céljából vadászhattak a különböző vadféleségekre: teljesen kiirtották a csurgói muflonállományt! 1958-tól a terület vadászati kezelése a Mezőföldi Erdőgazdasághoz került. Még ebben az évben – vérfrissítés céljából – a Budapesti Állatkertből 7 szikaszarvast hoztak a területre. Innentől az erdőgazdaság jelentős fejlesztésen esett át a szarvas- és vaddisznóállományára nézvést. Az első külföldi bérvadászok az 1960-as évtized elejétől érkeztek. 1966-ban rekord agancsú szarvasbika került terítékre, amely akkor Fejér megye legjobb szarvastrófeája volt. A hatvanas években rendezték meg az első csurgói vaddisznóhajtást. 1969-ben – újbóli vérfrissítés okán – ismételten érkezett az állatkertből 5 darab szikaszarvas. Érdekesség, hogy egy erdőtelepítés során az országban elsőként itt alkalmaztak cserebogár-kártétel ellen repülőgépes növényvédelmet, ez 1966-ban történt. 1975-ben a Szovjetunióból – tévedés miatt – 28 szikaszarvas érkezett a területre. A megérkezésükkor derült ki, hogy nem az itt élő japán alfaj példányait küldték, hanem a nagyobb testű Dybowski alfajét. 1977-ben újra megjelent Fehérvárcsurgón a muflon, több részletben összesen 183 példányt telepítettek be. A terület 1978-ban kapta vissza a vadaskert titulust. Nagysága ekkor már 1000 hektáron felüli volt.

A második világháború után először ettől az évtől kezdve engedélyezték újra a szikaszarvas vadászatát. 1974 és 2017 között a rendelkezésre álló adatok alapján közel 3500 vadászvendég járt a fehérvárcsurgói vadaskertben. A vendégek 6500 vaddisznót, 1400 szarvast, 700 muflont ejtettek el. – Több rekord méretű agyarat viselő kan is puskavégre került. Lőttek itt több kapitális szikaszarvas bikát és aranyérmes agancsot viselő őzbakot. 1989-ben 12 vadász három hajtásban 155 vaddisznót lőtt – tért ki a részletekre Szabó Imre. A vadászattörténész kifejezte, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. a vadgazdálkodás mellett gondot fordít a jóléti erdőgazdálkodásra is. Ökocentrumot hoztak létre a területen, ahol emlékmúzeuma van a megye szülöttének, Bársony István írónak. A terület legszebb pontján kilátót építettek, az átfolyó Gaja-patakba betelepítették a sebes és szivárványos pisztrángot is. A területen egy új vadfaj is megjelent: a hód.

– A 19. század utolsó két évtizedétől mint eső után a gomba, úgy szaporodtak el a vadaskertek. Ennek nem szakmai okai, de másfajta motivációi voltak: a divat és a vadászirigység – magyarázta Szabó Imre. – A századfordulón körülbelül 10 vadaskert volt a megyében, annak ellenére, hogy kevés volt az erdős terület. A huszadik század elejére aztán három kivétellel el is tűntek: e három, a mai napig megmaradt a váli, a tímárpusztai és a fehérvárcsurgói vadaskert – emelte ki a vadászattörténész.